Aki nem tartja a lépést, lemarad: miért éri meg digitális megoldásokra beruházni a mezőgazdaságban?

A mezőgazdaságra sokan még ma is úgy tekintenek, mint egy középkori eszközöket alkalmazó ágazatra. Ennek ellenére a gazdaságok jelentős része egyre több olyan innovatív megoldást alkalmaz munkája során, amelyek nem csak megkönnyítik, de növelik is a termelést és annak eredményeit. Az infrastruktúrába, technológiába, tudásba történő befektetés révén rugalmas és produktív mezőgazdaság hozható létre. Mindehhez elengedhetetlen a tőkefelhalmozás, ezzel valósulhatnak meg a fejlesztések a fenntartható mezőgazdaság kialakításához.

Megfelelő tőkefelhalmozással fokozható a termelékenység, új technológiák vezethetőek be, fokozottabb ellenálló képesség alakítható ki, valamint növekedhetnek a gazdasági eredmények is. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, az adott gazdaságnak elegendő tőkével is kell rendelkeznie, tehát a fejlesztés szintjét alapvetően meghatározza a forrás mértéke (Serra, et.al., 2009; Sckokai – Moro, 2009.; Femenia et.al., 2021). Ennek megvalósításához a gazdaságok mellett szükséges az állami segítség biztosítása is, hiszen a kisebb gazdaságok számára az eszközfejlesztéshez szükséges finanszírozás csak ilyen jellegű segítséggel valósítható meg.

A végeredmény mindkét fél számára (a gazdaság és az állam) előnyös, hiszen a mezőgazdasági kibocsátás növekedése pozitívan hat a teljes nemzetgazdaságra, a technológiai fejlesztések pedig az adott ország fejlettségének mutatóit javíthatják. A fejlesztések emellett a versenyképességet is növelik, így tehát nem csak a belső gazdasági eredmények, de az adott ország regionális vagy globális helyzetére is jelentős hatással bírnak (Davydenko et.al., 2024).

Emiatt a mezőgazdaság fejlesztése megköveteli, hogy az egyes országok mezőgazdasági politikája olyan mechanizmusokat hozzon létre, amelyek optimális feltételeket biztosítanak a beruházások finanszírozásához. Ide tartozik a beruházásokat ösztönző támogatás, amely javítja a gazdaságok gazdasági eredményeit (Czubak – Pawłowski, 2020.; Pawłowski, et.al., 2021.; Czubak, et.al., 2021), valamint a kedvezményes kamatlábú hitelek (Bojnec – Fertő, 2016).

Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a gazdaságok szinte minden területen javíthatják eredményeiket a precíziós gazdálkodás, valamint a digitális technológiai megoldások alkalmazásával. Papadopoulos és szerzőtársai számításai szerint a precíziós gazdálkodási technológiák, mint például a változó adagolású kijuttatás (VRT) és a távérzékeléses monitoring (RSM), jelentős hozamnövekedést eredményezhetnek. Például a VRT alkalmazásával a hozamok akár 62%-kal is növekedhetnek (Papadopoulos, et.al., 2024). A műtrágyák, növényvédő szerek és víz felhasználásának optimalizálásával a precíziós gazdálkodás jelentősen csökkentheti a termelési költségeket. A VRT például 60%-os csökkenést eredményezett a műtrágya felhasználásban (Papadopoulos, et.al., 2024).

A precíziós gazdálkodás további előnye, hogy lehetővé teszi a víz hatékony felhasználását, 20-50%-kal csökkentve a vízfogyasztást, és optimalizálva más erőforrásokat, mint például az üzemanyagot és a munkaerőt (Farmonaut, 2025). A munkatermelékenység 3,5-szer magasabb azokban a gazdaságokban, ahol precíziós módszert alkalmaznak, ennek köszönhetően pedig a gazdák további termelési költségei is csökkenhetnek (Zhang- Zhu, 2025). Egy lengyel mezőgazdasági beruházásokat vizsgáló tanulmány szerint azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb mértékű befektetéseket hajtottak végre az eszközök korszerűsítésében, 13 év alatt háromszorosára emelkedett a jövedelmezőségük (Czubak – Pawłowski, 2024).

Másrészt a kutatás kiterjedt arra is, hogy a beruházások hiánya az eszközök tőkevesztéséhez vezetett (-6,7% évente), ami a földeladásokat is érintette (-1,5% évente) (Czubak – Pawłowski, 2024). Összességében tehát akár 62%-kal is növekedhet a terméshozam és 80%-kal csökkenhet a felhasznált inputok (műtrágya, növényvédő szerek, víz) mennyisége, valamint jelentősen javulhat a jövedelmezőség és a fenntarthatóság a digitális technológiák, valamint a precíziós gazdálkodás alkalmazásával.

A FAO (Food and Agricultural Organization) jelentése szerint 2016 és 2020 között a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat globális bruttó állóeszköz-felhalmozása (GFCF) évente 2,3 százalékkal nőtt, 526 milliárd USD-ről 577 milliárd USD-re, 2015-ös állandó árakon számolva (FAO, 2021). Az egység térségek közül Ázsiában nőtt a leggyorsabban (évi átlagban +3,1 százalék), majd Európa (+2,7 százalék), Amerika (+1,2 százalék) és Afrika (+0,3 százalék) következett; Óceániában csökkenés volt tapasztalható (FAO, 2021). A jelentés rámutat arra is, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat globális nettó tőkeállománya 2020-ban elérte a 6,4 ezer milliárd (billió) USD-t, szemben a 2000-es 3,7 ezer milliárd (billió)USD-vel (FAO, 2021). Két évtized alatt tehát közel a duplájára nőtt az ágazat globális nettó tőkeállománya, ami alátámasztja a már rögzített tényezőket is.

Technológiai felkészültség a magyar agráriumban – okok és eredmények

A KSH adatközlése szerint Magyarországon 2024-ben mintegy 92 400 fő volt alkalmazásban az agrárium ágazatban (mezőgazdaság, erdészet, halászat együttesen) (KSH, 2025a). Ez a teljes magyar foglalkoztatás 2,4%-át tette ki a jelzett évben. A magas érték azonban koránt sem jelenti azt, hogy a munkaerőhiány ne érintené az ágazatot: egy korábbi felmérés szerint 2015 és 2020 között Magyarországon 4,1%-kal ugyan növekedett a foglalkoztatottak száma, mégis, az éves munkaerő-felhasználás ugyanebben a periódusban 24%-kal csökkent az agrárium egyes ágazataiban (AKI, 2020). A KSH adatai hasonló eredményeket mutatnak: a mezőgazdasági munkaerő-felhasználásban 2024-ben -9,7%-kal volt kevesebb az éves munkaerő egység, mint 2023-ban (KSH, 2025b).

A munkaerőhiány miatt sokan vendégmunkásokat vagy szezonális alkalmazottakat foglalkoztatnak annak érdekében, hogy a termelési kapacitás ne csökkenjen radikális mértékben. Hosszú távon azonban ez sem jelent stabil megoldást, mivel az egyes szezonokra szerződtethető munkások száma sokszor kiszámíthatatlan, szakmai tudásuk szintén nem minden esetben elégséges, emellett pedig az alkalmazásukból adódó plusz költségek további terhet jelentenek a gazdálkodóknak (szállás, étkezés, utazási költségtérítés, stb).

Nem véletlen tehát, hogy a munkaerőhiány és az éghajlatváltozás negatív következményei miatt számos országban már alkalmaznak olyan technológiai megoldásokat, amelyek emberi erő nélkül, akár az időjárási viszontagságok ellenére is képesek a termelést a megfelelő szinten tartani. Az alábbiakban a magyarországi technológiai fejlettséget tekintjük át röviden a mezőgazdaság szemszögéből.

