Új csúcson a bedőlt hitelek: mi áll a háttérben?

18,5% a nem teljesítő hitelek aránya a lakossági hitelek körében, 15,4% pedig a 90 napon belül késedelmeseké - derül ki az MNB pénteken közzétett, szeptember végére vonatkozó adataiból. Előbbi, vagyis a lakossági NPL-ráta soha nem volt ilyen magas, az év első felében még "csak" 18,0%-on tartózkodott.

A bankok 6571 milliárd forintnyi lakossági hiteléből szeptember végén 1216 milliárd volt nem teljesítő, 1013 milliárd pedig kisebb mértékben késedelmes. A nem teljesítő hitelek összege volt már ennél nagyobb is: március végén 1240 milliárd forinton állt. Időközben viszont csökkent a lakosság teljes tartozása, így emelkedett új csúcsra a nem teljesítési arány.

Korábban az volt a jellemző, hogy a kisebb összegű, de fedezetlen (jellemzően fogyasztási célú) hiteleket kevésbé törlesztették a háztartások, az ingatlanfedezetűekre a lakás elvesztésének félelme miatt viszont jobban odafigyeltek. Mára megfordult a sorrend: magasabb a jelzáloghitelek nem teljesítési aránya (18,9%), mint a fedezetlen hiteleké (16,5%). A magasabb törlesztőrészlet legyűrhette tehát az ingatlan elvesztése miatti félelmet.

A jelzáloghiteleken belül még most sem a devizaárfolyam mozgása, hanem a felhasználás célja dönti el, alacsonyabb vagy magasabb-e a nem teljesítési arány. A forintalapú szabad felhasználású, majd rögtön utána a devizaalapú, szintén szabad felhasználású hitelek nem teljesítési mutatója a legmagasabb. A forintalapú, támogatott forinthitelek teljesítenek a legjobban.