Óriási bitcoin-halmozásba kezdtek a világ szuperhatalmai: mire készülhet Kína és az USA?

A világ számos kormánya ma már jelentős mennyiségű bitcoint tart a kezében, akár tudatos befektetési és tartalékképzési stratégia, akár bűnüldözési akciók során lefoglalt eszközök révén. A digitális valuta így nemcsak a magánszereplők, hanem az államok eszköztárában is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Jelenleg több ország nemzeti kincstáraiban százezres nagyságrendű bitcoin található, amelynek összértéke milliárd dollárokban mérhető.

Az adatok a BitcoinTreasuries.net nyilvántartásából származnak, amely összegyűjti, hogy az egyes országok mennyi bitcoint halmoztak fel. Bár a lista nem tekinthető teljesnek – hiszen több állam nem hozza nyilvánosságra kriptovaluta-tartalékait –, mégis képet ad a globális eloszlásról. Az értékek 118 454 dolláros árfolyam alapján számítva készültek, és azt mutatják, hogy a tíz legnagyobb birtokos ország együttesen a teljes bitcoin-kínálat körülbelül 2,5 százaléka felett rendelkezik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg börtönbe zárnak, ha van Bitcoinom? Itt az igazság a magyar kripto-razziáról

Komoly zavart okoztak a hazai befektetők, de még a bankok, az ügyvédek, a tanácsadók és számos magánbefektető körében is a július elsejétől bevezetett állítólagos új szabályok.

A két legnagyobb szereplő az Egyesült Államok és Kína, amelyek 2025. július 31-i adatok szerint vezetik a rangsort. Az amerikai tartalék döntő része nem közvetlen vásárlásból származik, hanem nagyszabású rendészeti akciók során lefoglalt eszközökből.

A legismertebb eset a Silk Road online feketepiac felszámolása volt: az FBI 2013-ban több mint 144 ezer bitcoint vett zár alá. Az oldal alapítója, Ross Ulbricht életfogytiglani börtönbüntetést kapott, ám Donald Trump elnök 2025 januárjában kegyelmet adott neki. Kína valamivel lemaradva követi az Egyesült Államokat, mintegy 190 ezer BTC-vel, amely körülbelül 22,5 milliárd dollárnak felel meg. Bár az országban évek óta tilos a lakossági kriptokereskedelem, a hatóságok által elkobzott bányászati tevékenységek és csalások révén jelentős készleteket őriznek.

A feltörekvő gazdaságok közül több ország is figyelemre méltó bitcoin-tartalékokat halmozott fel. Ukrajna és Észak-Korea készletei jellemzően kibertámadásokhoz és vagyonelkobzásokhoz köthetők, míg Bhután esete különösen érdekes: a himalájai királyság több mint 11 ezer bitcoint birtokol, amelyek vízenergiával működő bányászati projektekhez kapcsolódnak.

Külön említést érdemel El Salvador, amely a világon egyedüliként nem csupán lefoglalások vagy másodlagos körülmények miatt jutott bitcoinhoz, hanem tudatos állami stratégiaként vásárolta azt. Az ország jelenleg 6 257 BTC-t tart, amelynek értéke meghaladja a 740 millió dollárt. Ez jól mutatja, hogy a kriptovalutát egyes államok már hivatalosan is gazdasági és pénzügyi rendszerük részeként kezelik, nem pusztán lefoglalt eszközként.

A bitcoin tehát mára nem csupán a technológiai újítók és a befektetők körében vált meghatározó tényezővé, hanem a világ országainak kormányai számára is stratégiai jelentőséget nyert. A kriptovaluta tartalékolása egyszerre szolgálhat pénzügyi, politikai és biztonsági célokat, és a jövőben várhatóan egyre több állam ismeri fel a benne rejlő potenciált.

Megéri egyáltalán?