A technológiai és digitális megoldások a mezőgazdaságban már viszonylag hosszabb ideje jelen vannak. Magyarországon az utóbbi években fokozatosan bővült azon gazdaságok száma, amelyek valamilyen digitális vagy innovatív megoldást alkalmaztak a mezőgazdasági termelés során. Ugyanakkor még most is jelentős a lemaradás a közép- vagy nyugat-európai országok fejlettségi szintjéhez képest. 2013 óta jelentősen nőtt a mezőgazdasági géppel rendelkező gazdaságok aránya (KSH, 2023). Legnagyobb mértékben a saját tulajdonú talajművelő gépet használó gazdaságok aránya emelkedett (21 százalékponttal) 2013-hoz képest. Saját tulajdonú traktort a gazdaságok 40%-a használt 2023-ban, összesen 145 ezer darabot, ez 25%-kal magasabb a 10 évvel ezelőtti traktorállománynál (KSH, 2023).

A hagyományos mezőgazdasági gépek mellett egyre több gazdaságban a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközök és technológiák is megjelennek. A digitális eszközök, gépek, berendezések használata a munkaerőhiány kiküszöbölése mellett a munkafolyamatok könnyítése és a költségek csökkentése miatt is előrehalad. 2023-ban a magyar gazdaságok 9,8%-a használt precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközt (KSH, 2023).

A leggyakrabban alkalmazott eszköz a sorvezető vagy automata kormányzás, ami a gazdaságok 5,4%-ban volt jelen (KSH, 2023). Ez a 2023-ban mért érték a három évvel korábbi, 2020-as adathoz képest 1,4% százalékponttal magasabb arányt jelent. 2020-2023 között növekedett a differenciált munkaműveletek (4,5%), a robotok (1,8%), valamint a flottakövetés (2,1%) alkalmazása (KSH, 2023). Csökkent a drónhasználat, valamint zsugorodott a hozamtérképezést és a növényállapot-felmérést alkalmazó gazdaságok aránya is 2020-hoz képest (KSH, 2023). A precíziós gazdálkodáshoz alkalmazandó eszközöket és technológiákat a KSH felmérése szerint elsősorban a szántóföldi és vegyesnövény termesztő gazdaságok használták 2023-ban (KSH, 2023).

A KSH által végezett cenzus adatai is alátámasztják azt, hogy ugyan a technológiai fejlődés fokozatosan zajlik a magyar mezőgazdaságban, a precíziós eszközök használata mégis viszonylag alacsony intenzitású. Ennek okai szerteágazóak: a 2023-as felmérésben részt vevő gazdaságok 55%-a úgy ítélte meg, hogy nincs szüksége a termeléshez ilyen jellegű eszközre (KSH, 2023). A válaszadók 13%-a szerint az eszköz magas ára miatt nem alkalmazzák azt a gazdálkodáshoz.

Ezáltal két olyan irány látható, amely markánsan befolyásolja és meghatározza, hogy a gazdaságok mennyire tudnak precíziós eszközöket alkalmazni. A felmérés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy 2020 óta egyre kevésbé jellemző (25 százalékponttal csökkent), hogy a gazdaságok azért nem használnak digitális technológiákat, mert ne lenne szükségük rá a termeléshez, ellenben egyre inkább hátráltató tényező (7,3 százalékponttal nőtt) a digitális eszközök magas ára.

A már bemutatott okok mellett 2020 óta csökkent azok aránya, akik az ismeretek hiánya miatt nem alkalmaztak ilyen típusú eszközöket a gazdálkodáshoz. 2020-ban 14,4% volt azok aránya, akik nem rendelkeztek precíziós eszközök alkalmazásának ismereteivel, 2023-ban ez az arány 9,5%-ra csökkent (KSH, 2023). Mindemellett 0,9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik a képzést és a tanácsadást ugyan igénybe vennék, viszont az számukra vagy az adott lokációban csak korlátozottan érhető el (KSH, 2023). Ez egyben rámutat arra is, hogy a hajlandóság az ilyen típusú eszközök alkalmazására egyre nagyobb lenne, viszont az edukáció, a tanácsadás szintén nagyobb igényeket kíván.

