Sokk a világgazdaságban: olyan fordulat zajlik, amire senki sem mert volna fogadni 20 éve

Az elmúlt négy évtizedben látványosan átalakult a világ jövedelmi térképe: míg 1987-ben a világ országainak közel harmada a legszegényebb kategóriába tartozott, mára alig minden nyolcadik.

A Világbank adatai szerint 1987-ben még 49 ország számított alacsony jövedelműnek (ez a világ 30%-a volt), 2024-re azonban már csak 25 ilyen ország maradt, ami a globális országoknak mindössze 12%-át teszi ki.

A középosztály országai lettek többségben

A trend tehát egyértelmű: miközben a szélsőséges szegénység visszaszorul, a legtöbb állam nem a leggazdagabbakhoz zárkózik fel, hanem a középső jövedelmi sávokban ragad meg. 2024-ben az alsó-közepes jövedelmű országok a világ 23%-át, a felső-közepesek pedig 25%-át adják, vagyis a kettő együtt a világ országainak majdnem felét fedi le.

Ez egy szélesebb, de törékeny középréteget jelent a globális jövedelmi piramisban.

A gazdag országok klubja szűk volt, de nagy a változás

1987-ben az országok körülbelül 25%-a számított magas jövedelműnek, 2024-re ez az arány már megközelíti a 40%-ot. Ez a növekedés jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte folyamatosan emelkedett a jólét szintje, és sok gazdaság átlépte a Világbank által meghatározott jövedelmi küszöböt.

40 év alatt látványos átrendeződés

1987 és 2024 között a világ országainak egyre nagyobb része került ki a mélyszegénységből, ami a globális vagyoneloszlás egész szerkezetét átrajzolta.

A számok azt mutatják, hogy a szélsőséges szegénység visszaszorulása valós folyamat, ám a valódi gazdasági felzárkózás – a középből a leggazdagabbak közé – sokkal lassabban és nehezebben megy végbe.

De hogyan is osztályoz a Világban? A Világbank minden évben a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy főre jutó értéke alapján sorolja be az országokat jövedelmi csoportokba. Az úgynevezett Atlas-módszer segítségével meghatározott küszöbértékek a következők:

• Magas jövedelmű országok: legalább 13 936 dollár/fő (kb. 4,7 millió forint)
• Felső-közepes jövedelmű országok: 4 496–13 935 dollár/fő (kb. 1,5 millió forint - 4,7 millió forint)
• Alsó-közepes jövedelmű országok: 1 136–4 495 dollár/fő (kb. 385 ezer forint - 1,5 millió forint)
• Alacsony jövedelmű országok: legfeljebb 1 135 dollár/fő (kb. 385 ezer forint)

Ez a besorolás adja az alapját annak a statisztikának is, amely megmutatja, hogyan tolódott el a világ országainak jövedelmi szerkezete az elmúlt négy évtizedben: miközben egyre többen kerülnek ki a legszegényebb kategóriából, a leggazdagabb csoport továbbra is szűk maradt.

Mi történt a legszegényebbekkel?

1987-ben a világ országainak még 30%-a tartozott az alacsony jövedelmű kategóriába, 2024-re azonban ez az arány 12%-ra csökkent. A visszaesés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy időközben az országok száma összességében is bővült.

A folyamat évtizedes fejlődést jelez: egyre több állam tudott kitörni a legalsó jövedelmi sávból, így mára a két középső kategória (alsó-közepes és felső-közepes jövedelmű országok) együtt már a világ országainak közel felét, 48%-át teszi ki. Szakértők szerint ez a kilencvenes évektől kezdődő gazdasági fejlődés kézzelfogható eredménye.

A bővülő középréteg nemcsak a szegénység visszaszorulását jelzi, hanem a fogyasztói piacok és a gyártókapacitások erősödését is a feltörekvő gazdaságokban.

Magyarországon a gazdagok lettek gazdagabbak

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a hazai vagyonosodással is évtizedes távlatban. Az elemzésből kiderült, Magyarország Európa legvagyonosabb szűk elitjével rendelkező országa lett – legalábbis, ha azt nézzük, mennyi vagyon összpontosul a leggazdagabb 10 százalék kezében. Friss, nemzetközi adatok szerint ugyanis hazánk vagyoni egyenlőtlensége az egész EU-ban a legmagasabb, és világszinten is olyan országokkal játszunk egy ligában, mint Kína, Szaúd-Arábia vagy India.

Történt mindez úgy, hogy 1995 és 2014 között a társadalom vagyoni szerkezete viszonylagos egyensúlyt mutatott, ám 2015 után drámai átrendeződés következett: az elit elképesztő mértékben gazdagodott, a szegényebb rétegek pedig egyre kevesebb részt hasíthatnak ki a közös tortából.