Indul az őszi bírságszezon: 1 milliós csekket kaphatnak a nyakukba a magyar kertesház tulajok

Az engedély nélküli kútlétesítés súlyos következményekkel járhat: az alapbírság az építmény értékének akár 80 százalékát is elérheti, jogtalan vízhasználat esetén pedig a büntetés összege akár egymillió forintra is rúghat.

A mezőgazdasági területek ellenőrzésére szolgáló Területi Monitoring Rendszer (TMR) műholdfelvételek segítségével vizsgálja a gazdálkodók által benyújtott adatok pontosságát, bár a kutakat közvetlenül nem figyeli. A rendszer elsősorban a támogatásra jogosult és nem jogosult területek közötti eltéréseket hivatott azonosítani. A vízhasználatra vonatkozó információk – mint az öntözött területek nagysága, a vízjogi engedélyek megléte és a kutak nyilvántartása – azonban kulcsfontosságúak a támogatási jogosultság megállapításánál.

Nemrég megjelent az a kormányrendelet-tervezet, amely újraszabályozza a mezőgazdasági célú kutak engedélyezését, összhangban a 2021 óta hatályos vízgazdálkodási törvénnyel. Az új szabályozás értelmében a mezőgazdasági kutak létesítése, üzemeltetése és megszüntetése az öntözési igazgatási szerv és az agrárminiszter hatáskörébe kerül, valamint kijelölték az eljárásban részt vevő szakhatóságokat is.

Fontos kiemelni, hogy az új szabályozás nem érinti azokat a kutakat, amelyek 50 méternél nem mélyebbek és kizárólag háztartási célokra – például kerti öntözésre vagy állattartásra – használják. Ezeknél továbbra sem kötelező a vízóra felszerelése, a vízkivételi díj fizetése, és az engedélyeztetési eljárás sem szükséges. Az ipari célú vízhasználatra szolgáló mélyfúrású kutak esetében azonban továbbra is szigorú engedélyezési eljárás szükséges.

Az új rendelet elsősorban a mezőgazdasági vízhasználat szabályozását teszi átláthatóbbá és hatékonyabbá, miközben az átlagemberek számára nem jelent többletterhet a háztartási célú kutak használata során.