Durvább a szőlőkatasztrófa itthon, mint gondoltuk: megszólalt a szakértő, nagy bajban az ágazat

A szőlőfitoplazma szőlészmunkacsoport tagja, Tarsoly Róbert borász, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, hogy Zalaszentgrót határában minden vizsgált ültetvényen találtak fertőzött vagy fertőzésgyanús tőkéket. Több kisebb magánültetvényt teljesen ki kell vágni, mert a fertőzöttség meghaladja a 30 százalékot.

A szakember figyelmeztetett, hogy a betegség gyorsan terjed: ha egy ültetvényben már 20 százalékos a fertőzöttség, akkor a következő évben még a leggondosabb védekezés ellenére is újabb tőkék betegednek meg.

Tarsoly szerint már az sem biztos, hogy kizárólag az amerikai szőlőkabóca terjeszti a kórt, felmerült, hogy más rovarfajok is közvetíthetik. A kórokozó életmódja és a szőlővel való kapcsolata még nem teljesen ismert.

A védekezés két alappillére a fertőzött tőkék felderítése és azonnali megsemmisítése, valamint a terjesztő rovar elleni hatékony növényvédelem. A borász szerint az amerikai szőlőkabócának annyira kedvezőek az ökológiai feltételek, hogy nehéz megakadályozni további elszaporodását.

A filoxérával ellentétben, amely csak az európai szőlőket pusztította, az aranyszínű sárgaság fitoplazma más növényeken is megjelent. A bálványfa, az iszalag és az éger is hordozhatja a kórokozót, így ezek a növények rezervoárként szolgálnak a betegség számára.

A kormány 3,8 milliárd forintot különített el a védekezésre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal arra kéri a szőlőtermesztőket, hogy folyamatosan figyeljék ültetvényeiket, tartsák be a növényvédelmi előírásokat, és a betegség gyanúját azonnal jelentsék a hatóságoknak.