Az adatok alapján is megerősítést nyert az a tény, miszerint a magyar gazdaságok közül főként a növénytermesztési, ezen belül is a szántóföldi és vegyesnövény termesztő gazdaságok alkalmazzák a legmagasabb arányban a precíziós eszközöket. A másik nagy agrár-ágazat, az állattartási szegmens kisebb mértékben alkalmaz ilyen berendezéseket. Az állattartásra szolgáló gépek, berendezések közül legelterjedtebb a takarmány daráló, takarmánykeverő gép volt, melyet az állattartó gazdaságok 32%-a használt 2023-ban (KSH, 2023). Automatikus etető rendszerrel az állattartó gazdaságok 3,7%-a rendelkezett, 2,0%-nál automatizált az istálló hőmérsékletének szabályozása, míg a légtisztító berendezés, fejőrobot és egyéb robot (pl. takarmánykiosztó, trágyakihordó stb.) használatának aránya az egy százalékot sem érte el (KSH, 2023).

A bemutatott eszközök mellett a precíziós gazdálkodást és automatizált állattartást alkalmazó gazdaságokban az adminisztratív feladatokat, adatgyűjtést is meghatározott programok, szoftverek segítségével kell tárolni és használni. A gazdaságok 81%-a gyűjti valamilyen formában a gazdálkodás során keletkezett adatokat, 70%-uk papír alapon is, ugyanakkor 13%-uk általános szoftverrel (pl. Excel, Access), 2,0%-uk speciális szoftverrel, 19%-uknál könyvelő végzi ezt a feladatot (KSH, 2023).

A gazdálkodás során keletkezett adatok gyűjtése a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságokban volt a legjellemzőbb 2023-ban, 92%-uk gyűjtötte valamilyen módon az adatokat, míg a szakosodott ültetvénytermesztő gazdaságoknak csak 53%-a (KSH, 2023). A vezetői információs rendszerek használata továbbra is alacsony szinten van: a felmért gazdaságok 8,7%-ban alkalmaztak ilyen típusú rendszert (KSH, 2023). Vállalatirányítási vagy ügyviteli szoftvereket még kisebb mértékben, a gazdaságok 2,2%-a alkalmaz a munkája során, döntéstámogató szoftvert pedig csak 1,6%-uk (KSH, 2023).

Összességében az elmúlt egy évtized során sikerült növelni a mezőgazdasági digitalizációt, valamint a precíziós gazdaságok mennyiségét is, viszont a magyar agráriumban még mindig sok a fejlesztésre váró terület. A legnagyobb visszatartó erő a fejlettebb technológiák alkalmazását illetően az eszközök magas ára, valamint, hogy számos gazdaságban nincsenek megfelelően felmérve a digitalizálható lehetőségek.

Nemzetközi kitekintés – francia és német gazdaságok digitalizációs megoldásai

Az európai uniós tagállamok közül a francia és a német termelési értékek kiemelkedőek. Franciaország és Németország gabonatermése az EU-s átlag 35-40%-át adja, így az ezen országokban alkalmazott technológiai megoldások nem csak a saját belső termelésükre, de a teljes közösség teljesítőképességére is hatással lehetnek.

A növénytermesztés mellett a német és francia gazdaságok a tej- és állati eredetű termékek előállításában is kiemelkedő helyen állnak az EU-27 között. 2023-ban a szarvasmarha hús közel 40%-a, a baromfihús 23,3%-a, valamint a sertéshús több, mint 30%-a ebből a két országból származott. A birtokstruktúra a francia és a német gazdaságokban is a családi gazdaságokat tömöríti leginkább, termelésük ezáltal kisüzemi jellegű. A francia és a német növénytermesztési és állattenyésztési adatok tehát azért is kiemelkedőek, mivel főleg kis gazdaságok hozzák azt létre. Emiatt a gazdaságok technikai felszereltsége kiemelt jelentőséggel bír, hiszen relatív kis számú munkaerő mellett is magas kapacitással dolgoznak.

