Kritikus hetek jönnek a kiskertekben: a hazai szakértő szerint ezt muszáj most meglépni a fagyok ellen

Az ősz utolsó hónapjának közepén járunk, a reggelek már csípősek, az ég borongós és az elmúlt napokban is rendre ködbe burkolózik a táj.  A lassan beköszönő éjszakai fagyok, és a téli hőingadozás komoly károkat okozhatnak még a legedzettebb növényekben is a kertben. A jó hír azonban az, hogy a legtöbb károsodás megelőzhető, ha tudjuk, mire figyeljünk, és hogyan segítsük növényeinket átvészelni a hideg hónapokat – közölte a HelloVidékkel Kósa Dániel gyümölcs szakirányú kertészmérnök.

"A tél azonban nemcsak a hidegről szól." - ahogy a szakértő elmondta, a legnagyobb veszélyt az elkövetkezendő hetekben és hónapokban a szélsőségek jelentik: "A nappali felmelegedés és az éjszakai fagy hőingadozása könnyen megrepesztheti a kéreg szövetét, a sejtek pedig szétfagyhatnak. A száraz, fagyos szelek különösen a fiatal hajtásokat és az örökzöldeket szárítják ki, míg a téli nap is okozhat meglepetést: ha a fagyott rétegek hirtelen felmelegszenek, a kéreg felülete könnyen megéghet."

A talajban jelentkező úgynevezett fagyfelnyomás a gyökereket is megmozdíthatja és kiszáríthatja, ezért a tél a kert egyik legnagyobb próbája. A megfelelő védelem élet-halál kérdés lehet a fiatal fák és érzékeny bokrok számára.

Gyümölcsfák téli védelme

A gyümölcsfák különösen értékesek a kertben, hiszen nemcsak pénzt, hanem éveken át tartó gondoskodást is jelentenek. Kósa Dániel szerint a fák védelme kulcsfontosságú: a nappali napsütés és az éjszakai fagy hőingadozása ellen a régi módszer, a meszelés, még mindig hatékony.

• Törzsvédelem tippek: A törzset érdemes oltott mész, víz és kevés agyag keverékével bevonni, így visszaverjük a napfényt és kiegyenlítjük a hőmérséklet-ingadozást. Fiatal fák esetében kiegészítő védelmet nyújthat a jutaszövettel vagy nádszövettel körbetekert törzs.
• A gyökérzóna védelme: ez is szintén kiemelt feladat, hiszen ha a talaj átfagy, a fa tavasszal nehezen indul. A talajt 10–15 centiméter vastagon takarhatjuk komposzttal, szalmával vagy lehullott lombbal, ami nemcsak hőszigetel, de segít a nedvesség megtartásában is. Fiatal fák esetében érdemes domború bakhátat kialakítani, hogy a víz ne álljon meg a gyökér körül.
• Szél- és a rágcsálók ellen is védekezni kell: Ha a kertben nincs természetes szélvédő, ideiglenes megoldásként hálót, jutazsákot vagy akár nádkerítést is kifeszíthetünk a fák köré, így mérsékelve a hideg szelek hatását. A rágcsálók ellen pedig finom lyukú dróthálóval vagy műanyag rágásvédő spirállal biztosíthatunk hatékony védelmet, megóvva a törzset és a fiatal hajtásokat a téli időszak során.

Így óvhatjuk a fagyoktól a bokrokat és a bogyósokat

Ahogy Kósa Dániel elárulta, nemcsak a fák, hanem a bokrok és bogyós növények is igénylik a gondoskodást. A ribizli, málna, egres vagy szeder csak akkor élhet hosszú életet, ha a tél során nem fagynak vissza. A metszést a tél beállta előtt csak az elhalt vagy beteg vesszőkre korlátozzuk, a málna esetében azonban a letermett hajtásokat érdemes ősszel eltávolítani, hogy a gombák és baktériumok ne teleljenek át.

A fiatal, hosszú vesszőket érdemes a talajhoz hajlítani és takarni lombbal vagy fenyőágakkal, így védjük őket a fagytól és a szél kiszárító hatásától.

Így élhetik túl a telet a díszfák és a díszcserjék

A dísznövényeknél, különösen az örökzöldeknél, fontos, hogy a talajból ne veszítsék el a vizet. A kisebb példányokat november elején érdemes árnyékoló hálóval vagy jutával körbetekerni, így megóvjuk őket a hideg széltől és a téli napsütéstől.

A hortenziákat és rózsákat a tövüknél takarhatjuk lombbal vagy fenyőággal, az érzékenyebb hajtásokat pedig jutával vagy náddal is óvhatjuk.

A virágágyások védelme a téli fagyok ellen

Az évelő növények föld feletti részei ősszel elszáradnak, a gyökerek azonban a talajban tovább élnek. Régebben az elszáradt hajtásokat jellemzően levágták, mostanában már a szakértők inkább azt javasolják, hogy ezzel várjunk tavaszig. A száraz szárak természetes védelmet nyújtanak a tövüknek a faggyal szemben, és védik a talaj élővilágát is.

Ősszel csak akkor érdemes visszavágni az évelőket, ha betegségek, gombásodás vagy rothadás jeleit mutatják, mert ezek a részek fertőzési forrást jelenthetnek tavasszal. Minden más esetben várjuk meg az első új hajtások megjelenését, így pontosan látható, mi hajt ki újra, és mi nem.

A virágágyások téli védelméhez célszerű vékony lombtakarót teríteni a talajra, ami segít megóvni a gyökereket a fagytól és a kiszáradástól. A dézsás, fagyérzékeny növényeket pedig most már mindenképpen fagymentes helyre kell vinni.

Az egynyári növények a szezon végén elhalnak, de a gyökérzetüket érdemes a talajban hagyni. A szárakat 1–2 centiméterrel a talaj felett vágjuk le, így a gyökér lassan lebomlik, szerves anyagot juttat a talajba, és segíti a talajéletet, miközben stabilizálja a felületet.

A föld feletti, elszáradt részeket aprítva komposztba tehetjük, vagy mulcsként a veteményes és a fák köré teríthetjük. Ha a növényeken beteg, gombás vagy kártevő által fertőzött részeket találunk, azokat gyűjtsük össze, és a zöldhulladék-gyűjtőbe juttassuk, hogy ne teleljenek át és tavasszal ne okozzanak problémát.

Az évelők és a fűszernövények esetében a gyökérzóna védelme a legfontosabb, különösen magaságyásban, ahol a talaj gyorsan átfagy. Mediterrán fűszerek, mint a levendula, rozmaring vagy kakukkfű, hálásak a lazán takart, szellős védelemért, és metszésüket mindig tavasszal végezzük.

Mit tegyünk vagy ne tegyünk a magaságyással?

A magaságyás oldalát érdemes hőszigeteléssel megerősíteni: például polisztirol lapokkal vagy deszkákkal takarhatjuk az oldalfelületeket, hogy minimalizáljuk a hőveszteséget, hiszen az emelt ágyások talaja sokkal gyorsabban lehűlhet mint a szabadföld. Továbbá a tetejét fátyolfóliával vagy átlátszó fóliával is lefedhetjük — ez nemcsak plusz védelmet nyújt a faggyal szemben, hanem segíti a napfény bejutását is, ami a korai ültetések számára előnyt jelenthet.

Ugyanakkor figyelnünk kell arra, hogy a takarás mellett a levegő áramlása is biztosított legyen: ha a fedés teljesen légmentes, akkor a puha takaróréteg alá beálló párás, hideg levegő könnyen gombás vagy rothadásos foltokat okozhat. Emellett, ha a magaságyás teljesen kihasználatlanul áll télre, akkor érdemes a talajt vékony mulcsréteggel (pl. lomb, szalma) letakarni, ezzel segítjük a talajhő megtartását és a szerkezet védelmét a fagy‑olvadás ciklusai ellen

Mit ne tegyünk télen a kertünkkel?

A tapasztalt kertészek tudják, hogy a lehullott lomb, a fenyőág vagy a szalmabála egyszerű, de hatékony védelmet nyújt a növényeknek – vétek, kidobni és nem használni! A lényeg, hogy a takarás alatt is legyen levegő, a növény tudjon „lélegezni”.

Ugyanakkor Kósa Dániel hangsúlyozza: nem szabad fagyos időben öntözni, nem szabad fóliával közvetlenül takarni, és a metszést is a fagy elmúltával végezzük.

A téli védelem nem arról szól, hogy a kertet teljesen elzárjuk a külvilágtól!

A legfontosabb szabály, hogy a védelem mindig a megelőzéssel kezdődik. Az első fagyok előtt, november közepéig érdemes minden előkészületet elvégezni. Még az enyhe telek is veszélyesek lehetnek: a növény nedvkeringése ilyenkor megindulhat, majd a következő fagy elpusztíthatja a friss hajtásokat.

Célja pedig, hogy támogassuk a növények természetes ellenálló képességét. A megfelelő fajválasztás, a tápanyag-utánpótlás, az őszi öntözés és a szellős takarás biztosítják, hogy tavasszal minden növény újra erőre kapjon.

Mi történik, ha túl enyhe a tél?

Az utóbbi években gyakoriak a tavaszias telek, amikor decemberben 10–15 °C is lehet. Ez Kósa Dániel szerint is veszélyesebb, mint hinnénk: a növény „megzavarodik”, elindul a nedvkeringése, majd a következő fagy elpusztítja a friss hajtásokat. Ezért érdemes akkor is fenntartani a védelmet, ha épp enyhébb az idő.

A fagy elleni védelem nem azt jelenti tehát, hogy a kertet teljesen „bebugyoláljuk” vagy elzárjuk a külvilágtól. Sokkal inkább arról van szó, hogy támogassuk a növények természetes ellenálló képességét. "Ha okosan választjuk meg a kertben a növényfajokat, gondoskodunk a megfelelő tápanyag-utánpótlásról, őszi öntözéssel biztosítjuk a gyökerek hidratáltságát, és a takarást szellősen alkalmazzuk, akkor tavasszal minden növény újult erővel hajt majd újra, és a kert ismét életre kel " – zárta tanácsait a kertészmérnök.