Történelmi vagyon halmozódott fel a magyarok számláin: kiderült, honnan jött a hirtelen gazdagság

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a bankszektor januári hitelezési és betéti statisztikáit. Az év első hónapjában a háztartások összesen 377 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel. Ez ugyan elmarad az előző három hónap volumenétől, de így is minden idők negyedik legmagasabb nominális januári értéke.

A lakáshitelezés volumene több mint a duplájára nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest, elsősorban az Otthon Start Programnak köszönhetően. Egyszerre emelkedett az új szerződések száma és az átlagos hitelösszeg: előbbi 47, utóbbi 38 százalékkal haladta meg a tavaly januári adatot. Kormányzati közlések szerint az Otthon Start keretében felvett hitelek átlagos összege nagyjából 34 millió forint, míg a teljes lakáshitelpiacon az átlag 27 millió forint körül alakul.

Október óta 71–73 százalék között mozog az Otthon Start részesedése a lakáshitelezésben, miközben a piaci lakáshitelek aránya 20 százalék alá esett. A lakáspiac novemberi lassulása után várható volt, hogy január gyengébb lesz az előző negyedévnél, banki források szerint azonban január második felétől ismét élénk kereslet mutatkozott. Így a következő hónapokban sem számítanak érdemi visszaesésre.

Az új építésű lakásokra felvett hitelek összege szintén emelkedik, ahogy az egyes projektek elérik a hitelezhető készültségi szintet. Ugyanakkor ezek súlya egyelőre 15 százalék alatt marad a teljes lakáshitelpiacon belül.

A piaci kamatozású lakáshiteleket a háztartások közel két éve 6,4 százalék körüli átlagkamattal veszik fel, és ebben – az MNB alapkamat-csökkentései ellenére – nem várható érdemi elmozdulás. A személyi kölcsönök viszont folyamatosan olcsóbbá váltak: az átlagkamat egy év alatt 16,4 százalékról 14,7 százalékra mérséklődött, elsősorban az erősödő bankközi verseny következtében.

A személyi kölcsönök volumene stabilan bővül, a két kamatmentes lakossági konstrukció, a babaváró hitel és a munkáshitel esetében azonban más a kép. A babaváró a harmadik, a munkáshitel pedig eddigi leggyengébb hónapját zárta januárban.

Január végén a háztartások összesen 12 862 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, ami 15,2 százalékos éves növekedésnek felel meg. Ezen belül a lakáshitel-állomány 21,6 százalékkal, a személyi kölcsönök állománya 18,4 százalékkal bővült egy év alatt.

A betéti piacon a január hagyományosan gyengébb időszak, most azonban ezt ellensúlyozta a január 30-án kifizetett, 400–500 milliárd forintra becsült fegyverpénz. Ennek hatására 253 milliárd forinttal több pénz érkezett a háztartási betétekbe, mint amennyi kiáramlott. A lakossági betétállomány így első alkalommal haladta meg a 15 ezer milliárd forintot, éves szinten 10,4 százalékos növekedést mutatva.

A betétek 86 százaléka továbbra is látra szóló, vagyis nincs lekötve, miközben a lekötött betétek átlagos kamata januárban mindössze 1,5 százalék volt. Ez azt jelzi, hogy a háztartások jelentős része továbbra sem ösztönzött arra, hogy hosszabb időre lekösse megtakarításait.

A vállalati hitelezés szintén erős rajtot vett az év elején: a hitelkihelyezések összege 168 milliárd forinttal haladta meg a törlesztésekét, ami januárhoz mérten szokatlanul intenzív növekedés. A céges piacon elsősorban a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet élénkült, amit a nagyvállalati devizahitelezés, valamint a Széchenyi Kártya Program 3 százalékos kamatozású forinthitelei hajtanak.

Címlapfotó: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA