Újévi ajándék a devizahiteleseknek: így változnak a szerződések

Szilveszter napján jelent meg a Magyar Közlönyben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelete az árfolyamgátas devizahitelekről, illetve egy másik rendelettel a fair bank törvényt módosítja a kormány. Ezek lesznek a tavalyi év utolsó Közlönyének változtatásai:

• A hitelfelvételkori tájékoztatási kötelezettség részletes leírása

• Az árfolyamrögzítés utáni futamidő-hosszabbítás szabályai

Az árfolyamrögzítés utáni futamidő-hosszabbítás

A forintosítási törvény alapján az árfolyamgátasok törlesztőrészlete a jelenlegi szinten fog maradni (kivéve ha emelkedi a kamat), a gyűjtőszámlára viszont újabb összeg nem kerül, így a gyűjtőszámla-tartozást a rögzítés lejárata után kell törleszteni. A forintosítási törvény szerint az árfolyamrögzítés után a törlesztőrészlet maximum 15 százalékkal növekedhet. Ha ebbe a határba nem fér bele az új törlesztő, akkor a bank futamidőt hosszabbíthat. Ennek azonban határa lehet a szerződő(k) életkora.

De mennyivel kell meghosszabbítani a szerződéseket, hogy megfeleljen a "15 százalékos" szabálynak?

Az MNB által felvázolt átlagos forintosított hitel alapján egy átlagos szerződést egy évvel kell meghosszabbítani ahhoz, hogy teljesíteni tudja a feltételeket.

Számításainkhoz az MNB által átlagosnak tekintett forintosított hitelt vettük alapul, aminek a hátralévő futamideje 12,5 év, a tartozás pedig hatmillió forintra rúg. Egy ilyen hitel havi törlesztőrészlete 56 ezer forint lesz a forintosítás után (a rögzítés alatt ez 53 ezer forint) Az árfolyamgát lejáratakor ez 68 ezer forintra ugrik meg. Ehhez hozzáadódik még a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg is, ugyanis ezt nem kell figyelembe venni a futamidő-hosszabbításkor, ez az átlagos gyűjtőszámla-tartozás (171 ezer forint) esetén további kétezer forinttal növeli a törlesztőrészletet.

Lényeges leszögezni, hogy hatalmas különbségek lehetnek a hiteleknél. Az elszámolás is eltérő, de az árfolyamgátba való belépés időpontja hatalmas mértékben módosíthatja azt, hogy mekkora futamidő-hosszabbításra van szükség ahhoz, hogy a törlesztőrészlet nem ugorjon meg túlzottan.

Mennyivel csökken a tartozásunk?

A devizahitelek elszámolása és a forintosítás egy lépcsőben megy végbe, mégis egymás után történik a két folyamat. Az elszámolás során (a költségek és kamatok után) az ügyfelek tőketartozását csökkentik, azonban az árfolyamgátas szerződéseknél ez másképp van. Esetükben ugyanis az elszámolást a következő sorrendben hajtják végre:

• Az elengedett kamattartozás felét levonják az elszámolásból
  

• A gyűjtőszámlán lévő tartozást csökkentik

• A hitel tőketartozását csökkentik

Emiatt sok esetben a gyűjtőszámla-tartozás eleve nullára csökken, ahol viszont ez nem történik meg, ott a rendelet szerint a fennmaradó összeget nem kell figyelembe venni a törlesztőrészlet maximumának meghatározásakor, ugyanis legfeljebb 15 százalékkal növekedhet a törlesztőrészlet a rögzítés után a rendelet alapján.

Számításaink szerint egy átlagosnak mondható gyűjtőszámla-tartozás nagyjából 171 ezer forintot tesz ki, vagyis az átlagos tartozáshoz (6 millió forint) képest viszonylag alacsony összegről beszélhetünk. Az elszámolásnak köszönhetően a legtöbb esetben nem marad gyűjtőszámla-tartozás, ha mégis, ez csupán pár ezer forintos törlesztőrészlet emelkdés jelenthet.

Az árfolyamgát futamideje alatt a kamatot rögzítik

Az árfolyamgátas forintosított hitelek kamatszintje nem különbözik a többi forintosított kölcsön kamatától, vagyis referenciakamatból (3 havi BUBOR, ami a budapesti bankközi kamatláb és jelenleg 2,1 százalék a mértéke) és kamatfelárból épül fel. Ez utóbbi mértékét a forintosítási törvény következőképpen határozza meg:

• Kiindulópont: a jelenleg 2,1 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk

• Felső korlát: nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet

• Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai alapján a forintosított hitelek átlagos kamatlába 4,3 százalék lehet. Azt érdemes hozzátenni, hogy a BUBOR emelkedése ugyanúgy a törlesztőrészletek megugrásához vezethet, mint a többi forintosított kölcsön esetében.

A tájékoztatási kötelezettség rögzítése

Szintén a szilveszteri közlönyben találjuk azt a rendeletet, ami a fair bank törvényt egészíti ki. Ez a rendelet rögzíti, hogyan kötelesek az ügyfeleket tájékoztatni hitelfelvételkor a bankok. Kötelesek szóbeli tájékoztatást adni:

• Az igényelhető hitel lehetséges összegéről

• A kamatozás módjáról (fix kamatozású, referencia-kamatlábhoz kötött, vagy kamatperiódusokban rögzített) és a kamat módosításának lehetőségéről

• A teljes hiteldíj mutatóról

• A törlesztőrészletek összegéről és a törlesztés gyakoriságáról, valamint

• A hitel választható futamidejéről

• A jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóról

Azonban nem csak a kölcsön részleteiről kell tájékoztatni az ügyfelet, hanem a futamidő alatt felmerülő problémákról kezeléséről is tájékoztatást kell adnia. Fontos, hogy ezek a szabályok csak februárban fognak életbe lépni, addig a korábbi szabályok szerinti tájékoztatási kötelezettsége van a bankoknak.