Ördöngös cukiság lett 2026-ban az Év Emlőse: mutatjuk, miért kellene jobban vigyázni rá

A molnárgörény (Mustela eversmanii) a nyílt élőhelyek – mezők, szántók, füves legelők – ragadozója. Hazai állományai főként Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyében fordulnak elő. Rejtett életmódja és alacsony egyedszáma miatt a hazai emlősfauna egyik alulkutatott képviselője, erdőket és településeket általában kerüli - írja a Vadonleső.

Föld alatti búvóhelyeit gyakran elhagyott hörcsög- vagy ürgejáratokban alakítja ki, amelyeket termetéhez igazítva tovább is bővít. Időszakosan több kotorékot is használ, olykor kazlakban is megpihen, kölyöknevelés idején azonban hetekig ragaszkodik egyetlen búvóhelyhez. A kölykök többnyire nappal merészkednek elő játszani.

Nem tyúkól-fosztogató, hanem rágcsálóspecialista

Elsősorban éjszaka aktív. Nyújtott testalkata és rövid lábai lehetővé teszik, hogy talajszinten élő kisebb testű állatokat zsákmányoljon. Táplálékát döntően rágcsálók – pockok, hörcsögök, ürgék – alkotják. A népnyelvben elterjedt „tyúkól-fosztogató” jelző félrevezető: a faj inkább a rágcsálóállomány szabályozásában játszik szerepet.

A „molnár” elnevezés eredetére több magyarázat is ismert: egyesek szerint a malmok környékén elszaporodó rágcsálók vonzották a görényeket, mások a világos, „lisztes” árnyalatú bundára vezetik vissza a névadást.

Nyári bundája szalmasárga alapszínű, sötétebb jegyekkel a szemek körül, a lábakon és a farok végén. Télen tömöttebb, világosabb, homokszínű pehelyszőrrel gazdagodik. Külsőre hasonlít közeli rokonához, a közönséges görényhez (Mustela putorius), de annál világosabb árnyalatú. Az átfedő elterjedési területeken ritkán kereszteződhetnek is, ami a populációk genetikai állapotára is hatással lehet.

A molnárgörény 1974 óta védett Magyarországon.

Előfordulásának országos térképezése 2015 óta zajlik közösségi adatgyűjtés keretében, a nemzetipark-igazgatóságok és önkéntesek bevonásával.

A kutatók rádiótelemetriás vizsgálatokkal mérik fel mozgáskörzetét: a hímek átlagosan mintegy 315, a nőstények 220 hektáros területet használnak. A mozgáskörzet nagysága évszakonként változik; télen kisebb, tavasszal nagyobb területet járnak be. Táplálékbázisuk rugalmas, például pocokgradáció idején tömegesen fogyasztják a mezei pockot.

A faj Európa-szerte visszaszorulóban van

A közúti gázolások mellett az agrárkörnyezetben alkalmazott nem szelektív rágcsálóirtási módszerek – például a mérgezés – közvetett módon is veszélyeztetik. A prédaállatok csökkenése és a szervezetben felhalmozódó mérgek szintén károsítják az állományt.

A molnárgörény kiemelt célfaja a „Grassland-HU” integrált LIFE-projektnek, amely fajmegőrzési tervet dolgoz ki. A természetközeli gazdálkodási gyakorlatok – például az ugaroltatás, mezsgyék megtartása, szalmahalmok kihelyezése vagy a kaszálás megfelelő időzítése – nemcsak a görény, hanem a teljes gyepi élőközösség fennmaradását segítik. A projekt modellgazdaságok hálózatával és tanácsadó szolgálattal támogatja a fenntartható gazdálkodást.

Nemzetközi védelem és egész éves programsorozat

A molnárgörény az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének II. és IV. mellékletében közösségi jelentőségű fajként szerepel, a berni egyezmény pedig fokozottan védett fajként ismeri el.

A Vadonleső Programban idén már a 13. fajt állítják a figyelem középpontjába. Az Év Emlőse kezdeményezés egész éves rendezvénysorozattal, tudományos és ismeretterjesztő programokkal, valamint gyermekeknek és fiataloknak szóló pályázatokkal hívja fel a figyelmet a kiválasztott faj és élőhelye fontosságára. Az elmúlt években több mint tízezer alkotás érkezett a program felhívásaira, és országosan ismert művészek is csatlakoztak a kezdeményezéshez.