Veszélyes a magyar homoki vipera? A vipera elterjedése Magyarországon: ezt kell tenni, ha kígyóval találkozunk

A Kárpát-medence térségében őshonos hüllők közé tartoznak a különböző viperafajtok, azonban közel sem mindegy, hogy melyik állattal találkozunk. Nézzük, mi a különbség a magyar homoki vipera, azaz a rákosi vipera és a Dél-Európa mediterrán vidékein élő homoki vipera között! Milyen más kígyófajokkal találkozhatunk a Kárpát-medencében, hol található a homoki vipera élőhelye és hogyan ismerhető fel a homoki vipera képek alapján? Mennyire jelentős a homoki vipera elterjedése Magyarországon és a környező szomszédos országokban (pl. a homoki vipera Horvátországban, Szerbiában)? A homoki vipera mérgező állat, éppen ezért jó, ha tudjuk, mi a teendő viperamarás esetén és honnan szerezhető be viperaméreg elleni szérum Magyarországon.

Rákosi vipera, a „magyar homoki vipera”

A hazánkban előforduló két viperafaj közül az egyik a keresztes vipera (Vipera berus) – az európai, ázsiai mérsékelt öv gyakori lakója, Magyarországon a Zempléni-hegységben, a Tisza felső folyásvidékén, illetve Zala és Somogy erdeiben fordul elő -, a másik pedig a rákosi vipera, ami kizárólag Magyarországon és Erdélyben él. Fontos kiemelnünk, hogy a köznyelvben magyar homoki vipera névvel illetett rákosi vipera nem azonos a Dél-Európa mediterrán vidékein élő homoki viperával (Vipera ammodytes), amivel Magyarországtól délre találkozhatunk például Horvátországban, Szerbiában.

A parlagi viperák közé tartozó rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) esetében a 20. században - az alfaj szempontjából helytelen módon - a rákosréti, a kaszás, illetve a homoki vipera elnevezések terjedtek el. Mindez politikai okokra vezethető vissza, ugyanis ez az aprócska mérges kígyó véletlenül névrokonságba keveredett Rákosi Mátyás magyar kommunista politikussal. Cikkünkben a továbbiakban a rákosi viperáról írunk.

A homoki vipera elterjedése Magyarországon: hol van a magyar homoki vipera élőhelye?

A homoki vipera elterjedése Magyarországon az intenzív mezőgazdasági tevékenységnek és a vizes élőhelyek átalakulásának köszönhetően folyamatosan zsugorodik. Ez a kígyófaj eredetileg Ausztriától Bulgáriáig elterjedt volt, azonban ma már kizárólag a Hanságban (Fertő-tó vidéke) és az Alföld egyes vidékein, kisebb csoportokra szétszakadva él, továbbá négy kisebb populációt tartanak számon Erdélyben.

A magyar homoki vipera élőhelyei elsősorban a gyepes területek (például a legelők), a lápok és a nedves rétek, de a Duna-Tisza közén, a Kiskunság füves pusztáin is találkozhatunk vele. Magyarországi állománya becslések szerint legfeljebb 500 egyedet számlálhat, így kijelenthetjük, hogy

a rákosi vipera a Kárpár-medence élővilágának egyik legveszélyeztetettebb állata - Magyarországon fokozottan védett fajról van szó, melynek természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft!

Rákosi vipera, más néven magyar homoki vipera (Vipera ursinii rakosiensis)

Hogyan ismerhető fel a homoki vipera képek alapján?

A magyar homoki vipera egy meglehetősen kistestű, rövid kígyóféle: a valaha mért legnagyobb hím mindössze 47,1 cm, a legnagyobb nőstény pedig 59,8 cm volt. Színük szürkés vagy sárgásbarna, hátukon a keresztes viperához hasonló módon sötétbarna cikcakk fut végig, ahhoz hasonló színű foltokkal a kígyók oldalán. A homoki vipera hasoldala szürke, piszkosfehér foltokkal tarkítva; a nemeket a méretük alapján (a nőstények nagyobbak) és a farokpajzsok száma alapján tudjuk megkülönböztetni (a hímeknek több farokpajzsa van).

A homoki vipera október közepétől áprilisig téli álmot alszik, rejtekhelyül kedveli a rágcsálók elhagyott járatait – ebben az időszakban természetes körülmények között nem találkozhatunk vele. Elsősorban kisebb rágcsálókra és rovarokra vadászik, azonban ő maga is könnyen áldozatul esik a ragadozó madaraknak, rókáknak, de akár még a sünöknek is. A homoki vipera állományban az ember szándékos károkozása (pl. kígyók befogása, szándékos pusztítása) is szerepet játszik.

Rákosi vipera és más kígyófajok: hogyan tegyünk köztük különbséget?

A magyar homoki viperát, azaz a rákosi viperát gyakran összetévesztik mediterrán országokban élő rokonával, a Vipera ammodytessel. A homoki vipera Horvátország nagyobb részén, Szlovéniában, Románia délnyugati részén és Szerbia déli részén fordul elő, illetve a tőlük délre fekvő európai országokban (pl. Bulgária, Görögország, Macedónia, Albánia) és foltokban Törökország területén találkozhatunk vele.