A bitcoinban való tartalékolás egyik legfőbb előnye, hogy az államok diverzifikálhatják pénzügyi eszközeiket. A kriptovaluta egy decentralizált, globálisan elfogadott értékhordozó, amely nem függ közvetlenül egyetlen ország vagy jegybank gazdasági és politikai döntéseitől. Ez különösen azoknak az államoknak lehet hasznos, amelyek gazdasági vagy geopolitikai bizonytalanságokkal küzdenek, illetve olyan országoknak, amelyek szeretnék csökkenteni a dollár- vagy eurófüggőségüket. A bitcoin emellett hosszú távon infláció elleni védelemként is szolgálhat, hiszen maximális kínálata 21 millió érme, így nem inflálható korlátlanul, mint a hagyományos fiat valuták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tízszerezte a pénzét, aki időben lépett: nem vicc, ez az utóbbi 25 év sztárbefektetése, 1075% hozammal

Az arany az elmúlt 25 évben kivételes befektetési teljesítményt nyújtott: 2000 és 2025 nyara között több mint 1075%-os hozamot ért el.

Ugyanakkor a bitcoin tartalékolása jelentős kockázatokkal jár. Az árfolyam extrém volatilitása miatt rövid időn belül drámai értékvesztés következhet be, ami megingathatja a költségvetési stabilitást. Egy állam számára a kiszámítható, stabil pénzügyi tartalék alapvető követelmény, ezért a bitcoin hektikus mozgásai komoly problémát okozhatnak. További kockázatot jelent a szabályozási bizonytalanság: a kriptovalutákhoz kapcsolódó jogi keretek sok országban még nem kiforrottak, és a jövőbeli szigorítások csökkenthetik a bitcoin likviditását vagy felhasználhatóságát.

Emellett a technológiai és biztonsági tényezők sem elhanyagolhatók. A kriptovaluták biztonságos tárolása komoly szakértelmet és infrastruktúrát igényel, hiszen a hackertámadások vagy a privát kulcsok elvesztése véglegesen hozzáférhetetlenné teheti az állami tartalékokat. Az is kockázatot jelent, hogy a bitcoin árfolyamát jelentős mértékben spekuláció mozgatja, és nincs mögötte olyan gazdasági teljesítmény, amely fundamentálisan alátámasztaná az értékét. Így a bitcoin állami tartalékként való alkalmazása egyszerre lehet merész, stratégiai előrelépés és veszélyes kísérlet, amely könnyen megingathatja a pénzügyi stabilitást.

Az MNB az aranyban hisz

A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban 94,5 tonnáról 110 tonnára növelte az ország aranytartalékát, ezzel is erősítve a pénzügyi stabilitást - erről is szó volt korábban a CHART by Pénzcentrum adásában. A döntés összhangban van a nemzetközi trenddel, hiszen a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok közepette világszerte felértékelődött az arany szerepe, mint válságálló és hosszú távon is értékőrző eszköz.

A globális gazdasági környezetben a magas infláció, a volatilis jegybanki kamatlábak és a dollár szerepének fokozatos gyengülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a központi bankok ismét aranyban keresnek menedéket. Bár az arany nem kamatozik, válságok idején megbízható értékőrző, ezért a világ jegybankjai – köztük a magyar – egyre intenzívebben növelik tartalékaikat. 2024-ben például világszerte 1037 tonna aranyat vásároltak, ami történelmi rekordközeli szintet jelentett, és amelyben a feltörekvő gazdaságok, mint Kína, India vagy Lengyelország is meghatározó szereplővé váltak.

Magyarország régiós összehasonlításban is látványos növekedést ért el: míg 2018-ban mindössze 3,1 tonna arannyal rendelkezett az MNB, mára ez az érték több mint tízszeresére nőtt. Az aranytartalék bővítése nem pusztán pénzügyi, hanem stratégiai és kommunikációs üzenet is, amely a befektetői bizalom erősítését, a nemzeti valuta védelmét és a gazdasági önrendelkezés fokozását célozza. Mindez jól mutatja, hogy az arany szerepe a jövőben várhatóan tovább erősödik az új, bizonytalanabb pénzügyi környezetben.