Egy széleskörű felmérés szerint Németországban 2024-ben a gazdaságok 47%-a vizsgálta mesterséges intelligencia alapú megoldások alkalmazását a mezőgazdasági vállalkozásban (DLG, 2024). 2022-ben tízből egy gazdaság (a vizsgált gazdaságok 9%-a) már alkalmaz ilyen típusú technológiát, 38% pedig tervezi a közeljövőben annak bevezetését (DLG, 2024). A felmérés kitért arra is, hogy a birtokok mérete mennyiben képes befolyásolni az új technológiák alkalmazásának igényét.

E szerint a 20-49 hektáros gazdaságok 27%-a használja vagy tervezi használni az ilyen típusú megoldásokat (DLG, 2024). Az 50-99 hektáros gazdaságok esetében ez az arány 38%, a 99 hektáros vagy annál nagyobb méretű birtokoknál pedig 52% az arány (DLG, 2024). Mindezt azt is jelzi, hogy a birtokméret nagysága egyenes arányban van az új technológiák, így a mesterséges intelligencia alapú megoldás alkalmazásával is. Magyarázható ez a mezőgazdasági munkák nagyobb arányával is, hiszen gyorsabban és könnyebben lehet ugyanazt a feladatot gépek és robotok segítségével elvégezni, mint emberi erővel.

A németországi felmérés arra is kiterjedt, hogy a szoftverek és irodai alkalmazások mennyire elterjedtek a gazdaságokban. A mesterséges intelligencia használatát már használó, tervező vagy megvitató gazdaságok 54%-a éghajlat- és időjárás-előrejelzésekhez, 36%-a piacelemzéshez vagy ár-előrejelzéshez, 28%-a pedig betakarítási és termelési tervezéshez vagy hozam-előrejelzésekhez alkalmazza vagy alkalmazná a szoftvereket (DLG, 2024).

Emellett a felmért gazdaságok 46%-a növényvédelemhez, így betegségek diagnosztizálásához, 20%-a pedig az állattenyésztésben egészségügyi monitorozáshoz használná az MI-t (DLG, 2024). Az irodai adminisztratív feladatok ellátásához a cenzus szerint 10-ből 4 gazdaság, tehát 39% alkalmaz valamilyen MI által létrehozott megoldást (DLG, 2024).

Amellett, hogy a gazdaságok számára a termelési folyamatok felgyorsulhatnak, valamint csökkenhet az adminisztratív feladatok mennyisége, a mesterséges intelligencia alapú technológiák az üzleti életben is kínálnak megoldásokat. A német gazdálkodók nagy többsége (79%) a digitalizációt üzleti lehetőségnek tekinti. Csupán 15 százalékuk látja kockázatnak, míg 6%-uk számára a digitalizációnak nincs hatása az üzleti tevékenységükre. A gazdálkodók által a digitális alkalmazások eredményeként személyesen tapasztalt legnagyobb előnyök a gazdaságaikban az időmegtakarítás (69%) és a nagyobb termelési hatékonyság (61%), ezt követi a fizikai tehermentesítés (57%) (DLG, 2024).

A németországi digitalizációra irányuló felmérés azt is kimutatta, hogy 2022-2024 között látványosan megnövekedett az ilyen technológiát alkalmazó gazdaságok száma és aránya. Elsősorban a GPS-vezérelt mezőgazdasági gépek itt is a legelterjedtebbek, a felmérésben részt vevők 69%-a használja a vállalkozásokban (DLG, 2024). A 2022-es eredményekhez képest ez több, mint 10%-os emelkedést mutat két év alatt. A gazdaságok 68%-a, vagyis a 2022-es értékhez képest 5%-kal több, digitális szántóföldi térképek és az állattenyésztésben alkalmazott tehén- vagy kocatervező szoftvereket is használnak (DLG, 2024). Megnőtt a csordairányítási rendszerek használata is: 2022-ben 32%, 2024-ben már 46% alkalmazott ilyen szoftvert a munkája során (DLG, 2024).

A digitalizáció amellett, hogy a tervezési, rendezési lehetőségeket, valamint a termelési kapacitást képes kedvezően befolyásolni, a fenntarthatóságra is kínál megoldásokat a mezőgazdaságban. A német gazdaságok 36%-a helyspecifikus műtrágya-kijuttatási alkalmazásokra támaszkodik, illetve 30%-a növényvédő szerek kijuttatásánál is ilyen típusú technológiát alkalmaz. Az állattenyésztésben és növénytermesztésben a szenzortechnológiát 28% használja. A prediktív karbantartást, például a mezőgazdasági gépek esetében, a gazdaságok negyede (25%) használja, 24% alkalmaz automatikus etetési rendszereket vagy intelligens etetési rendszereket. A gazdaságok 23%-a drónokat, 12%-a robotokat is alkalmaz a munkája során (DLG, 2024). Összességében a vállalkozások 90%-a legalább egy digitális megoldást alkalmaz a gazdaságában (DLG, 2024).

Ahogyan a magyar mezőgazdaság digitális felkészültségénél, úgy a német esetben is a finanszírozás, az eszközök beszerzésének magas ára egy rendkívül fontos tényező. A felmérés szerint a megkérdezett gazdaságok 75%-nak a magas beszerzési és beruházási költségek akadályt jelentenek a digitalizáció alkalmazásához (DLG, 2024). Ezt követik a fokozott bürokrácia (61%) és a nem kellően szabványosított interfészek és rendszerek hálózatba szervezése miatti aggodalmak (59%).

A gazdaságok fele (52%) panaszkodik a politikai intézkedések tervezésében való részvétel hiányára. 51 százalékuk a nem megfelelő internet-lefedettséget jelöli meg az egyik legnagyobb akadályként. Ezt követi az adatszuverenitás elvesztése és a digitális rendszerek magas komplexitása miatti aggodalom, mindkettő 49%-os arányban. A gazdálkodók 47%-a aggódik az informatikai biztonság miatt, 41% pedig a digitális készségek hiányát tartja akadálynak. A megkérdezettek harmada (34%) már részt vett a mezőgazdasági digitalizáció témájában továbbképzésen, míg további 43%-uk érdeklődik iránta. Csak egynegyedük (24%) nem érdeklődik az ilyen képzés iránt.

Franciaországban a digitális ökoszisztéma szervezését három tevékenységre összpontosítják:

• a digitális mezőgazdaság elterjedésének feltérképezése az országban;
• a digitális mezőgazdasági innovációs ökoszisztéma megteremtése és fejlesztésének ösztönzése;
• a digitális technológiák tesztelése és bemutatása valós körülmények között, valamint a tanácsadói tudatosság növelése (Tey – Brindal, 2012).

A francia a digitalizációval és a hagyományos munkaerővel végzett mezőgazdasági munkák között még mindig jelentős a „rivalizálás”. Az ország, mint az EU legnagyobb agrár-kibocsátója, egyszerre szeretne megfelelni a globális versenyben és fenntartani a magas színvonalú termékek minőségét is. A digitális megoldásoktól még mindig sokan azért ódzkodnak, mert álláspontjuk szerint az nem kellően precíz, emiatt veszíthet a termék a korábbi jó minőségéből. Ugyan ennek a véleménynek már számos eredmény ellentmondott, mindez mégis kedvezőtlenül tud hatni a digitalizáció elterjedésére a francia mezőgazdaságban.