A mediterrán homoki viperára ivari kétalakúság jellemző, azaz a hímek és a nőstények máshogy néznek ki: a hímek ezüst- vagy fehéresszürke alapon sötét cikcakkos hátmintát viselnek, oldalukon gyengébb tónusú foltokkal, orrcsúcsukon pikkelyszarv található. A nőstények rózsaszínes, vöröses vagy barnás árnyalatúak; fejük, illetve téglavörös farkuk a hímekéhez hasonló.

Homoki vipera (Vipera ammodytes)

Közeli rokonuk, a keresztes vipera szintén kistestű, 60-90 cm testhosszú kígyófaj, pikkelyei tájegységtől függően barnás, szürkés, vöröses vagy egyszínű fekete színekben játszanak. Hátukon barna, cikcakkos mintázatú sáv fut a tarkójuktól a farkuk végéig, amit az oldalukon hasonló színezetű foltsor kísér. Fejük mögött jellegzetes X vagy Y alakú mintázat található – innen ered az elnevezésük. Hasuk általában szürkés, fekete foltokkal tarkítva, a hirtelen elvékonyodó farok vége alulról mindig sárga vagy narancssárga színezetű. Fejük a nőstény és hím példányok esetében eltérő: a nőstény keresztes vipera feje lapos és háromszög alakú, a hímé nyújtottabb körte formájú.

Keresztes vipera (Vipera berus)

Magyarországon leggyakrabban siklókkal találkozhatunk, köztük is a vízisikló (Natrix natrix) a legtipikusabb faj, amelyet a laikusok hajlamosak viperának nézni. A vízisikló a viperáknál nagyobb, 90-120 cm, de legfeljebb 150 cm testhosszúságú kígyófaj, színe tipikusan zöldes- vagy kékesszürke, haspajzsa sötétszürke, csontfehér széllel, a hátán pedig páros, fekete pontsor fut végig. A legtöbb egyed jellegzetes azonosítója a tarkója két oldalán látható, félhold alakú, sárgás vagy fehér, ritkábban vörös színű folt.

Vízisikló (Natrix natrix)

A homoki viperát időnként összetévesztik a közönséges lábatlangyíkkal (Anguis fragilis) is, ami bár első ránézésre kígyónak tűnhet, valójában a gyíkok közé tartozik. Európa nagyrészén, így Magyarországon is találkozhatunk vele, testhossza 40-45 cm között mozog, farka tompa és lekerekített, színezete és feje a gyíkokéval megegyező. A kígyókkal ellentétben a lábatlangyík képes a pislogásra, ami szintén fontos megkülönböztető jegyük lehet.

Lábatlangyík (forrás: MTI)

Mennyire veszélyes a homoki vipera mérgező marása?

Bár a magyar homoki vipera mérgező kígyónak számít, mivel alacsony egyedszámú, rejtőzködő életmódot folytató állatról van szó – hamarabb fedezékbe vonul, minthogy észrevennénk -, rendkívül ritkán fordul elő, hogy a rákosi vipera bárkit megmarjon. Rövid méregfogaiból csak kevés, gyenge mérget fecskendez áldozataiba, így a magyar homoki vipera marása egy egészséges felnőtt emberre nézve nem veszélyes. Ha mégis előfordulna ilyen, a homoki vipera mérge gyenge rosszullétet és kiütést okozhat, a megharapott testrészen nagyjából 10 napig tartó fájdalmas duzzanat tapasztalható.

Viperaméreg elleni szérum hol kapható?

Viperamarás elleni szérum az annak tartására kijelölt intézeti gyógyszertárakban kapható, amelyek a következők:

• Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház (6000 Kecskemét, Nyíri út 38.)
• Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Oktatókórház (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76.)
• Debreceni Egyetem Klinikai Központ (4032 Debrecen, Nagyerdei körút 98.)
• Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktatókórház (8001 Székesfehérvár, Seregélyesi utca 3.)
• Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktatókórház Gyógyszerészeti Osztály (9024 Győr, Vasvári Pál utca 2-4.)
• Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet (3300 Eger, Knézich Károly utca 1.)
• Kanizsai Dorottya Kórház (8800 Nagykanizsa, Szekeres J. utca 2-8.)
• Kiskunhalasi Semmelweis Kórház (6400 Kiskunhalas, Dr. Monszpart L. utca 1.)
• Markusovszky Egyetemi Oktatókórház (9700 Szombathely, Markusovszky Lajos utca 5.)
• Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház (3100 Salgótarján, Füleki út 54-56.)

Annak ellenére, hogy a magyar homoki vipera marása nem veszélyes, mindenképpen érdemes vele orvoshoz fordulni, ugyanis a kígyóméreg allergiás reakciót is kiválthat szervezetünkből! Amennyiben bárki - akár Magyarországon, akár a Kárpát-medence más országaiban - kígyómarás áldozatává válik, célszerű alaposan megfigyelni vagy lefényképezni a kérdéses állatot, hogy a faj meghatározását követően sor kerülhessen az ellenszérum beadására.

Fontos kiemelnünk továbbá, hogy a cikkünkben említett magyarországi hüllők mind védettek: a vízisikló és a lábatlangyík természetvédelmi értéke 25 000 Ft, a keresztes vipera pedig 250 000 Ft eszmei értékkel bír (a mediterrán homoki vipera nem jellemző faj Magyarországra, így nálunk nincs eszmei értéke). Bármelyik említett faj elpusztítása teljesen indokolatlan és természetkárosító bűncselekménynek minősül!