Bankkártyája szinte mindenkinek van, sokaknak több plasztik is lapul a pénztárcájában, mostanság pedig egyre többen gondolkodnak azon, hogy régen meglévő betéti kártyájuk mellé (amit itthon egyszerűen csak bankkártyának hívunk) hitelkártyát is igényeljenek. Korántsem arról van persze szó, hogy a lakosság egyre nagyobb része tudatosan, alapos tájékozódást követően jutna arra a következtetésre, hogy hitelkártyára van szüksége, egyszerűen csak azt látjuk a reklámokban, hogy ez a divat és ilyen nekünk is kell.
Jelen összeállításunkban nem a hitelkártya-használat titkaiba avatjuk be Olvasóinkat, mivel ezt korábban már több felvonásban megtettük, sokkal inkább a plasztikokkal kapcsolatos biztonsági kockázatokat vázoljuk fel, majd kitérünk arra, hogy ki viseli a károkat egy esetleges kártyalopás vagy hamisítás esetén a gyakorlatban és mit írna elő a jogszabály elvileg. Előrebocsátjuk, a kettő között azért van eltérés, legalábbis a számok erre engednek következtetni...
Károk és veszteségek: sokkolóak a számok?
A hosszas szöveges taglalás helyett a szemléletes grafikonok mellett néhány összefoglaló mondattal igyekszünk összegezni a jelenlegi helyzetet az MNB 2006. I. féléves adatai alapján.
A probléma komolyságát jelzi, hogy a tavalyi esztendő első felében felmerült kár értéke 135 millió forint volt, mely 30%-os év/év alapú növekedésnek felel meg. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a kárösszeg kibocsátói forgalomhoz viszonyított aránya gyakorlatilag nem mutat változást egy éves távlatban.
Év/év alapon 2006. első hat hónapjában 80%-kal emelkedett a hamisított kártyákkal lebonyolított műveletekből eredő kár, így ezen szegmens szelete a teljes kárösszegen belül 48%-ra nőtt. Ebben természetesen komoly szerepet játszik, hogy hazánk a chip-migrációs folyamatban jelentős lemaradással küzd, még mindig a tisztán mágnescsíkos kártyák vannak többségben.
A visszaélések darabszámát és a kárösszegeket az alábbi grafikon segítségével mutatjuk be:

Ki viseli a veszteséget? - Jogszabály kontra valóság
2006. első féléve során a visszaélésekből adódó veszteség 132 millió forintot tett ki, melynek 40%-át a kibocsátó bankok viselték, 46%-át ráterhelték kártyabirtokos ügyfeleikre, 14%-át pedig áthárították az elfogadó bankokra. (A kártyabirtokosokra terhelt veszteségarány 2005-ben emelkedett jelentősen, 35%-ról 48%-ra, ehhez képest 2006-ra minimális a csökkenés mértéke.)

Olvasóinkat minden bizonnyal az érdekli leginkább, hogy mikor kell nekik viselniük a kárt, azaz mikor nem vállalja ezt át a kibocsátó vagy a kártyaelfogadó bank. Ezt alapvetően a pénzforgalomról szóló kormányrendelet szabályozza, melyet az alábbiakban foglalhatunk tömören össze:
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- a kártyabirtokos köteles haladéktalanul bejelenteni a kibocsátó banknak, ha kártyáját eltulajdonították, vagy bármiféle rendellenességet észlel,
- ha a kár nem a kártyabirtokos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be, akkor a birtokos a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt legfeljebb 45 ezer forintig viseli,
- a bejelentést követően keletkezett kárt a kibocsátó viseli.
Fontos tehát kiemelni, hogy a kibocsátó mentesül felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kár a kártyabirtokos szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegése folytán következett be.
Ha rápillantunk a következő grafikonra, rögtön láthatjuk, hogy ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az elveszett és ellopott kártyák használtából eredő veszteséget az esetek többségében a kibocsátó bank a kártyabirtokosra hárítja át, arra hivatkozva, hogy az ügyfél nem a szerződésben előírtaknak megfelelően járt el, minden szerződés rögzíti ugyanis, hogy a PIN kódot senkinek nem szabad elárulni. (A pénz leszedéséhez pedig erre kétségkívül szükség van...)

Ennek tudható be tehát, hogy a szimpatikus jogszabályi 45 ezer forintos korlát ellenére mind értékben, mind százalékban igen magas az ügyfelek kár-viselése.
Mi lesz a biztonsággal? Megvan az új "hunyó"!
Szakértők szerint a biztonsági kockázatokat nagyban mérsékelhetné a chip and PIN rendszer szélesebb körű elterjedése. Magában persze semmit nem ér, ha a bankkártyára a mágnescsík mellé egy chip is felkerül, az újításhoz alkalmazkodnia kell az ATM és POS hálózatnak is. Mindez abból adódik, hogy ha egy chipkártyát behelyezünk egy olyan ATM-be, mely csak mágneskártyát tud kezelni és nem ismeri fel a chipet, akkor a tranzakció a mágnescsík segítségével végrehajtódik. A kártyahamisítóknak jelenleg tehát nem okoz gondot egy chipkártyát chip nélkül lemásolni és egy felkészületlen automatánál használni.
Ezt a helyzetet igyekszik megváltoztatni az ún. Liability shift, mely a gyakorlatban annyit jelent, hogy az Európán belüli nemzetközi forgalomban felmerült visszaélések esetén a kárt az a fél viseli majd, aki nem látja el kártyáit chip-pel, illetve nem biztosítja ATM és POS berendezésein a chip alapú elfogadást. Az új kárviselési szabály remélhetőleg fokozza a chip-migráció dinamikáját és egyben az ügyfelek biztonságát.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