A legelterjedtebb digitális technológia a francia gazdák körében a műholdas navigációs rendszer (GNSS) alkalmazása a földművelés során (Bellon-Maurel, et al., 2023). A gazdálkodók 50%-a használ ilyen típusú szoftvert a vetés, aratás során. Szintén legalább 50%-a a gazdaságoknak legalább három mezőgazdaságban is jól alkalmazható applikációt alkalmaz: a GNSS mellett, az időjárás előrejelző szoftverek, valamint a különböző berendezésekhez, eszközökhöz kapcsolódó beállítási programok a leggyakrabban használtak (Bellon-Maurel, et.al., 2023). A gazdaságok irányítására vonatkozó programokat már csak a gazdák 25%-a tartja érdemesnek a használatra, a hozamfigyelő szoftvereket pedig már csak 22%-uk alkalmazza a termelési folyamat során. Talajtérképet mindössze a gazdaságok 1%-a alkalmaz (Bellon-Maurel, et.al., 2023).

A szántóföldi növényeket termesztő gazdaságok többsége (~75%) nyomonkövethetőségi rendszerekkel van felszerelve, mivel a downstream partnereik szabályozási okokból ezt követelik meg, míg a közvetlen értékesítéssel vagy rövid forgalmazási láncokkal foglalkozó kis gazdaságok közül gyakorlatilag egyik sem rendelkezik ilyen rendszerrel (Bellon-Maurel, et.al., 2023). A mezőgazdasági robotok elsősorban az állattenyésztési ágazatban terjedtek el Franciaországban. Egy 2018-as felmérés szerint a tejtermelő gazdaságokban körülbelül 9 ezer fejőrobotot és 2 ezer egyéb típusú robotot alkalmaztak (pl. etető és istállótisztitó robotok).

Ez azt is jelenti, hogy az országban működő tejtermelő gazdaságok mindössze 10%-a rendelkezett a felsorolt robotokkal. 2018 óta ezek az értékek már minden bizonnyal növekedtek, ezt támasztja alá egy későbbi kutatás is, amelyben a tejtermelő gazdaságok 70%-a valamilyen robot beszerzését jelölte meg a közeljövőben. A növénytermesztési ágazatban a robotok használata 2018-ban jóval visszafogottabb volt, mint az állattenyésztésnél. A felmérés szerint összesen 150 robot került alkalmazásra, elsősorban a zöldségtermesztés során. A második legfontosabb ágazat, ahol ilyen technológiát alkalmaznak Franciaországban, a szőlőtermesztés. Az ágazatban elsősorban mechanikus gyomlálásnál hasznosítják a digitális munkaerőt.

Az elmúlt években egyre több innovatív megoldás jelent meg a francia mezőgazdaságban, amelyet már nem csak a preventív, de a fenntarthatóság jegyében is alkalmazhatnak a gazdák. Az állattenyésztési szektorban, a tejgazdaságokban például olyan nyakörvet viselhetnek az állatok, amelyek a tehenek egészségét monitorozzák (INRAE, 2023). Probléma esetén riasztás történik, így a gazdálkodóknak nem kell folyamatosan visszamenniük az állataikhoz, hogy ellenőrizzék egészségüket. Ez egy előrelépés mind az állatjólét, mind a gazdálkodók számára, akiknek már nem kell annyi fáradságos és szellemileg megterhelő feladatot elvégezniük (INRAE, 2023). Szintén jelentős technológiai előrelépés történt a francia méhészetekben, amely innovációt a BeeGuard vállalat 2016 óta alkalmazza (INRAE, 2023).

A vállalat olyan rendszereket értékesít és telepít, amelyekkel megfigyelhetők a kaptárak és a beporzók viselkedése. Ennek segítségével a méhészek megzavarás nélkül figyelemmel kísérhetik a kaptár megfelelő működését, ellenőrizve a hőmérséklet, a páratartalom és a kaptárba való visszatérési arány mutatóit. A méhek jövés-menéséről szóló információk lehetővé teszik a méhész számára, hogy figyelemmel kísérje a környező terület erőforrásszintjét, és riasztást kapjon a halálozási arány váratlan növekedéséről. Az így felszerelt kaptárak korai figyelmeztető rendszerként működhetnek a környezet minőségének tekintetében (INRAE, 2023).

