Újabb lejtmenet: ismét csökkentették a növekedési előrejelzést

A negyedik negyedéves GDP-adat részletes közzététele érdemi meglepetést nem hozott. A negyedéves növekedés 0,2 százalék maradt, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított éves ütem pedig 0,8 százalékra módosult. A magyar gazdaság 2025-ben összességében mindössze 0,4 százalékkal bővült, vagyis a reál GDP 2022 óta gyakorlatilag stagnál - jelentette a Portfolio.

Az ágazati adatok vegyes képet mutatnak. A mezőgazdaság 2,5, az építőipar 1,3 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben, miközben az ipari termelés 1,2 százalékkal visszaesett. A legnagyobb súlyú szolgáltatási szektor mindössze 0,1 százalékos bővülést ért el, ami nagyrészt magyarázza az év végi gyenge összteljesítményt. Az ünnepi időszak a kiskereskedelemben és a turizmusban is visszafogott volt, a lakáspiac pedig az új támogatási program ellenére sem mutatott érdemi élénkülést.

A háztartások fogyasztása ezzel szemben kedvezően alakult. A tényleges végső fogyasztás negyedéves alapon 1,4 százalékkal emelkedett, ami az elmúlt évek egyik legerősebb üteme. A kormányzati fogyasztással együtt számolva a bővülés megközelítette a 2 százalékot – ilyen növekedésre 2022 eleje óta nem volt példa. Ez a fordulat azonban a szolgáltatások teljesítményében alig tükröződött.

Az összképet jelentősen rontotta a készletek csökkenése. A bruttó állóeszköz-felhalmozás és a készletváltozás együttesen 7,7 százalékos negyedéves visszaesést mutatott. Az ING szerint komoly adatminőségi problémák is nehezítik az átfogó makrogazdasági kép pontos felrajzolását.

Az előrejelzés lefelé módosításában az energiaárak emelkedése is szerepet játszik. A közel-keleti konfliktus nyomán dráguló energia érzékenyen érintheti Magyarországot: a korábbi tapasztalatok szerint egy 10 százalékos energiaár-emelkedés átlagosan 0,4 százalékponttal növeli az inflációt, miközben 0,1 százalékponttal visszafogja a GDP-növekedést.

Az úgynevezett áthúzódó hatás 2026-ban mindössze 0,3 százalékpont körüli, vagyis negyedéves szintű stagnálás mellett is nagyjából ekkora lenne az éves növekedés. Az idei növekedési pályát elsősorban a kormányzati intézkedésekkel megtámogatott lakossági fogyasztás, a beruházások mérsékelt élénkülése, valamint a nettó export tartós gyengesége határozza meg. Utóbbi továbbra is érdemben fékezi a bővülést, amit a belföldi kereslet csak részben tud ellensúlyozni.

Az ING 2027–2028-ra 2,7–3,0 százalék közötti növekedést tart reálisnak, feltéve hogy a külső kereslet is élénkül. A pénzügyi intézet ugyanakkor figyelmeztet: a három éve gyenge tőkeállomány-bővülés és a romló demográfiai helyzet jelentősen megnehezíti, hogy a magyar gazdaság tartósan, komolyabb egyensúlytalanságok nélkül 3 százalék fölé gyorsuljon.