A diplomáciai tárgyalásokon jelenleg nem látszik érdemi előrelépés, a harcok pedig lassan ötödik évükbe lépnek.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező import dió mennyisége, elsősorban Romániából és Ukrajnából. Miközben exportpotenciálunk az elmúlt öt évben negyedére csökkent, 2024-ben az elmúlt évtized legalacsonyabb hazai termésmennyiségét regisztrálták, mindössze 5300 tonnát - írta meg az Agrárszektor.
Bár a hazai diótermő területek nagysága 2013 óta 5800 hektárról több mint 9100 hektárra növekedett, a termelés hatékonysága komoly kihívásokkal küzd. A FruitVeB tájékoztatása szerint a 2013-2016 közötti időszakban a dió kedvező piaci pozíciója és értékesítési lehetőségei ösztönözték a telepítéseket, de szerepet játszott a növény extenzív jellege is. A jelenlegi hazai átlaghozamok hektáronként mindössze 1-1,5 tonna körül alakulnak, ami részben az elhanyagolt idős ültetvényeknek és a támogatások miatt telepített, de nem megfelelően gondozott fiatal ültetvényeknek köszönhető.
A hazai diótermesztés területi eloszlása egyenlőtlen: a teljes termőterület közel fele, mintegy 4000 hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén megye 930 hektárral. Jelentős ültetvények vannak még Somogy, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyékben is.
Az éves termésmennyiség az utóbbi években rendkívül ingadozó volt. Míg 2018-2019-ben 12 ezer tonna felett alakult, 2024-ben az elmúlt évtized legalacsonyabb termését produkálta az ágazat. Az országos átlaghozam mindössze 0,6 tonna volt hektáronként, miközben az intenzíven művelt, öntözött ültetvényeken akár 4 tonnás termésátlagot is elértek. A szakértők szerint a problémát részben az okozza, hogy a magyar termelés gerincét adó három hagyományos fajta egyre kevésbé bírja a szélsőségesen meleg klímát.
A terméskiesés ellenére a keresleti piac magas árakat biztosított a hatékonyan termelő gazdáknak: 2024-ben a héjas dió kilónkénti ára elérte a 829 forintot, míg egy kilogramm dióbélért 2835 forintot fizettek a felvásárlók. A másodosztályú dióbél ára 2000 forint körül alakult.
A FruitVeB adatai szerint 2018 előtt Magyarország jelentős exportőr volt, több mint 2000 tonna héjas diót és hasonló mennyiségű dióbelet szállított külföldre. Az elmúlt öt évben azonban exportpotenciálunk a negyedére zuhant, elsősorban versenyképességi problémák miatt. Miközben héjas dióból önellátók vagyunk, a dióbél importja folyamatosan növekszik, főként Romániából és Ukrajnából érkezik az áru. Az Európai Unió exportjából Magyarország mindössze 3-5 százalékkal részesedik.
A klímaváltozás jelentős kihívások elé állítja az ágazatot. A gombás, bakteriális és rovar eredetű megbetegedések, különösen a dióburok-fúrólégy okozta károk folyamatosan csökkentik a hozamokat. Míg korábban 3-5 növényvédelmi kezelés elegendő volt, ma már 10-nél több permetezésre van szükség az állomány egészségének megőrzéséhez. A nagyüzemekben kidolgozott növényvédelmi protokollok állnak rendelkezésre, de a kisüzemeket és a háztáji diófákat szinte lehetetlen megvédeni a kártevőktől.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A szakértők szerint a hazai diótermelés jövedelmezősége jelentősen romlott. Míg 5-10 évvel ezelőtt a hektáronként 1,5-2 tonnás hozam mellett még rentábilisan lehetett termelni, ma már csak a 3 tonna feletti hozamokkal lehet versenyképesnek maradni. A nyers, szárítatlan héjas dió termelése önmagában nem nyereséges, csak a szárított, osztályozott, zsákolt készáruval lehet megfelelő profitot elérni.
A több mint 9000 hektáros hazai dióültetvény-területből mindössze 3000 hektár tekinthető intenzív ültetvénynek, ahol magas szintű szaktudással, megfelelő tőkeellátottsággal és gépesítettséggel, korszerű termesztéstechnológiával folyik a termelés. Ez azt jelenti, hogy az ültetvények kétharmada nem felel meg a modern termelési követelményeknek.
A magyar dió minőségi előnye, hogy a világon a mérete miatt a top 3-ban van (70%-ban 36-os vagy annál nagyobb méretű). Korábban a korai érés is versenyelőnyt jelentett, de a chilei és argentin dió térnyerésével ez az előny elveszett. Versenyhátrányunk, hogy a melegebb éghajlatú országokkal szemben nálunk jelentős energiaköltséget jelent a szárítás, emellett az input anyagok, a gázolaj és a munkaerő árának emelkedése is növeli a termelési költségeket.
A FruitVeB szerint a piaci igény a dióra jelentős és növekvő tendenciát mutat, a kérdés az, hogy a magyar termelők fel tudják-e venni az árversenyt. Ehhez hosszú távon intenzív ültetvények telepítésére van szükség, ahol magasabb hozamok mellett nyereségesen lehet termelni. A korszerű ültetvényeken a diótermelés jövedelmező lehet, de a támogatások elnyeréséért telepített, nem megfelelően gondozott ültetvények soha nem lesznek gazdaságosak, különösen a jelenlegi szélsőséges időjárási körülmények között.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Tartósan alacsony árakkal és akciókkal erősít a Lidl
A Lidl termékek vásárlásával nemcsak a magyar fogyasztók járnak jól, hanem a hazai gazdák is.
-
A Lidl nem viccel: a törvényi előírásoknál háromszor szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük a friss zöldségeknek és gyümölcsöknek
A gyümölcsön található szermaradványok szintje nem haladhatja meg a hivatalos határérték egyharmadát.
-
Térítésmentes segítség a generációváltásban (x)
-minden magyar KKV számára elérhető a Gazdaságfejlesztési Ügynökség szolgáltatása-
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







