Súlyos dolog derült ki a magyar gázkészletekről: kibírjuk az idei fűtési szezont gond nélkül?

A kontinenst sújtó sarkvidéki hidegfront nemcsak az időjárás, hanem az energiaellátó rendszerek szempontjából is súlyos megpróbáltatást jelent. Az elmúlt évek enyhe telei után 2026 januárja éles fordulatot hozott: a hőmérséklet tartósan a többéves átlag alatt maradt, ami az infrastruktúra egészére jelentős többletterhelést ró.

A hazai földgáztárolókból a fűtési szezon kezdete óta a készletek több mint harmadát már felhasználtuk. Jelenleg mintegy 3 milliárd köbméter földgáz található a tárolókban, ami a teljes kapacitás nagyjából felének felel meg. Az adatok azt mutatják, hogy Európa-szerte, a hosszú ideje megszokott enyhe telek után, a mostani hideg jelentős fogyasztásnövekedést váltott ki, és ennek következtében a tárolók szokásosnál gyorsabb ütemben ürülnek.

A 2022-es energiaválság utóhatásai ma is érzékelhetők a gázpiacon. A visszatöltési ciklusok alacsonyabb szintekről indulnak, és a tárolók feltöltésének dinamikája is megváltozott. Bár az európai szabályozás 90 százalékos minimális feltöltöttségi szintet ír elő, a magas finanszírozási költségek miatt a piaci szereplők már nem töltik csúcsra a tárolókat, ha az gazdaságilag nem indokolt. Emiatt évről évre egyre alacsonyabb készletszinttel vág neki a kontinens a téli időszaknak.

A hazai stratégiai földgázkészletek különleges jogi és piaci státusszal bírnak. Ezek a tartalékok elkülönülnek a kereskedelmi készletektől, felhasználásukhoz pedig jogszabályban meghatározott válsághelyzet kihirdetése és külön minisztériumi döntés szükséges. A stratégiai készleteket korábban magas áron vásárolták meg, ezért a jelenlegi alacsonyabb piaci árak mellett történő értékesítés jelentős veszteséget okozna. Ezeket a tartalékokat ezért csak a legkritikusabb, fizikai ellátáshiánnyal fenyegető helyzetben tervezik mozgósítani.

A hazai ellátásbiztonságot javítja a folyamatos vezetékes gázimport. Az osztrák és a szerb határszakaszon érkező, valamint a szomszédos országok felé irányuló gázforgalom egyenlege jelenleg óránként körülbelül 332 ezer köbméter többletet mutat. Ez naponta közel 8 millió köbméter friss importforrást jelent a hazai rendszer számára.

Fontos kiemelni, hogy a tárolók fokozatos kiürülése a gázrendszer normál, üzemszerű működésének része. A tárolók feladata éppen az, hogy a nyári időszakban betárolt készleteket a téli csúcsfogyasztás idején a piac rendelkezésére bocsássák. Így hidalják át a megnövekedett kereslet és a vezetékes importkapacitások közötti különbséget.

A jelenlegi előrejelzések szerint az európai tárolók átlagos töltöttsége a fűtési szezon végére 26,7 százalékra csökkenhet, míg Magyarország esetében valamivel kedvezőbb, 32,8 százalékos szint várható. A legkedvezőtlenebb forgatókönyvek alapján az európai minimum 4,4 százalék lehet, miközben hazánkban 14 százalékos mélyponttal számolnak. Ez utóbbi érdemi biztonsági tartalékot jelent a régiós átlaghoz képest. A január eleji extrém hideg idején az összeurópai készletek a leghidegebb napokon naponta közel 1 százalékponttal apadtak.

Az ellátásbiztonság szempontjából komoly tartalékot jelent az európai cseppfolyósított földgázra, azaz LNG-re épülő infrastruktúra. A kontinens gázszükségletének ma már közel felét ilyen forrásból fedezik. A terminálok kihasználtsága ugyanakkor mindössze mintegy 50 százalék körül alakul, ami jelentős, gyorsan mozgósítható pufferkapacitást jelent egy esetleges válsághelyzetben.

A hazai, döntően porózus kőzetben kialakított földgáztárolók egyik fontos technikai sajátossága az úgynevezett szódásüveg-hatás. Amíg a tárolók erősen telítettek, a nagy belső nyomás miatt a gáz viszonylag könnyen és nagy sebességgel termelhető ki. Amikor azonban a töltöttség 30–40 százalék alá süllyed, a nyomás jelentősen visszaesik, és a kitárolás üteme lelassul. Ez a jelenség növeli az import iránti igényt, hiszen a hiányzó mennyiséget vezetékes beszállításból kell pótolni.

A mostani helyzet másik következménye a várható áremelkedés lehetősége. Az alacsonyra csökkent készletszintek újratöltése a tavaszi–nyári időszakban jelentős többletkeresletet hozhat arra az időszakra, amikor hagyományosan inkább az árak mérséklődése lenne jellemző. Európának az LNG-piacon az ázsiai vásárlókkal kell versenyeznie, ami felfelé hajthatja a beszerzési árakat. Az európai referenciatőzsdéken jegyzett gázárak már most emelkedést mutatnak a január eleji fagyok hatására, ami előre jelezheti a drágább újratöltést, és a következő fűtési szezon magasabb induló költségszintjét.