Erre vártak a devizahitelesek: itt a törvényjavaslat

Mely devizahiteleket forintosítják?

Azokra a devizahitelekre és lízingszerződésekre vonatkozik a forintosítás, amelyeket 2004. május 1-e és 2015. február 1-je között kötöttek, és jelzálogfedezetűek. A devizaalapú és a devizahitelekre is vonatkozik mindez.

Milyen árfolyamon?

A frankhiteleket a már ismert 256,5 forintos, az euróhiteleket 308,97 forintos árfolyamon forintosítják.

Mikor lesz a forintosítás?

Az elszámolás közlésével együtt, vagyis március-április folyamán tértivevényes levélben kell értesíteniük a forintosításról az ügyfeleket. A forintosítás jogilag a szerződés módosulásáról szóló rendelkezés szövegének másnapján megy végbe február 1-jéig visszamenő hatállyal, kivéve, ha az ügyfél nem kíván élni a forintosítás lehetőségével.

Hogy módosulnak a hitelszerződések?

A törvény erejénél fogva forintosítanak közjegyzői okiratba foglalás nélkül, a szerződések szövege a törvény szövegének megfelelően módosul. Mindehhez a zálogkötelezettek hozzájárulása nem szükséges, a meglévő zálogjog pedig továbbra is érvényes.

Mi lesz a forintosított hitelek első kamatszintje?

A kamatfelárnak meg kell egyeznie a devizahitel eredeti kamatfelárával (CHF esetén eredeti kamatszint, mínusz az akkori CHF-Libor) azzal a megkötéssel, hogy ez nem lehet kevesebb, mint 2%.

Kamatfelárplafont is bevezet az új szabályozás a jelzáloghitelekre:

• lakáshiteleknél nem lehet több a kamatfelár 5,5%-nál,

• szabad felhasználású hitelek esetében pedig 7%-nál.

• A kamatfelárakat az esetleges kezelési költséggel csökkentett mértékben kell meghatározni. Ami a kamatot illeti, nem lehet magasabb a hitel eredeti kamatszintjénél.

Milyen lesz a hitelek kamatozása?

A hitelek kamatszintje a 3 havi BUBOR-hoz (jelenleg 2,1%) lesz kötve. A forintosított devizahiteleknek csak kamatfelár-periódusa lehet:

• 16 év feletti hátralévő futamidő esetén 5 év

• 9-16 év esetén 4 év,

• 3-9 év esetén 3 év.

Hogyan módosítható a hitelek kamatszintje?

A kamatemelések és -csökkentések kizárólag az MNB által jóváhagyott kamat- és kamatfelárváltoztatási mutatóknak megfelelően mehetnek végbe a fari banki törvénynek megfelelően. A díjak csak évente egyszer (legelőször 2016. április 1-jén), a KSH által meghatározott előző évi inflációnak megfelelően emelhetők.

Mi van azzal, aki nem kéri a forintosítást?

Neki a levél kézhez vétele után 30 napon belül ezt jeleznie kell bankjánál adóstársaival együtt, a banknak pedig újabb 20 napon belül kell a feltételeknek való megfelelés elbírálását végrehajtania. A "devizában maradás" feltételei nagyon szigorúak, hiszen olyan lesz ez, mintha új devizahitelt akarna felvenni az ügyfél. Feltételek:

• meg kell felelni az MNB új jövedelemarányos törlesztés teher szabályozásának (CHF esetében nem lehet magasabb a törlesztőrészlet, mint a nettó jövedelem 10%-a), vagy

• a jelzáloghitel hátralévő futamidő legkésőbb 2015. december 31-én lejár, vagy

• az ügyfél kamatszintje nőne a forintosítás következtében (jellemzően jenhitelek, ahol csökkent a kamatszint), a rögzített kamatfelárak ellenére is.

Mi van a nem devizaalapú vagy nem jelzálogfedezetű devizahitelekkel?

A forinthitelek és nem jelzálofedezetű devizahitelek kamatszintje és kamatfelára nem haladhatja meg az eredeti kamatszintet és kamatfelárat.

Mi lesz az árfolyamgátasokkal?

Róluk részletesen nem rendelkezik a törvényjavaslat, de megjegyzi, hogy mindez az árfolyamgátnál kedvezőbb feltételeket teremt, így megszűnik az árfolyamgátba való belépés lehetősége.