Eljött a pont, ahonnan nincs visszaút: így akarnak az emberek örökké élni, de mindent elpusztítanak

Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2030 már csak karnyújtásnyira van, amikorra az EU jogilag előírtan legalább 55%-kal csökkenteni köteles az üvegházhatású-gáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest, ezzel megkezdve az utat a 2050-ig tartó klímasemlegesség felé.

Az államtitkár hangsúlyozta: a klímasemlegesség felé vezető út nemcsak ambiciózus, de erősen szabályozásfüggő. Ha a szabályok betartatása elmarad, az a vállalatok számára bizonytalanságot szül, amely könnyen a fenntarthatósági törekvések gyengüléséhez vezethet. A kihívást súlyosbítja, hogy a világ nagy gazdaságai eltérő sebességgel haladnak: míg az EU szigorít, addig például az Egyesült Államokban az új amerikai adminisztráció kisebb támogatásokat ad a megújuló energiaforrásokra, helyette a fosszilis termelés és export fokozására helyezik a hangsúlyt, Kínában pedig továbbra is növekszik a kibocsátás, mint azt a Nemzetközi Energiaügynökség is jelentette.

Egy pár perces előadásban a résztvevők szembesülhettek is azzal, hogy az ő közösségi médiás tevekenységük milyen mennyiségű szén-dioxid kibocsátással jár. Az előadó hangsúlyozta, hogy ha Magyarországon minden felhasználó csak egyetlen perccel kevesebb időt töltene ezeken a platformonok, azzal 2700-2800 háztartás éves energiafelhasználását spórolhatnánk meg.

Egy átlagos internetfelhasználó éves szinten 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelős. Egyetlen rövid, csak szöveget tartalmazó e-mail elküldése 4 g, egy Google keresés 0,2 g míg egy átlagos weboldal főoldalának megtekintése 0,5 g károsanyag-kibocsátással jár. Megfelelő monitorozással viszont a hatékonyság romlása nélkül csökkenthető a weboldalak károsanyag-kibocsátása.

Egy perc tartalomfogyasztás – számít a méret és a formátum

• 250 szó (HTML): 1,75 kB
• 250 szó (Word): 4 kB
• 250 szó (PDF): 15 kB
• 1 perc audió: 0,9-16,5 mB
• 1 perc YouTube videó (standard felbontás): 7,75-31 mB
• 1 perc 8K videó (tömörített): 600 mB

Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója találóan fogalmazott: „a fenntarthatóságért tenni egy maratonfutás”, és nem csak akkor kell foglalkozni vele, amikor a téma épp fókuszban van: mint mondta, hogy a hőmérséklet akkor is egyre magasabb, ha épp nem beszélünk erről, a klíma pedig változik, és ez ellen tennünk kell. Mint mondta, a helyzet ugyan nem kilátástalan, de rámutatott: gyakorlatilag elérhetetlenné kezd válni 2025-ben a korábban meghatározott 1,5 fokos felmelegedési szint, és az ENSZ éves Emissions Gap Report jelentése alapján a realitás inkább a 2-3 fokos felmelegedés közötti sáv, de a 3 fok feletti felmelegedés sem kizárt.

Mindez jól tükrözi a hosszú távú elköteleződés szükségességét egy olyan környezetben, és a bankszektor szerepe rendkívül fontos ebben a folyamatban. Pókos szerint kulcsszerepük a zöld beruházások finanszírozása, az ügyfelek edukációja és a pénzügyi korlátok átalakítása terén van. A zöld finanszírozás mára nemcsak reputációs kérdés, hanem hosszú távon versenyelőnyt biztosító stratégiai döntés is.

A zöld finanszírozás ugyanakkor nem csupán új termékek megjelenését jelenti, hanem alapvető szemléletváltást is. A bankok ma már nem csak a hagyományos pénzügyi mutatókat vizsgálják, hanem a környezeti és társadalmi kockázatokat is értékelik. Ez a változás különösen fontos a magyarországi piacon, ahol – ahogy Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott – a gazdasági körülmények nem kedveznek a zöld beruházásoknak.

A vállalatvezetői panelbeszélgetésen ugyanakkor világossá vált: a gazdasági nehézségek és a szabályozási bizonytalanságok ellenére a cégek többsége nem engedi el a fenntarthatósági célokat. Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke és az Alteo vezérigazgatója szerint a fenntarthatóság ott marad fenn, ahol stratégiai előnyt jelent. Bognár Tünde, a Graphisoft Park vezérigazgatója hozzátette: ma már piaci nyomás is kényszeríti a vállalatokat a zöld szempontok integrálására. Ez összecseng a nemzetközi kutatásokkal is: a Harvard Business Review rámutatott, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása hosszú távon nem csupán költség, hanem értékteremtő tényező.

Az ESG és a felelősségvállalás

Mivel a globális és hazai szabályozások alakulása egyértelműen kijelöli a vállalatok számára a fenntarthatóság felé vezető utat, a konferencia második, B szekciója az ESG-gyakorlat konkrét kihívásaira és a CSRD szerinti jelentéstétekere fókuszált.

Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG-vezetője hangsúlyozta: a cégek gyakran túlbuzgón reagálnak az előírásokra, miközben a lényeg az adatok mérhetősége és valósága lenne. Mint mondta, a jelentésekben a számokra kell koncentrálni, nem a betűkre. 

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia mindeközben ebben (is) kulcsszereplővé válik: a vállalatok egyre több adatot használnak partnereik kockázati profiljának értékeléséhez, és az AI-alapú módszerek lehetővé teszik a komplex ESG-besorolások gyorsabb feldolgozását, melyről Varga Eszter, Senior Solution Sales Advisor beszélt. Az AI szerepe ugyanakkor kettős a fenntarthatóság területén: míg óriási energiaigénnyel bír – ahogy Lóga Máté is megjegyezte –, ugyanakkor jelentős potenciál rejlik benne az energiahatékonyság növelésében is.

A konferencia fenntarthatósági kerekasztalának egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a profitérdekek mellett olyan szemléletmód kialakítására van szükség, amelyben a zöld elvárások teljesítésének is meg lehet felelni. Az ESG-jelentés pozitív hozadékaként említették a résztvevők, hogy versenyképesség szempontjából mindenképp előnyt jelent, valamint a kockázatok csökkentésében is jelentős szerepet játszik, és a finanszírozási döntéseket is megkönnyíti, továbbá ott van a reputációs előny is. A kerekasztal beszélgetés résztvevők szerint jó, ha beépül a vállalati gondolkodásba és a menedzsment döntésekbe is, és fontos előnyként említették még, hogy az ESG-teljesítmény pénzügyi teljesítményben tud orientálódni. Nagy Gréta, a Dandelion ügyvezetője és a beszélgetés moderátora pedig hangsúlyozta, hogy az ESG filozófiája egy igazságosabb, fair világ felé visz.

Körforgásos gazdaság és társadalmi részvétel

Az ESG mellett a körforgásos gazdaság koncepciója központi szerepet kapott a konferencián. Dr. Gondola Csaba, a körforgásos gazdaságért felelős államtitkár rámutatott: a lineáris modell helyett a zárt ciklusú gazdálkodás jelentheti a stratégiai előnyt, amely akár 4,5 billió dollár gazdasági hasznot is hozhat 2030-ig.

Az Európai unióban évente több mint 2 milliárd tonna hulladék keletkezik, mely 2050-re akár 150 százalékkal is emelkedhet a Világbank előrejelzése szerint, ami sürgős cselekvést követel. Az e-hulladék az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus az unióban, ennek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra. Simon Anita, az Alteo Csoport fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese rávilágított, hogy az ezekben az eszközökben lévő akkumulátorokban értékes anyagok is vannak, melyeket ki kell nyerni, ami különösen fontossá teszi, hogy foglalkozzunk a kérdéssel.

Elektronikai hulladék az EU-ban.

Mindezek miatt nem véletlen, hogy az Európai Parlament 2021 februárjában elfogadta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely a 2050-re elérendő karbonsemleges, környezetbarát, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság megvalósítását célozza. A terv keretében szigorúbb újrafeldolgozási szabályokat vezetnek be, és 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket határoznak meg az alapanyagok felhasználása és a fogyasztás terén.

Ugyanakkor ezek az ambiciózus célok elérésében a lakosság aktív részvétele is rendkívül fontos. Ezt bizonyítja a MOHU visszaváltási rendszerének sikere – több mint 3 milliárd visszaváltott palack – amely jól mutatja, hogy a fenntartható változásban mindenki szerepet kap. „Nincs B terv, nincs második bolygó” – hangsúlyozta Runtág Tivadar, a cég operatív igazgatója.”

Az egyén felelőssége

A konferencia egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a fenntarthatóság nem tekinthető kizárólag vállalati vagy kormányzati feladatnak. Takács Benedek szervezet- és sportpszichológus a Z generáció perspektíváját bemutató előadásában rámutatott: a fiatal generáció számára a fenntarthatósági törekvés egyfajta kontroll visszaszerzését jelenti egy bizonytalan világban.

Dr. Rab Árpád trendkutató, az NKE EJKK ITKI tudományos főmunkatársa szemléletes képpel világította meg korunk alapvető ellentmondását: a világgazdaság hatalmasra nőtt, számos kényelmi szolgáltatás alakult ki, az várható élettartam megduplázódott, mindez egy gyors és összetett világot teremtett, és az emberek ebben a környezetben úgy próbálnak élni, „mintha a Doom egyik cheat kódját használnák: IDDQD – örök élet és végtelen lőszer.”

A metafora találóan írja le modern társadalmunk fenntarthatatlan vágyait: korlátlan fogyasztás, végtelen erőforrás, melynek illúzióját talán a technológia fejlődése rövid távon lehetővé tette, ugyanakkor a trendkutató figyelmeztetett: közeledik a kihívások kora, ezért fontos gondolkodni a jövőn. Ugyanakkor a szakértő szerint a fenntarthatóságot nem teherként, hanem lehetőségként érdemes értelmezni. Aki megoldja a jövő problémáit – legyen szó energiahatékonyságról, hulladékcsökkentésről vagy körforgásos modellekről –, az gazdaságilag is sikeres lehet. Ez az új paradigma, ahol a környezeti kihívások innovációs lehetőségekké válnak.

A konferencia üzenete egyértelmű: a fenntarthatóság nem választható opció, hanem gazdasági és társadalmi szükséglet, és nem egy távoli jövő kérdése, hanem a jelenlegi versenyképesség és társadalmi stabilitás alapfeltétele. A kihívások összetettek – a geopolitikai bizonytalanságoktól a technológiai átalakuláson át egészen a fogyasztói szokások változásáig –, de a megoldások kulcsa az együttműködésben rejlik, ugyanis az innováció, a szabályozás, a piaci erők és a fogyasztói magatartás együtt alakítják ki azt az ökoszisztémát, amelyben a zöld átállás megvalósulhat. Azonban fontos szem előtt tartani: a fenntarthatóság nem sprint, hanem hosszútávfutás – és ebben a futásban mindannyiunknak rajthoz kell állnunk.