Tovább csökkent a nyilvános alapokban kezelt vagyon nagysága az idei év első negyedében. A nyilvános alapok összesített nettó eszközértéke jóval 800 mrd Ft alá süllyedt, ami közel 100 mrd Ft-tal alacsonyabb a december 31-i összértéknél. A vagyoncsökkenés elsősorban a befektetési jegyek visszaváltásával magyarázható, a kezelt portfóliók értéke jellemzően emelkedett. A legjobb teljesítményt a hazai részvényalapok nyújtották, a nemzetközi alapok teljesítményét nagyban rontotta a forint felértékelődése.
Tovább csökkent a nyilvános alapokban kezelt vagyon nagysága az idei év első negyedében. A nyilvános alapok összesített nettó eszközértéke jóval 800 mrd Ft alá süllyedt, ami közel 100 mrd Ft-tal alacsonyabb a december 31-i összértéknél. A vagyoncsökkenés elsősorban a befektetési jegyek visszaváltásával magyarázható, a kezelt portfóliók értéke jellemzően emelkedett.

Ha az egyes alaptípusokat vizsgáljuk látható, hogy a vagyoncsökkenés egyedül a kötvényalapokra volt jellemző. Az első negyedévben a kötvényalapokban levő eszközök összértéke közel 140 mrd Ft-tal esett vissza. Kedvező változás, hogy a pénzpiaci alapoknál már vagyonnövekedés volt tapasztalható. A többi alaptípus közül elsősorban a nemzetközi részvényalapok emelhetők ki, ahol a nettó eszközérték közel 10 mrd Ft-tal emelkedett. A tavalyi és év eleji jelentős hozamemelkedés miatt a kötvényalapok jegyeinek tulajdonosai jellemzően jelentős vagyonvesztést szenvedtek el, a visszaváltások jelentős volumene ennek a kiábrándultságnak - egy biztonságosnak hitt formában történő csalódás - tudható be.

Részben ezzel magyarázható, hogy egyre több alapkezelő kínál ügyfeleinek ún. garantált alapot, mely a tőke megőrzése, esetleg bizonyos mértékű hozamgarancia mellett magasabb profitelérést is kilátásba helyez jellemzően egy külföldi tőzsdeindex teljesítményéhez kötődően. A befektetők így "biztonság"-ban tudhatják pénzüket, ugyanakkor egy magasabb hozamlehetőséggel is rendelkeznek.
Az alapkezelőknél szinte minden nagyobb szereplő csökkenő kezelt vagyonnal volt kénytelen szembesülni. Az ERSTE növekedése mögött meg kell említeni, hogy a volt postabankos alapok "beolvadása" nagyban magyarázza a kezelt vagyon növekedését.

Amint említettük, az összesített nettó eszközérték csökkenése mögött elsősorban a visszaváltások álltak az első negyedévben is. Becslésünk szerint ez összesen 116.9 mrd Ft körül alakulhatott. Az első félévben a nettó visszaváltás meghaladta a 300 mrd Ft-ot, az elmúlt egy évben pedig megközelítette a 380 mrd-ot.

Ha itt is megvizsgáljuk a típusokat, látható, hogy a visszaváltás a kötvényalapoknál volt drasztikus mintegy 146 mrd Ft-tal, de a szárnyaló tőzsdei árfolyamok ellenére a hazai részvényalapoknál is nettó értelemben enyhe tőkekivonás valósult meg. Kedvező változás, hogy a pénzpiaci alapoknál az új vásárlások - nettó értelemben - mintegy 15 mrd Ft-ot tettek ki. Érdemes megemlíteni, hogy amíg korábban jelentős volt az érdeklődés az ingatlanalapok iránt, addig az első negyedévben nem láthattunk érdemi vásárlást.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Itt is szerepeltetjük az egyes alapkezelőkre számított becsléseinket a nettó vásárlásra vonatkozóan. A számok az összesített nettó eszközértékhez hasonló tendenciákat mutatnak. Láthatóan a legnagyobb vesztes a piacvezető OTP és a második számú Budapest Alapkezelő.

Láthattuk tehát, hogy alapvetően folytatódtak a kedvezőtlen folyamatok a befektetési alap piacon, ugyanakkor némi reménykedésre adhat okot, hogy a tőke- és pénzpiacon már mutatkoznak, illetve javában tartanak az élénkülés jelei. Az emelkedő árfolyamok, az alapok egyre jobb hozamadatai ismét a befektetési alapok felé vonzhatják a megtakarításokat.
Számításaink szerint a Bux index első negyedéves hozama 17.2%-ot tett ki, míg a RAX index 12.7%-kal emelkedett. A BUX az egy évvel korábbi értékéhez képest 48.1%-kal állt magasabban a negyedév végén. A hozamindexek mindegyike pozitív elmozdulást produkált az első három hónapban, igaz a MAX féléves teljesítménye továbbra is negatív volt. A nem forinteszközöket vásárló, illetve nem forintban jegyzett alapok hozamait kedvezőtlenül érintette a forint erősödése. A forint az első három hónapban több mint 5%-kal értékelődött fel az euróval és 2.1%-kal a dollárral szemben.

Megbecsültük az egyes alaptípusok hozamát is oly módon, hogy az alapok hozamait típuson belül a nettó eszközértékek alapján számított relatív súlyokkal vettük figyelembe. Ezek alapján a legjobb teljesítményt a hazai részvényalapok érték el 12.4%-os teljesítménnyel. Ezt követték a vegyes alapok, az ingatlan, a pénzpiaci és a kötvényalapok hasonló teljesítményt nyújtottak. Az említett három alaptípus közül kicsit távolabbra visszatekintve az ingatlan bizonyult jobb befektetésnek. A nemzetközi alapok negatív teljesítménye mögött döntően a forint említett felértékelődése állt.

Az alábbi táblázatban összeválogattuk azokat az alapokat, melyek az adott típusban az első negyedévben a legjobb teljesítményt nyújtották.

Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







