Papíron olcsó, de magyarként drága a fővárosban élni: csúnya megélhetési válság kerekedik Budapesten?

2025-ben tovább nőttek a városi lakhatási költségek a világ nagy részein. A Numbeo és a Deutsche Bank közös felmérése a tavalyi albérletárakat hasonlította össze három hálószobás belvárosi lakások esetében több mint ötven globális nagyvárosban.

A rangsor élén New York City áll, itt a világ legmagasabb bérleti díjait találjuk három hálószobás belvárosi lakásoknál 2025-ben. Ez tükrözi a város magas költségű életstílusát és szűk kínálatát, ahol a lakáskereslet folyamatosan erős. Észak-Amerika és Nyugat-Európa városai jellemzően a legdrágább kategóriába tartoznak. Több nagy nyugat-európai metropolisz, például London, Zürich és Genf, havi több ezer eurós bérleti díjat kér három hálószobás lakásokért. Ázsiában Szingapúr, Sidney és Dubai kiemelkedően drága.

Az adatok rávilágítanak arra, hogy míg a világ élvonalbeli gazdasági központjaiban a bérleti díjak kiemelkedően magasak, addig számos más városban jóval olcsóbb marad a lakhatás. A fejlett országokon kívüli városokban – például Dél-Ázsiában vagy Afrikában – a három hálószobás lakások bérleti díjai gyakran alacsonyabbak, mint a nyugati nagyvárosokban. 

A bérleti díj önmagában nem ad teljes képet arról, milyen megfizethető egy város. Sok helyen a bérek nem tartanak lépést az albérletárak emelkedésével, így a háztartások jövedelmük nagy részét lakhatásra költik. Európában például több helyen a nettó fizetés jelentős százaléka megy el lakbérre, ami különösen érzékenyen érinti az alacsonyabb jövedelműeket.

Az adatok alapján Nyugat-Európán belül Németország és Franciaország is jóval a közép-európai szintek fölött helyezkedik el. Berlinben egy három hálószobás belvárosi lakás havi bérleti díja nagyjából 2,7 ezer dollár, Münchenben pedig 3,4 ezer dollár környékén alakul. Ezek az összegek már közelítenek London és Amszterdam szintjéhez, és messze meghaladják a prágai vagy bécsi árakat is.

Franciaországban Párizs tartozik a drágább európai fővárosok közé, itt a havi díj körülbelül 3,6 ezer dollár a vizsgált lakástípusnál. Ez közel háromszorosa a budapesti szintnek. A grafika így jól mutatja a törésvonalat Nyugat-Európa és Közép-Európa között, ahol Németország és Franciaország már egyértelműen a magas bérleti költségű országok közé sorolható.

Magyarország fővárosa, Budapest, a Deutsche Bank adatai szerint három hálószobás belvárosi lakások esetében Európa-szinten a megfizethetőbb városok közé tartozik. A havi bérleti díj euróban számolva az uniós nagyvárosoknál alacsonyabb volt, bár az elmúlt években jelentős emelkedést láttunk.

Közép-Európa már jóval visszafogottabb képet mutat a nyugathoz képest, de a régión belül is jelentős a szórás. Prága és Bécs 2,3 ezer dolláros havi díjjal a térség legdrágább városai közé tartozik, míg Varsó 2,1 ezren. Ezek a városok árszintben közelebb kerültek Nyugat-Európához, mint a régió délebbi és keletebbi részeihez.

Budapest a grafikon alapján havi 1,3 ezer dolláros szinten szerepel. Ez azt jelenti, hogy a magyar fővárosban egy nagy, belvárosi lakás bérlése nagyjából feleannyiba kerül, mint Prágában vagy Bécsben, és jelentősen olcsóbb, mint Varsóban. A régión belül Budapest inkább az alsó árkategóriába tartozik, hasonló szinten mozog, mint több dél-európai és délkelet-európai főváros.

Sokat drágult a megélhetés a fővárosban

Mint korábban megírtuk, Budapesten az elmúlt években folyamatosan nőtt a megélhetés költsége, különösen az albérletek, alapvető szolgáltatások és szórakozás tekintetében. Bár a fővárosi bérek meghaladják az országos átlagot – 2025 első kilenc hónapjában a bruttó átlagkereset 835 457 forint volt Budapesten az országos 691 228 forinttal szemben – a kiadások is jelentősen megterhelik a háztartásokat. Egy átlagfizetésből élő dolgozó számára a hónap vége gyakran szűkös, különösen egyedül élve.

A legnagyobb kiadást a lakhatás jelenti. Az albérletek átlagos havi díja a fővárosban 250 ezer forint körül alakul, ami az átlagbér több mint felét elviheti. Alternatív megoldásként egy szoba bérlése 80–110 ezer forintba kerül, a lakáshitel-törlesztés pedig átlagosan 136–137 ezer forintot jelent havonta. A rezsiköltségek további 49 ezer forintot emésztenek fel, és ezek a tételek a hidegebb téli vagy melegebb nyári hónapokban akár még magasabbak is lehetnek.

A mindennapi élethez kapcsolódó többi kiadás – például előfizetések, tömegközlekedés, étkezés, sport, biztosítás és banki költségek – összességében további jelentős terhet rónak a háztartásra. A tömegközlekedést használva a havi költségek minimalizálhatók, de így is a létfenntartás szintjén marad az életszínvonal. Saját autó és albérlet esetén a kiadások könnyen elérhetik az 560 ezer forintot, ami már meghaladja a nettó átlagfizetést.

Mint kiderült, Budapesten átlagbérből meg lehet élni, de ez elsősorban kompromisszumok árán történik.

A lakhatási forma, a közlekedési választások, a hitelek és a kiadások menedzselése döntően befolyásolja, mennyire fenntartható az életszínvonal. Az átlagbér a túléléshez elegendő, de tartalék képzésére és kényelmes életre korlátozott lehetőséget biztosít.

A fővárosi megélhetés tehát relatíve nehezebb, mint Nyugat-Európában, ahol az átlagfizetésből jóval többre lehet jutni, és a magasabb bérleti díjakat a magasabb jövedelmek ellensúlyozzák. Budapest esetében az alacsonyabb árak nem jelentik automatikusan könnyebb lakhatást a hazai keresetek fényében.