Tisztul a kép: tényleg létezik a "pénzügyi pajzs", amit Magyarország kapott az USA-tól?

A kormányzati kommunikáció szerint az amerikai-magyar pénzügyi csomag lényege egy védőpajzs létrehozása, amely a magyar pénzügyi rendszert, a forintot és a költségvetést védené külső támadások esetén, valamint finanszírozási forrásokat biztosítana a magánszektornak. Bár a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ezt "az amerikaiakkal mi megoldottuk", a részletek alapján úgy tűnik, a megállapodás még csak tárgyalási fázisban lehet.

"Az, hogy a magyar valutát meg lehet támadni, hogy a magyar költségvetést nehéz helyzetbe lehet hozni, hogy a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni, ezt el lehet felejteni, ennek vége van. Ezt az amerikaiakkal mi megoldottuk" - fogalmazott a miniszterelnök.

Felmerül a kérdés, miért van szüksége Magyarországnak ilyen pénzügyi védőhálóra, amikor mind az állam, mind a magánszektor hozzáfér külső finanszírozási forrásokhoz. A válasz részben a gazdasági helyzetben keresendő: a magyar gazdaság több mint három éve stagnál, az előrejelzett 3-4 százalékos növekedés rendre elmarad, és az idei év sem indult biztatóan. A kormány évek óta külső pénzügyi források bevonásával próbálja orvosolni a növekedési problémákat. 

Nem világos azonban, hogy milyen projektek valósulhatnának meg amerikai tőkebefektetésből, amelyek egyébként uniós forrásból lennének finanszírozhatók. Az sem egyértelmű, milyen állami nagyberuházásra lenne szükség, amelyre csak amerikai hitel állna rendelkezésre, különösen, hogy az USA-ban jelenleg magasabb a kamatszint, mint Európában.

A költségvetés finanszírozási kockázatainak kezelése lehet a másik motiváció. Az idei hiány megközelíti a GDP 5 százalékát, a jövő évre már most emelkedő deficitpálya látszik, és a választási ígéretek (szja, nyugdíj, lakáshitelezés) több évre előre jelentős determinációt jelentenek. A kormány tarthat attól, hogy a további költekezés már a piaci finanszírozókat és a hitelminősítőket is zavarni fogja.

Valószínűbb azonban, hogy a kormány egy esetleges nemzetközi pénzpiaci sokk esetére készül, amely kockázatkerülővé teheti a finanszírozókat. Erre az esetre az IMF helyett vonzóbb partnernek tűnhet az Egyesült Államok. Az USA rendelkezik is intézményi megoldással: az Exchange Stabilization Fund (ESF) révén rendkívüli államközi hitelek nyújthatók, ahogy korábban Mexikó esetében történt 1995-ben.

A miniszterelnök szerint "ha bármilyen külső támadás érné Magyarországot, annak a pénzügyi rendszerét, akkor arra a szavukat adták az amerikaiak, hogy ebben az esetben a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni. Abban az esetben, ha Magyarországot egy ilyen külső, spekulációs vagy politikai támadás érné, akkor egy amerikai pénzügyi védőpajzzsal számolhatunk."

Felmerülhet egy swap-vonal kialakításának lehetősége is, amely dollárlikviditást biztosítana feszültebb devizapiaci környezetben. Ennek indokoltsága azonban kérdéses, hiszen a forint erősödő pályán van, az árfolyamot támasztja a folyó fizetési mérleg többlete, és a jegybank magas kamatpolitikája a spekulatív befektetőket a carry trade irányába tereli.

A pénzügyi csomag egyik értelmezése lehet, hogy a gazdaságpolitika előrelátóan olyan intézményeket kíván kiépíteni, amelyek a jövőben növelik a magyar gazdaság sokkokkal szembeni ellenállóképességét. Ebben az esetben a "pénzügyi védőpajzs" jelentősége jelenleg nem nagy, a körülötte zajló kommunikáció inkább a kampány részének tekinthető.

Mivel a szóba jöhető eszközök egy része vészhelyzeti természetű, ha ezekkel kapcsolatban valóban megállapodás születne, annak furcsa üzenete lehetne a piacok számára. Ezért valószínű, hogy ezek jó része soha nem intézményesül, Orbán Viktor szavai ("szavukat adták az amerikaiak") is erre utalnak. A pénzügyi védőpajzs vélhetően Donald Trump és Orbán Viktor kézfogásában testesül meg, ennél többet valószínűleg nem is fogunk látni belőle.

Összességében nem valószínű, hogy a bejelentett pénzügyi csomag érdemben szélesítené a magyar gazdaságpolitika mozgásterét. Sőt, ha a kormányzat forint elleni támadásról, finanszírozási kihívásokról beszél, az a piac számára inkább figyelmeztető jel lehet, ami után éberebben figyelhetik a kockázatnövekedésre utaló jeleket.

Címlapkép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos, MTI/MTVA