Maximum 1 évet kaphat Magyarország: hiába az Orbán-Trump találkozó, végleg elzárják a Barátság-vezetéket?

Az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban több lépcsőben szigorította az orosz energiahordozókkal kapcsolatos export- és pénzügyi korlátozásokat. Magyarország viszont továbbra is nagyrészt orosz kőolajra és gázra támaszkodik, ezért Orbán Viktor várhatóan mentességet kér a szankciók alól. A kormány szerint a hirtelen átállás más forrásokra az ország GDP-jének akár 4 százalékos visszaesését is okozhatná.

A magyar fél ugyanakkor nyitott arra, hogy az amerikai nukleáris és LNG-technológiák nagyobb szerepet kapjanak. A tárgyalásokon szó lehet az amerikai kis moduláris reaktorok (SMR) magyarországi bevezetéséről, valamint arról, hogy az Egyesült Államok biztosítson üzemanyagot a Paksi Atomerőmű számára. Ezek a lépések hosszú távon csökkenthetik az orosz energiahordozóktól való függőséget.

A találkozó egyik célja az is lehet, hogy új befektetéseket vonzanak Magyarországra. A magyar kormány az elmúlt években több amerikai technológiai és ipari céget próbált idecsábítani, és a washingtoni tárgyalásokon ennek folytatása várható.

Lehetséges megállapodások és következmények

A Reuters és más nemzetközi források szerint Orbán és Trump több területen is együttműködési megállapodásokat írhat alá. Ezek elsősorban az energiaipart, a nukleáris technológiát, a gazdasági kapcsolatokat és a védelmi ipart érinthetik.

A háttérben azonban politikai dimenzió is van. A találkozó előtt amerikai és magyar források arról beszéltek, hogy Orbán közvetítő szerepet vállalhat egy esetleges amerikai–orosz párbeszéd előkészítésében. Ez különösen kényes kérdés az ukrajnai háború és az európai szankciós politika miatt.

Miért fontos ez Magyarországnak?

A magyar gazdaság jelenleg egyszerre küzd energiaár-függőséggel, beruházási hiánnyal és a külföldi tőkeért folytatott versennyel. Az amerikai kapcsolatok erősítése új forrásokat és technológiát hozhat, de az is kérdés, milyen feltételekkel. A nukleáris és LNG-kooperáció csökkentheti az orosz befolyást, ugyanakkor politikai feszültséget okozhat az Európai Unióban.

Jelentős áremelkedés jöhet a benzinkutakon

Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint a november 7-i Orbán-Trump találkozó valódi tétje nem az, hogy maradhat-e az orosz kőolaj, hanem az, hogy Magyarország kaphat-e egyéves haladékot a leválásra.

Mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt ellenzi az orosz energiahordozók importját, legkésőbb 2027 végéig valószínűleg búcsút kell mondani ennek a forrásnak

- mondta. A szakértő szerint ez az egy év haladék kulcsfontosságú lenne, mert 2026 végére a MOL technológiailag már felkészülhet a tengeri nyersolaj fogadására.

Ha azonban Trump nem enged további időt, a MOL számára nehéz év következhet: a finomítói kapacitás átmenetileg nem lesz teljesen kihasználható.

Pletser Tamás emlékeztetett arra is, hogy a százhalombattai baleset tovább rontja a helyzetet. Az AV3 egység kiesése miatt a Dunai Finomító várhatóan csak 60 százalék körüli kapacitással működik legalább fél éven át. Ez üzemanyaghiányt okozhat a hazai piacon, amit csak importtal lehet pótolni, de ez jellemzően feláras.

A szakértő szerint emiatt 5-10 százalékkal magasabb kiskereskedelmi árakra (50-60 forint) lehet számítani a magyarországi kutakon, mint amilyen egy teljes kapacitáson működő MOL-rendszer mellett lenne.

Rövid távon az Adria kőolajvezetékre való áttérés tűnik az egyetlen reális opciónak, ha Magyarország leáll az orosz kőolaj behozatalával. Hosszabb távon elméletileg lehetséges lenne az azeri vagy kazah olaj szállítása az Odessza–Brody vezetéken keresztül, de Pletser Tamás olaj- és gázipari elemző szerint ehhez Ukrajna biztonsági helyzetének javulása és a vezeték teljes műszaki helyreállítása szükséges.

Az Adria vezeték kapcsán is több bizonytalanság van. A MOL és a horvát Janaf csoport között vita folyik a vezeték kapacitásáról és a tranzitdíjakról. Pletser becslése szerint a MOL mintegy 16 eurót fizet tonnánként a Janafnak, ami kevesebb, mint a 21 eurós ukrán díj, de a horvát szakasz jóval rövidebb. A Janaf ugyanakkor kikötői és tárolási szolgáltatást is biztosít, így a két ár közvetlenül nem hasonlítható össze.

A MOL kiszolgáltatottsága nő, ha megszűnik az orosz import, mivel a horvát fél szinte monopolhelyzetbe kerül. Nem véletlen, hogy a MOL hosszú távú szerződésre törekszik a Janaf-fal, különösen most, hogy a cég másik nagy ügyfele, a szerb NIS az amerikai szankciók miatt nem vehet igénybe horvát tranzitot

- mondta Pletser Tamás.

Szabó Dániel, a Portfolio elemzője szerint az Orbán-Trump-találkozó várhatóan nem változtatja meg Magyarország NATO-megítélését.

Donald Trump kevesebb mint tíz hónap alatt a szövetség majdnem felének vezetőjével már személyesen egyeztetett, a finn elnökkel például golfozni is elment. Ezért a mostani megbeszélés diplomáciai szempontból nem kirívó, inkább a szokásos kétoldalú kapcsolatépítés kategóriájába tartozik - magyarázta.

Szabó Dániel úgy véli, a találkozó hatása akkor lehetne nagyobb, ha Budapest politikai szövetségként vagy különutas igazodásként mutatná be az eseményt. Mivel Orbán Viktor és Donald Trump között régi és személyes kapcsolat van, ráadásul rendszeresen egyeztetnek telefonon is, ez inkább a már meglévő viszony láthatóvá tételét jelenti, nem pedig új szintre emelését. A szövetséges országok reakciója elsősorban attól függ majd, milyen üzeneteket társít hozzá a magyar kormány: ha a NATO iránti elkötelezettség kerül előtérbe, a nemzetközi visszhang valószínűleg visszafogott marad.

Trump is tud rugalmas lenni?

Donald Trump külpolitikájában továbbra is üzleti logika érvényesül. Ezt mutatta a török és a kínai vezetővel folytatott egyeztetés is, ahol Ankara amerikai LNG-vásárlásra, Peking pedig az orosz energiahordozók kiváltására tett ígéretet. Valószínű, hogy a magyar–amerikai találkozón is hasonló üzenet hangzik majd el: Washington energiaalapú együttműködést vár, amelyet politikai és gazdasági „üzletként” is bemutatna.

A magyar kormány célja, hogy könnyítést kapjon azokra az amerikai szankciókra, amelyek a jövőbeni orosz olaj- és gázimportot korlátoznák. Trump korábban jelezte, hogy Magyarország tenger nélküli helyzete miatt nehezebb helyzetben van, de tényleges felmentés eddig nem született. Ugyanakkor Németország már kapott mentesítést a Lukoillal kapcsolatos szabályok alól, ami némi rugalmasságot jelez Washington részéről

- fogalmazott Szabó Dániel.

A magyar mozgásteret azonban az uniós döntések határozzák meg. Az EU 2027-től teljes körű tilalmat tervez az orosz energiahordozókra, amit Magyarország nem vétózhat meg, mivel vámügyekben minősített többséggel is dönthetnek a tagállamok. Emiatt a Trump-féle engedékenység legfeljebb átmeneti könnyítést hozhat, tartós mentességet nem. Reálisan az várható, hogy Washington a magyar energiaimport fokozatos átrendezését ösztönzi majd, nem pedig az orosz források hosszú távú fenntartását.

Szabó Dániel, a Portfolio elemzője szerint a gazdasági együttműködésben van mozgástér a felek között, mivel Donald Trump előszeretettel mutatja magát üzletkötőként a külpolitikában. Ugyanakkor a nagy amerikai beruházások korlátja lehet, hogy Trump kampányának egyik fő üzenete az, hogy az amerikai vállalatok vigyék vissza a termelésüket az Egyesült Államokba.

A vállalati kapcsolatok ennek ellenére stabilak: több mint 1600 amerikai cég működik Magyarországon, mintegy 100 ezer embernek adva munkát. Az Egyesült Államok Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere, így új beruházások nem lennének meglepőek, de nem is jelentenének áttörést.

Szabó szerint nagyobb jelentősége lehet a 2022-ben felmondott amerikai–magyar kettősadóztatási megállapodás újratárgyalásának. Bár áttörésről még nincs hír, egy szándéknyilatkozat már most pozitív jelzés lehetne a befektetőknek. Emellett elképzelhető, hogy a tárgyaláson a nukleáris együttműködés is napirendre kerül, például az SMR-technológia vagy a paksi blokkok üzemanyag-ellátása kapcsán.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos