Itt áll feketén fehéren: sokkal fontosabb partner a magyar cégeknek Ukrajna, mint Oroszország

Az orosz-ukrán háború közel négy éve tart, ám ez nem akadályozta meg Ukrajnát abban, hogy egyre jelentősebb felvevőpiacává váljon a magyar termékeknek. Miközben a kormányzati kommunikáció az Oroszország elleni szankciók negatív hatásait hangsúlyozza, a kereskedelmi adatok más képet mutatnak: Ukrajna már a konfliktus előtt is fontosabb célországa volt a magyar exportnak, mint a jóval nagyobb népességű Oroszország - írja a G7.

Az arányok az elmúlt években tovább tolódtak Ukrajna javára. Míg 2021-ben a magyar-ukrán export másfélszerese volt az oroszországinak, 2024-ben már 3,3-szoros, 2025 első félévében pedig 4,1-szeres különbség mutatkozott. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi mérleg is eltérően alakult: Oroszországgal szemben a magyar deficit a háború előtti ezermilliárd forint alatti szintről 2024-ben valószínűleg már 1800 milliárd forint fölé emelkedett, míg Ukrajnával szemben a korábbi 200-300 milliárdos többlet 2024-ben 800 milliárd fölé nőtt, tavaly pedig vélhetően meghaladta az ezermilliárd forintot.

Az ukrán-magyar kereskedelemben jelentős szerepet játszik az energiaszektor: a villamos energia mellett a földgáz és a kőolajtermékek, köztük az üzemanyagok is fontos exportcikkek. A földgáz esetében elsősorban tranzitszállításról beszélhetünk, vagyis magyar cégek külföldről beszerzett gázt értékesítenek tovább Ukrajnának. Az energiahordozókon kívüli export a háború kezdete óta inkább stagnált, és csak 2024 második félévétől mutat növekedést.

Nemzetközi összehasonlításban azonban Magyarország kevésbé tudta kihasználni az ukrán gazdaság importigényét. A 2019-es bázishoz képest 2023 végéig mindössze 18 százalékkal nőtt a magyar kivitel Ukrajnába, miközben több régiós ország – köztük Románia, Lettország, Bulgária, Szlovákia, Lengyelország és Horvátország – 100 százalék feletti növekedést ért el. Magyarországot csak Lettország és Ausztria múlta alul ebben a tekintetben.

A gyógyszeripar az egyik legjelentősebb ágazat, amelyet érint az ukrán-orosz konfliktus. A Sanofi-Aventis Zrt. ukrajnai exportja 2024-ben 27,5 milliárd forintot tett ki, ami kivitelének 15 százalékát, teljes bevételének pedig több mint tizedét jelentette. Az Egis Gyógyszergyár Zrt. ukrajnai exportja a háború előtti szinten maradt, miközben oroszországi bevételei csökkentek. A Richter Gedeon Nyrt. számára viszont Oroszország továbbra is a második legnagyobb piac az Egyesült Államok után: 2024-ben 119 milliárd forintos bevételt realizált ott, szemben az ukrajnai 7,5 milliárddal.

Összességében a magyar gyógyszeriparnak még mindig fontosabb az orosz piac (170 milliárd forint), mint az ukrán (93 milliárd forint). A 2021-es évhez képest az oroszországi gyógyszerexport 1,8-szorosára nőtt, míg az ukrajnai stagnált.

Az autóipar területén nehezebb pontos adatokat találni, mivel a nagy gyártók – mint az Audi és a Mercedes – nem közölnek országonkénti bontást beszámolóikban. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy szerepük volt a 2024-ben 43 milliárd forintos közútijármű-értékesítésben Ukrajna felé.

Az energetikai exportban feltehetően a Mol is érdekelt, bár beszámolóiban nem részletezi az Ukrajnába irányuló értékesítés volumenét. A hálózatüzemeltető Mavir Zrt. 2024-ben 182 millió forint bevételt realizált ukrán exportból, míg az MVM áramkereskedelmi cégei nem értékesítettek áramot Ukrajnába.

A pénzügyi szektorban az OTP Bank jelentős szereplő mindkét országban: 2024-ben Oroszországban 137 milliárd, Ukrajnában 41 milliárd forint profitot termelt, ami együttesen a bankcsoport nyereségének hatodát tette ki.

A háború utáni újjáépítés hatalmas lehetőségeket rejt. A Világbank legfrissebb becslése szerint 524 milliárd euró (több mint 200 ezer milliárd forint) értékű munkálatokra lesz szükség, ami 2,6 évnyi ukrán GDP-nek felel meg. Az ukrán építőipar már most is gyorsan növekszik, 2024-ben 23,5 százalékos bővülést mutatott.

Míg a régiós, különösen a lengyel építőipari vállalatok aktívan bővítik jelenlétüket Ukrajnában, a magyar cégek többnyire távol maradnak. Kivételt képez a KÉSZ-csoport, amely 2002 óta van jelen az országban, és Ivano-Frankivszk régióban előregyártott betonelemeket gyártó üzemmel is rendelkezik.

A Strabag SE – amely Magyarországon nehéz helyzetben van – szintén erősíti ukrajnai jelenlétét, miközben Oroszországból kivonul. A vállalat Dél- és Kelet-Európáért felelős igazgatósági tagja, Glöckler Péter Budapestről irányítja a cég balkáni és ukrajnai tevékenységét is. A Strabag számára Ukrajna fontos alternatív piac lehet, különösen mivel magyarországi lehetőségei korlátozottak, részben a kormányzati hozzáállás, részben az autópálya-koncessziók 2057-ig történő kiszervezése miatt.