Újabb támogatott hiteleket sarcol meg a magyar kormány: nekik fog a legjobban fájni

2024-től csökkeni fog a CSOK mellé igényelhető támogatott hitelek kamattámogatásának mértéke – tájékoztatta a Pénzcentrumot Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója. „Az ügyfél által fizetendő kamat jelenleg és jövőre is 3 százalék, de a normál kamat számítási metódusa más lesz” – mondta a szakember. De mit jelent ez a gyakorlatban?

A szóban forgó hitelek normál kamatát az alábbi képletek alapján számolják idén, illetve fogják számolni jövőre:

• jelenleg: 5 éves állampapírhozam * 1,3 + 3 százalék;
• jövőre: 5 éves állampapírhozam * 1,15 + 1 százalék.

A szeptember 1-én közzétett állampapírhozam 5 éves futamidőre 7,83 százalék. Ezen hozam mellett a jelenlegi normál kamat 13,18 százalék, a jövő évtől viszont 10 százalék lenne. Ez azt jelenti, hogy a bank által kapott kamattámogatás 10,18 százalékról 7 százalékra csökkenne

– mondta el Argyelán József.

A szakember véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a kormány úgy is spórolhat, hogy nem szigorítja tovább a támogatott hitel igénylésének feltételeit, ugyanannyian kaphatnak majd hitelt, viszont a bankok kevesebb támogatást fognak kapni ezek után a hitelszerződések után.

A jelenlegi helyzet szerint durván 3 százalékkal csökken a kamattámogatás, és ha úgy alakul a kibocsátás jövőre, mint 2022-ben, akkor ez nagyságrendileg 15 milliárd forintot jelent egy évre

– mondta a szakember. Összességében tehát ekkora „bevételtől esnek” majd el a támogatott hiteleket folyósító bankok.

Az MNB adatai szerint 2022-ben összesen 1 182,4 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a hazai pénzintézetek, melyből 456,4 milliárd forint volt a támogatott hitel. A Bankmonitor szakemberének számításai szerint a 2022-es adatokat alapul véve a jövőre életbe lépő kamattámogatási metódussal egy év alatt bő 14,2 milliárd forintnyi kamattámogatástól esnek el a hazai pénzintézetek.

A számokat némileg torzítja ugyanakkor, hogy a tavalyi évben az úgynevezett ZOP-hitelekből (NHP Zöld Otthon Program) is jelentős mennyiségű kihelyezés történt.

Továbbá azt is érdemes hangsúlyozni, hogy 2023 első felében jóval kisebb mértékben helyeztek ki lakáshiteleket a pénzintézetek, ennek megfelelően a támogatott hitelek volumene is jelentős mértékben elmarad a tavalyi értékektől: az év első felében mindössze 54,7 milliárd volt a kihelyezett kamattámogatott lakáshitelek volumene. Ekkora összeg esetében pedig még szerényebb tétel, mindössze 1,7 milliárd forint a különbség a kamattámogatás régi és új metódus szerinti mértéke között. Ha ezt egy durva becsléssel egyszerűen megszorozzuk kettővel - feltételezve, hogy 2023 második felében ugyanakkora lesz a hitelkihelyezés mértéke, mint az elsőben  - a különbség még akkor is „csak” 3,4 milliárd forint alatt fog maradni.

Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy ez az utóbbi érték csak egy – és ráadásul egy hitelezési szempontból kimagaslóan gyenge év – adatai szerint számolt eredmény, miközben hiteleket sok esetben 10-15, akár 20 évre veszik fel az ügyfelek. Ráadásul a Bankmonitor szakembere is hangsúlyozta, hogy a bő 14 milliárd forintos összeg abban az esetben állja meg a helyét, ha feltételezzük, hogy jövőre is úgy alakul az új hitelek kihelyezése, mint 2022-ben.

Mit jelent mindez az egyes hitelek szintjén?

Argyelán József számításai szerint egy 15 millió forintos támogatott lakáshitel esetén az állam a jelenlegi számítási módszer szerint 1 501 057 forintot fizet ki kamattámogatásként az első évben, ez jövőre 1 032 926 forintra fog csökkenni, ami 468 131 forint spórolást jelent az állam szempontjából az első évben. Húszéves futamidővel számolva természetesen a különbség már jóval jelentősebb: a jelenlegi 16 847 987 forintnyi kamattámogatás helyett mindössze 11 593 646 forintot fog kifizetni az állam, ami 5 254 341 forint megtakarítást jelent az állam szemszögéből nézve.

Tízmillió forintos hitelösszeg esetében a kamattámogatás mértéke 1 000 704 forintról 688 617 forintra olvad az első évben (312 087 forint különbség), illetve 11 231 992 forintról 7 729 098 forintra csökken a teljes, húszéves futamidő alatt (3 502 894 forint különbség).

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fenti számok csak az állam és a hitelt folyósító bankok relációjában bírnak jelentőséggel, ugyanis az ügyfelek változatlanul maximum 3 százalékos kamatot fognak fizetni a támogatott jelzáloghiteleik után. A 15 millió forintos, 20 éves hitel esetében tehát változatlanul 83 190 forint, míg a 10 millió forintos, 20 éves hitel esetében pedig változatlanul 55 460 forintos törlesztőrészleteket jelent.

Mit jelent ez a költségvetés szempontjából?

15 milliárd forintos éves megtakarítás gyakorlatilag egy porszem a teljes költségvetésben, ugyanis a teljes költségvetés kiadási oldalának 0,037 százalékát éri el ez a megszorító tétel, vagyis az 1 százaléknak is a 30-ad részét. Gyakorlatilag nincs jelentősége a költségvetés stabilitása szempontjából

– mondta el Csiki Gergely, a portfolio.hu lapigazgatója.

Egy-egy beruházási tételen nagyobb összegeket tudna spórolni az állam, egy kisebb útfelújítás, közútfejlesztés, intézményfelújítás ugyanis nagyobb összegeket tud felemészteni az állam költségvetésében

– tette még hozzá a szakember.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmünket, hogy idén nem ez az első olyan kormányzati intézkedés, mellyel néhány (tíz-)milliárd forinttal faragták le a költségvetés kiadási oldalát:

Júniusban ugyanis hasonló tartalmú intézkedést jelentettek be, amikor azt közölték, hogy a városi CSOK megszűnik, és a babaváró hitelek feltételein is szigorít a kormány. Akkori számításaink szerint ezzel néhány tízmilliárd forintot spórolhatott az állam.

A CSOK-kal kapcsolatos, fent említett változások bejelentése utáni napokban megjelent cikkében Csiki Gergely arra a megállapításra jutott, hogy a hazai kormányzat számára már 2010 óta mindig elsődleges fontosságú volt, hogy mindig úgy stabilizálja a költségvetést, hogy a meghozott intézkedések csak legfeljebb közvetve érintsék a lakosság jövedelmi, fogyasztási helyzetét. Véleményünk szerint a most tárgyalt, kamattámogatással kapcsolatos változtatás is jól illeszkedik ebbe a logikába.