A növénytermesztési ágazatban a francia mezőgazdaságban különösen nagy hangsúlyt helyeznek az innovatív megoldások kapcsán a preventív eszközökre. A betegségek korai felismerése és a fertőzött növények pontos helyének meghatározása segít optimalizálni a növények kezelését (INRAE, 2023). Gazdasági szinten betegségfelismerő és vízhiány-kezelési programokat fejlesztettek ki, például a bordeaux-i Chouette vállalat által kidolgozott programot, amely arcfelismerő elvek alapján képes észlelni a szőlőlevélen megjelenő lisztharmat első jeleit. A kamerát hordozó drón GPS-hez csatlakozik, így a szőlőtulajdonosok térképet kapnak, amelyen a fertőzött növények pontos helyét mutatja. A szőlőtermesztők így korán cselekedhetnek, és csak a fertőzött zónát célozhatják meg. Ez a rendszer nemcsak a betegségek terjedésének csökkentését teszi lehetővé a korai intézkedések megtételével és a kezelések célzott alkalmazásának megkönnyítésével, hanem a fitofarmakonok használatát is csökkenti (INRAE, 2023).

Összességében a technológia elterjedése a francia és a német mezőgazdaságokban egyre nagyobb teret nyer, ugyanakkor még számos hiányosság megfigyelhető. Annak ellenére, hogy mekkora mezőgazdasági területtel rendelkeznek az adott országok, valamint gazdasági fejlettségük szintén magas, a digitális fejlesztések a mezőgazdaságban jelentős bővítést igényelhetnek. A francia és a német gazdák számára is a legnagyobb visszatartó erőt az eszközök magas beszerzési ára, valamint annak fenntartása (szoftverek frissítése, előfizetések) jelenti.

Ahogyan a korábbiakban is utaltunk rá, az európai, így a francia és a német gazdaságokban is a kisebb, családi gazdaságok vannak túlnyomó többségben, amelyek bevételei lényegesen kisebbek, mint egy mezőgazdasági nagyvállalaté. A technológiai fejlesztések további elterjesztéséhez az Európai Unió és a nemzeti szintű támogatások egyaránt nagy hatással lennének, ahogyan az edukáció további bővítése is. Mindez nem csak az adott országok, de a szélesebb körben vett gazdaságok számára is több előnyt, mint hátrányt jelente.

A GTAI felmérése szerint 2021-ben Európában volt a legtöbb mezőgazdasági robotot gyártó vállalat. A földművelési ágazathoz 32 társaság, a tej- és tejtermék előállításhoz 12, az egyéb állattenyésztési robotikához 11, valamint az egyéb mezőgazdasági ágazatot kiszolgáló eszközgyártáshoz 9 vállalat járult hozzá (GTAI, 2023). Ennek ellenére az európai mezőgazdaságban még mindig jelentősen visszaszorulnak az ilyen jellegű megoldások, amelyek egyrészt anyagi, másrészt edukációs okokra vezethetőek vissza. A magyarországi helyzetkép sokat javult az elmúlt 4-5 év során, de még mindig számos területen kiaknázatlanok a lehetőségek.

A francia és a német példa is azt mutatja, hogy innovatív megoldásokkal növelni lehet a termelést, biztosítva, hogy a növények és az állatok is jobb körülmények között, magasabb hozammal fejlődhessenek. Emellett a munkaerőhiányra is megfelelő válasz lehet, ahogyan az éghajlatváltozás miatt megváltozó termelési struktúrára is. Összességében a mesterséges intelligencia, a digitalizáció lehetőségei a mezőgazdaság számára új lehetőségeket nyithatnak meg, ehhez azonban az érintett államok, valamint az Európai Unió határozott hozzáállása is szükséges, hogy minél több gazdaság igénybe vehesse ezeket a megoldásokat.