Aranyáron mérik a szezon gyümölcsét: egyetlen kilón is ezreket spórolhatsz

Ugyan igencsak hosszúra nyúlt idén a vénasszonyok nyara, a tél közeledtét mi sem jelzi jobban, hogy a hazai piacokon már éppúgy megjelent frissáruként az étkezési gesztenye, mint a szupermarketek polcain. Sőt, a HelloVidék információi szerint a gesztenyesütők is felkészültek már a szezonra, hiszen nem indulhat el nélkülük egyetlen karácsonyi vásár sem.

Az idei évben sem lesz azonban zökkenőmentes a menet; mélyen a zsebébe kell majd nyúlnia annak, aki rákíván a természetes édességre. A HelloVidék információi szerint jelenleg Debrecenben lehet a legdrágábban hozzájutni a gesztenyéhez. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszeréből megtudtuk, ott 6000 forintos kilónkénti árat is elkérhetnek a finomságért, míg Szombathelyen 1200 Ft/kg a fogyasztói ár.

A szegedi piacokon a kettő között lehet vásárolni, ott 2500 forintot kóstál egy kilogramm. Budapesten 1790 Ft-ért juthatunk egy kiló szelídgesztenyéhez. Árak tekintetében a szórás tehát rendkívül nagy az országban, és így van ez az adott piacon belül árusító kofáknál is. A statisztika csalfaságát kitűnően példázza a fővárosi kavalkád. Mint azt a HelloVidék megkeresésére az Agrárgazdasági Kutatóintézet elmondta:

A budapesti nagybani piacon például az import gesztenye kilónkénti ára 2200-2700 Ft körül alakul, míg a hazai (jobbára a Dunántúlon termesztett) szelídgesztenyét 1000 forintos kilónkénti áron kínálják.

Az átlagárak jelentős különbsége több tényezőre vezethető vissza, de a fő paraméter minden esetben az, hogy az adott piacon milyen arányban található hazai, illetve importált gesztenye. Mint ismert, az országos éves termésmennyiség 200-500 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek (215,5 hektár - az ültetvények elsősorban a nyugat-dunántúli megyékben helyezkednek el) és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. „Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 1000-2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból” - tudtuk meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK).

HELLO! Ha olcsón akarsz hozzájutni, vegyél hazai gesztenyét!

Az árakra persze az is komoly hatással lehet, hogy ugyan a szelídgesztenye perspektivikus gyümölcsfaj, termesztése azonban igen kockázatos. Az utóbbi másfél évtizedben például egy gombás betegség, a kéregelhalás (Cryphonectria parasitica) járványszerűen tizedeli a fákat. Mellette néhány éve megjelent a Szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmos kuriphylus), amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos Torymus sinensis fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.

Egy kis hazai

Ahogy a hazai termésmennyiségek is jól mutatják, nem könnyű feladat a gesztenye termesztése. Bármennyire is szeretnénk például a kertünkbe, nem biztos, hogy megmarad. A növény ugyanis a meleg, kiegyenlített hőmérsékletű, csapadékos területeket szereti, mély termőrétegű, mészmentes talajon érzi igazán jól magát.

Ha nem is saját termesztésű, a beérett szelídgesztenyét viszont bátran elkészíthetjük otthon, sütőben is, de úgy az igazi, ha parázson a kerti grillen, vagy a vagy kandallónk/kemencénk talapzatán sütjük meg. Ami nagyon fontos, hogy hazai, friss, és egészséges gesztenyéket vegyünk a boltban. Válogassunk, mint Hamupipőke: minden, ami lyukas, penészes, dobjuk ki.

Ezután áztassuk be tiszta vízbe egy egész éjszakára. Reggel vágjuk keresztbe a domborúbb oldalát egy éles késsel, lehetőleg a héját vágjuk, ne a belsejét. Sütőpapírral bélelt tepsibe tegyük úgy, hogy a metszés essen felülre, fedjük le alufóliával és tegyük be az előmelegített sütőbe. Körülbelül 220-240 fokon 15-20 percig süssük, majd vegyük le a fóliát és úgy is süssük még pár percig. Akkor jó, amikor a héja „pöndörödik”.

HELLO! A héjat se dobd ki! Inkább szárítást követően őröld le. Kitűnő teát lehet készíteni belőle.