Óriási fordulat a magyar devizahitelesek ügyében: itt a Kúria döntése, ez minden megváltoztat

Jelentős fordulatot hozott a Kúria 10/2025. számú jogegységi határozata a devizaalapú hitel- és lízingszerződésekkel kapcsolatos perekben. A döntés, amely az Európai Unió Bírósága (EUB) C-630/23. számú ítéletének értelmezésén alapul, egyértelműen a fogyasztói jogok megerősítését és a pénzintézetek tisztességtelen gyakorlatainak visszaszorítását célozza. A határozat értelmében a korábbi bírósági gyakorlat számos ponton megváltozik, és kedvezőbb helyzetbe hozza azokat a fogyasztókat, akiknek szerződése az árfolyamkockázat tisztességtelen kikötése miatt vált érvénytelenné.

A Kúria legfontosabb megállapítása, hogy amennyiben egy devizaalapú kölcsön- vagy lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen rendelkezés miatt teljes egészében érvénytelen, a szerződés érvényessé nyilvánítására nincs hely, kivéve, ha azt maga a fogyasztó kéri – megfelelő tájékoztatás után. Ez alapvető változás a korábbi gyakorlathoz képest, ahol az érvényessé nyilvánítás gyakran a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozott. Az új szabályozás egyértelműen a fogyasztó döntési szabadságát helyezi előtérbe, és megakadályozza, hogy akaratuk ellenére egy eredetileg is problémás szerződéshez legyenek kötve.

A határozat egyúttal "érvénytelenít" több korábbi kúriai döntést, amelyek a Bírósági Határozatok Gyűjteményében szerepelnek. Ezek a határozatok a továbbiakban nem hivatkozhatók kötelező erejűként, ami azt jelenti, hogy a bíróságoknak el kell térniük az azokban foglaltaktól. Ezzel a Kúria egy lépésben hozza összhangba a hazai joggyakorlatot az EUB friss ítéletével, biztosítva az uniós jog elsőbbségét és egységes alkalmazását.

Az EUB ítéletének értelmezése szerint az érvénytelen devizaalapú szerződések esetében a nemzeti bíróságoknak azt a jogi és ténybeli állapotot kell helyreállítaniuk, amelyben a fogyasztó a tisztességtelen szerződés hiányában lett volna. Fontos, hogy nem elegendő csupán a tisztességtelen kikötés hátrányos hatását megszüntetni, miközben a szerződés egyéb részei érvényben maradnak. A cél a pénzintézetek jogalap nélküli gazdagodásának visszatérítése, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fogyasztóknak vissza kell kapniuk a kifizetett törlesztőrészleteket és költségeket, a pénzintézet pedig csak a folyósított tőkét és a késedelmi kamatokat kérheti vissza.

A Kúria vizsgálta, hogy a magyar jogrendszerben létező „hatályossá nyilvánítás” jogkövetkezménye megfelel-e az EUB által elvártaknak. A hatályossá nyilvánítás lényege, hogy ha az eredeti állapot visszaállítása már nem lehetséges, a bíróság rendezi a felek közötti pénzügyi elszámolást. A Kúria szerint ez az eszköz alkalmas arra, hogy az uniós joggal összhangban valósuljon meg a felek közötti elszámolás, biztosítva a fogyasztók védelmét és a pénzintézetek tisztességtelen előnyének megszüntetését.

Megszólalt az OTP

Az OTP Bank a Kúria határozatának megjelenése után az alábbi közleményt adta ki:

"A Kúria a 2025. július 14-én közzétette jogegységi döntését az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-i, devizahitelek elszámolását érintő iránymutatása alapján. A Kúria a döntésében megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre. A döntés kizárólag csak azon eseteket érinti, ahol a fogyasztói devizahitelt nyújtó pénzügyi intézmény árfolyam kockázatról szóló ügyféltájékoztatása nem volt megfelelő és emiatt a bíróság kimondhatja a devizahitel szerződés érvénytelenségét (semmisségét).

Az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel szerződéseiben az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott."