Jaksity és Korányi a BÉT jövőjéről, ki veszi meg az MNB Keler részesedését?

Pénzcentrum

2004. február 26. 10:27

Jaksity Györggyel, a Budapesti Értéktőzsde elnökével és Korányi G. Tamással, a BÉT és a BÁT egyik meghatározó, s egyben legaktívabb tulajdonosával közölt interjút mai számában a Figyelő. A téma természetesen a BÉT múlt heti közgyűlésén hozott döntések, a tőzsde jövője s az MNB Keler részesedésének sorsa volt.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Jaksity György a közte és a BÉT részvényesi körében többségben lévő pénzügyi tulajdonosok (Leisztinger Tamás - Arago, Korányi G. Tamás - Baál, Albrecht Ottó - Cashline) közötti közös pontként a hasonló célokat (BÉT-BÁT-Keler integráció) emelte ki. Jaksity azonban nem ért egyet pl. azzal a közgyűlési döntéssel, ami felszabadította a 10%-os tulajdonosi korlátot, mert szakmai, üzleti és a piaci közösség érdekeit figyelembe véve sem tartja ezt helyesnek. Egy tőzsde tulajdonosának lenni ugyanis szerinte óriási felelősséggel jár, s az ellenséges felvásárlás lehetőségét szabályokkal és fékekkel korlátozni kellene.

Arra a kérdésre, hogy az általa vezetett Concorde Értékpapír miért tartózkodott a BÁT-tal való integrációról történő szavazásnál Jaksity azt mondta, hogy a folyamatban és a döntéshozatalban több olyan mozzanat volt, amelyek nem feleltek meg az ízlésviláguknak, az elfogadott paraméterek egy része szerinte a BÉT számára üzletileg előnytelen (a közgyűlés nem biztosított alku lehetőséget a BÉT igazgatóságnak a BÁT-tal való tárgyalásra a Keler üzletrész megvásárlása során: mind az árfolyam - 2.887 mrd Ft, mind a szerződés megkötésének határideje - márc. 15. meg lett határozva, Jaksity ezzel gyakorlatilag végrehajtói szerepre lett korlátozva e fontos kérdésben).
Hozzátette ugyanakkor, hogy bár ha rajtuk múlik, a javaslat nem így megy át a közgyűlésen, de ha csupán rajtuk múlt volna a kérdés, akkor igennel szavaztak volna.

A BÉT igazgatósága javadalmazásának megszűnését Jaksity úgy kommentálta, hogy javadalmazás nélkül is ugyanolyan lelkesedéssel és professzionalizmussal fognak dolgozni, mint előtte.

Korányi G. Tamás - aki éles szemmel még évekkel ezelőtt kezdte aukciókon gyűjtögetni a csődbe ment brókercégek tőzsdei vagyonhányadát, s mára a BÉT egyik legnagyobb tulajdonosává vált - a Figyelőnek elmondta, hogy három lehetőség van az MNB Keler részesedésének további sorsára vonatkozóan.

1. A BÉT megvehetné az MNB tulajdonrészét, erre azonban nincs pénze (a BÉT részesedés megvásárlásával a BÉT-en gyakorlatilag "a padlás is tisztára lett söpörve", több pénze az értéktőzsdének nincs).
2. Integrálódik a BÁÉT (az egységes tőzsde) és a Keler, ebbe beapportálja az MNB az 50%-os Keler tulajdonrészét, s az egységes társaságban lévő tulajdonrészétől egy tőzsdei nyilvános kibocsátás során válik meg az MNB. Korányi ezt a verziót támogatná, hiszen szerinte egy egységes tőzsde és elszámolóház lévén lehetne a társaságokban lévő értéket maximalizálni (ezzel korábbi nyilatkozatai alapján Jaksity György is egyetért).
3. Az MNB másnak adja el a Keler részesedését.
Ez az interjúban nem cizellált verzió információink szerint egyáltalán nem áll távol az MNB vezetésétől, ők ugyanis a tőzsdéket jelenleg domináló pénzügyi befektetőknek nem szívesen adnák el a Keler részesedésüket. A HVG mai száma szerint egy HVB-MKB-OTP konzorcium szívesen megvenné az MNB Keler részesedését, más megbízhatónak számító forrásaink szerint azonban ezen verzió kivitelezhetőségének szintén csekély a valószínűsége, ezzel ugyanis az OTP és az MKB tenne alapvetően szívességet a letétkezelési piacon erős HVB-nek anélkül, hogy ez a két nagybanknak a befektetés esetleges pénzügyi megtérülésén túl konkrét előnyt jelentene.

#leisztinger tamás

Ezekben a szakmákban keresnek a legjobban az 50-es magyarok: bezzeg a fiatalok – óriási a fordulat

Nem mindenhol az idősebbek keresnek többet: van, ahol a fiatalok verik meg százezrekkel a tapasztaltabbakat.

Itt a végső döntés a december 24-i munkaszüneti napról szóló népszavazásról: minden eldőlt, nincs helye fellebbezésnek

Nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását célzó népszavazási kezdeményezéshez.

Ennyit keres ma egy fizikai melós Magyarországon: kilőttek az órabérek, de idén vége a jó világnak

Lassuló ütemben, de tovább nőttek a bérek 2025-ben: a fizikai dolgozók átlagos bruttó órabére 2290 forintra emelkedett, ami 7,5 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

Szövegíró, szerkesztő-újságíró munkatársat keres a Pénzcentrum

Ez a pozíció kifejezetten neked való, ha már értesz a SEO-hoz, vagy szeretnéd megtanulni a SEO-technikákat.

Ez ám a meglepetés a magyar postásoknak! Bejelentette Nagy Márton, a vártnál nagyobb béremelést kapnak

Jelentősen emelkedik a béren kívüli juttatás is: a cafeteria évi keretösszege 360 ezer forintról 420 ezer forintra nő.

Mennyit fizetnek ma a nagy láncok? Ennyit keresnek valójában a bolti dolgozók

A magyarországi kiskereskedelmi ágazatban 2026-ra olyan béremelési hullám indult el, amely érdemben meghaladja a várható, 3–4 százalékos inflációt.

Brutális leépítés a csomagküldőnél: 30 ezer állás szűnik meg a nagy szakítás miatt

Akár 30 ezer dolgozót is elküld idén a UPS, miközben tovább szűkíti az Amazonnak nyújtott szállítási szolgáltatásait

Így tűnik el több mint fél millió forint rengeteg magyar zsebéből havonta: a legtöbben észre sem veszik, ezért nem tudnak megélni

A fővárosban magasabbak a bérek, de magasabbak az árak is: megnéztük, mire elég ma Budapesten a nettó átlagfizetés.

Szabadnapok 2026: sokkoló dolog derült ki Magyarországon a fizetett szabadságokról, erről minden dolgozónak tudnia kell

Európában átlagosan 33 nap fizetett szabadság jár évente, de hatalmas különbségek vannak országok és régiók szerint.

Brutális leépítést jelentett be a multi: majdnem 800 melóst rúgnak ki első körben

A Nike 775 munkavállalót bocsát el az Egyesült Államokban, a cél az automatizáció gyorsítása a gyártásban.

Százezernyi magyar fizetése csökkenhet fű alatt 2026-ban: erről kevés dolgozó tudott, nagyon ki fognak akadni

A hazai vállalatok többsége idén is béremelésre készül, de a tervezett növekedés mértéke elmarad a tavalyi várakozásoktól.

Hihetetlen fordulat a munkaerőpiacon: Nógrád tarolt, Budapest beszakadt

Minimálisan ugyan, de csökkent az álláshirdetések száma 2025 negyedik negyedévében 2024 azonos időszakához képest.

Nincs visszaút? Már több munkahely szűnik meg az AI miatt, mint ahány új munkát teremt

A fiatal munkavállalók körében a munkanélküliség gyorsabban emelkedett az országos átlagnál: novemberben már 13,7 százalékon állt, ami 2020 óta a legmagasabb érték.

Mekkora kamu már, hogy utolérjük Ausztriát: a bérek nem hazudnak, ég és föld a különbség, ott aztán kolbászból van a kerítés

A Kununu platform új áttekintést tett közzé az osztrák fizetésekről, melyből kiderült, mely szakmák és cégek fizetnek a legjobban Ausztriában.

Komoly béremelést jelentett be az Auchan: ekkora fizetést kapnak a dolgozók 2026-ban

Az Auchan Magyarország az idei bérfejlesztés során két lépcsőben, összesen több mint 9,2%-kal emeli meg az alapbéreket.

Szociális hozzájárulási adó 2026-ban: az adó alapja, mértéke, befizetésének módja a NAV felé

Szociális hozzájárulási adó 2026: változik a szociális hozzájárulási adó törvény, ennyi lesz a NAV szociális hozzájárulási adó mértéke. Mi a szociális hozzájárulási adó alapja?

Sok cég próbálja külföldi vendégmunkásokkal pótolni a munkerőt: emiatt kaphatnak súlyos bírságot idehaza

2026 elején a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, 4,4 százalék körül alakul, miközben több ágazatban tartós munkaerőhiány nehezíti a működést.

Sok magyar már lelépett: tényleg lehet nettó 2200 eurót keresni Ausztriában nyelvtudás nélkül?

Ausztria évek óta az egyik legnépszerűbb célpontja a magyar kivándorlóknak, de a számok mögött nagyon különböző élethelyzetek, motivációk és kényszerek húzódnak meg.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír