4 °C Budapest
Kosice óvárosának panorámája a Szent Erzsébet székesegyházból, nappali városkép a főutcai épületekkel és piros cseréptetőkkel, Szlovákia (Slovensko)

Keményen húzza fel ezt a magyar régiót Szlovákia: ez lehet az elnéptelenedő falvak utolsó esélye?

2025. december 7. 08:48

A keleti szlovák-magyar határrégió az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábban szigorúan őrzött határszakasz helyén ma már egyre dinamikusabb gazdasági és társadalmi kapcsolatok szövődnek, különösen a Miskolc-Kassa tengely mentén, miközben a periférikus területek továbbra is infrastrukturális lemaradással küzdenek - számolt be a Portfolio.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején szerves egységet alkotó térséget Trianon után eltérő fejlődési pályára terelték az új határok, amit a szocializmus szigorú határátlépési korlátozásai tovább mélyítettek. A határok légiesedése fokozatosan valósult meg: a kishatárforgalom megnyitásától a világútlevél bevezetésén át a 2007-es schengeni csatlakozásig.

Az elmúlt három évtizedben a magyar-szlovák határ látványosan átalakult - megszűnt az útlevélkényszer, megháromszorozódott a határátkelők száma, és a sorompók helyét új hidak, kerékpáros átkelőhelyek és autópályák vették át. Bár az államhatár ma már inkább összeköti, mint elválasztja a két országot, a felszín alatt továbbra is feszültségek és egyenlőtlenségek húzódnak.

A keleti határrégióban a közlekedési hálózatok töredezettsége, a regionális központok funkcionális gyengesége, a munkaerőpiaci ellentmondások és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok egyaránt akadályozzák a kohéziós folyamatokat.

A kapcsolatrendszerek élénkülésének motorja egyértelműen a Miskolc és Kassa közötti gazdasági tengely. A 2021-ben átadott M30-as és R4-es gyorsforgalmi utaknak köszönhetően a két nagyváros között gyakorlatilag közös funkcionális várostérség jött létre, bizonyítva, hogy egy jól célzott közlekedési beruházás valódi gazdasági multiplikátor lehet.

Ezzel szemben a határrégió periférikus térségei továbbra is infrastrukturális lemaradással küzdenek. Az Ipolyság és Tornyosnémeti közötti határsávban a gyorsforgalmi utak inkább elkerülik, mint összekötik a határ két oldalát, és az egykor működő vasúti kapcsolatok is szünetelnek. A rossz elérhetőség konzerválja a területi és társadalmi egyenlőtlenségeket, amit a kedvezőtlen statisztikai mutatók is tükröznek.

A térség demográfiai és munkaerőpiaci folyamatai leginkább az átformálódó mobilitási mintákban érhetők tetten. A kassai szuburbanizáció határon túli terjeszkedése és a növekvő intenzitású határon átnyúló ingázás ugyanannak a folyamatnak két oldala - az emberek lakóhely- és munkaválasztása egyre kevésbé igazodik az országhatárhoz, sokkal inkább gazdasági racionalitás, ingatlanárak és életminőség alapján szerveződik.

Kassa az elmúlt évtizedben látványos gazdasági növekedést mutatott, a nagyváros lakás- és telekárai az elmúlt másfél évtizedben meredeken emelkedtek, sok középosztálybeli háztartás számára elérhetetlenné téve az urbánus életformát.

Eközben a határ magyar oldalán fekvő, kiüresedő falvakban alacsony áron lehet ingatlanhoz jutni, így Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Gönc vagy Hollóháza vonzó célponttá vált. Ezek a települések mindössze félórás autóútra fekszenek Kassától, így a napi ingázás nem jelent nagyobb terhet, mint a szlovákiai elővárosokban lakva - bár sokan még mindig inkább második otthonként vagy hétvégi házként vásárolnak magyarországi ingatlant.

Az új határátkelők és az M30-R4 gyorsforgalmi út tovább erősítette a szlovákiai lakosok vásárlási kedvét. Az elmúlt nyolc évben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében több mint kétezer ingatlan került szlovák állampolgárok tulajdonába, egyes településeken az ingatlanügyletek több mint fele szlovákokhoz kötődött.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A kassai agglomeráció magyarországi terjeszkedése új életformát hozott a térségbe, ahol a lakóhely és a munkahely két külön országban található. Napjainkra a kassai szuburbán zóna már két ország területére terjed ki, miközben az intézményi rendszerek (adózás, oktatás, egészségügy, közlekedésszervezés) továbbra is nemzeti logikák mentén működnek, ami feszültségeket generál, de új lehetőségeket is teremthet a határon átnyúló területfejlesztés számára.

A két ország közötti munkacélú ingázás a kétezres évek eleje óta folyamatosan erősödik, ám intenzitásában és irányában is markáns területi eltérések mutatkoznak.

A legutóbbi népszámlálások szerint Magyarországon 6003 szlovák munkavállalót, Szlovákiában pedig 5895 magyar állampolgárt foglalkoztatnak, tehát a határon átnyúló ingázás alapvetően kiegyenlített. Valódi keresztingázásról mégsem beszélhetünk, mivel a Magyarországról Szlovákiába érkező munkavállalók mintegy 75%-a a pozsonyi és kassai szuburbanizációs minták része, míg Szlovákiából a prosperáló gazdasági centrumoktól távolabb figyelhető meg a szomszédos országba való ingázás.

A rendszer sérülékenységét a 2008-as pénzügyi válság és a 2020-as pandémia is megmutatta - a határok lezárása vagy bizonyos ágazatok válsága miatt egyik napról a másikra borultak fel emberek életstratégiái. Ennek ellenére az ingázás mindig gyorsan újraindult, bizonyítva nélkülözhetetlenségét mindkét oldal munkavállalói számára.

A keleti határrégió munkaerőpiaca ellentmondásos állapotban van - miközben a cégek kétségbeesetten keresik a magasan képzett szakembereket, a munkanélküliségi ráta sok helyen még mindig az egekbe nyúl, hiszen a munkaerőtartalékok java részét alacsonyabb képzettségű álláskeresők alkotják.

Ez a strukturális feszültség a határrégió legnagyobb kihívása, amit a népesség elöregedése és az elvándorlási folyamatok csak tovább súlyosbítanak.

A kassai szuburbia átnyúlása és a napi ingázás közösen rajzolja át a térség társadalmi és gazdasági térképét. A határ jogi valóság maradt, de funkcionális értelemben egyre kevésbé releváns: családok és munkavállalók ezreinek döntései bizonyítják, hogy a hétköznapi élet logikája erősebb, mint az államhatáré. A kérdés az, hogy a közszolgáltatások, az adópolitika és a közlekedésszervezés képes lesz-e követni ezt a valóságot, vagy továbbra is két ország logikája ütközik majd ott, ahol az emberek már régóta egyetlen közös térben élnek és dolgoznak.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Kasza Elliott-tal  |  2025. december 14. 06:00
December ötödikén kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket...
Összkép  |  2025. december 13. 13:59
A magyar élelmiszeripar a változékony körülmények, az erős vevői nyomás és az ágaztara jellemző alac...
Holdblog  |  2025. december 13. 12:35
Zentuccio Japánba látogatott, és eléggé megdöbbent azon, amin látott. Nagyon magas minőség, egyedülá...
iO Charts  |  2025. december 13. 10:01
A Wise pénzügyi szolgáltató bemutatása A Wise PLC (korábban TransferWise) 2011-ben jött létre London...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 14. vasárnap
Szilárda
50. hét
December 14.
Advent (3.)
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2025. december 14. 16:07