Újra bűnbe esnek a késve fizetők

Hitelezési gyakorlatukról faggatta a pénzintézeteket az elmúlt hónapban az MNB. A felmérés megdöbbentő eredményeket hozott. Bár a válság legnehezebb hónapjain a jelek szerint túl van az ország, fizetési gondok miatt mégis egyre több hitelt kell átütemezniük a kölcsönt folyósító bankoknak. Egyetlen negyedév alatt a lakáscélú hiteleknél 4-ről 4,7, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 8,1 százalékról 9,4 százalékra nőtt az átütemezett hitelek aránya.

Az autóvásárlásra igényelt kölcsönök esetében az arány nem változott, továbbra is a hitelállomány 5,5 százalékát kell átütemezni. A helyzet az év végéig a bankok várakozásai szerint tovább romlik majd ezen a területen. Ez jó hír a törlesztéssel késlekedőknek, mert azt jelzi, hogy a pénzintézetek inkább abban érdekeltek, hogy ügyfelek fizetni tudjanak és nem inkább alkudoznak ennek érdekében, hogy elkerüljék a behajtást.

Kérdés, meddig tart a türelem. Az átütemezett hiteleket fizetők közül ugyanis viszonylag sokan a könnyítések ellenére is késlekednek a fizetéssel. Az elmúlt három hónapban a lakáshiteleknél 19-ről 23, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 25 százalékról 30 százalékra, a gépjárműhiteleknél pedig 22-ről 27 százalékra nőtt azok aránya, akik az átütemezett hitelt sem tudták rendesen törleszteni. Még szerencse, hogy a törlesztési problémákkal küzdők háromnegyedén segítettek a bankkal közösen kigondolt új törlesztési szabályok.

Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy a magukat megégető bankok nem túl rugalmasak a lakosság hitelezésében. Az MNB kérdésére döntő többségük arról adott számot, hogy ezév április és június között szigorított a hitelhez jutás feltételein. Nagyon megnézik, hogy az ügyfél mennyi önerővel rendelkezik és mennyi igazolt jövedelme van. A jövedelem arányában aztán meghatározzák azt a legmagasabb törlesztő részletet, amelyet az adós még biztosan fizetni tud. A szigor leginkább a devizaalapú, szabad felhasználású és lakáscélú jelzáloghiteleknél érzékelhető.

Érdekes, hogy a válság ellenére a lakosság nem fél az eladósodástól. A bankok harmada érzékelte, hogy ügyfelei szívesen vennének fel lakásvásárlásra hitelt. Az elmúlt évekhez képest csak annyi változott e téren, hogy a legtöbben már nem devizában, hanem forintban szeretnének hitelhez jutni. Az ügyfelek számára csak egyetlen jó hírt tartogat az MNB kutatása: a pénzintézetek a közeljövőben további nem szigorítanak a hitelhez jutás feltételein.