A déli határ mentén kedvezőbbek lehetnek a körülmények, időnként napsütés is előfordulhat.
A 2026-os választások lebonyolítását szabályozó rendeletek közül több még tavaly szeptemberben, más rendeletek pedig idén januárban jelentek meg. Ezek határozzák meg, hogy mennyi lesz jövőre a választási bizottságok tagjainak, szavazatszámlálóknak a tiszteletdíja, illetve azt is, kinek járhat szabadnap. A vonatkozó rendeletek rögzítik a választás napját, meghatározzák a választási irodák feladatköreit, a lebonyolítás körülményeit, szükséges nyomtatványokat és az informatikai rendszerek használatát is.
A Magyar Közlönyben még 2025. szeptember 15-én jelent meg a 11/2025. (IX. 15.) és a 12/2025. (IX. 15.) IM rendelet. Ezek a rendeletek a választási költségek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és ellenőrzési
rendjéről, valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése feloszlásának kimondása, illetve feloszlatása miatt tartandó időközi választás költségei megelőlegezésének részletes szabályairól, valamint az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szólnak.
Ugyan tavaly szeptemberben azt még nem közölték hivatalosan, mikorra tűzik ki az országgyűlési választást, azóta 2026. január 13-án a Magyar Közlöny 2026. évi 4. számában megjelent A köztársasági elnök 1/2026. (I. 13.) KE határozata az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásának kitűzéséről. Eszerint az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását 2026. április 12. napjára tűzte ki Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Ugyanebben a számban jelent meg Az igazságügyi miniszter 1/2026. (I. 13.) IM rendelete a 2026. április 12. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak
megállapításáról. A legfontosabb rendelkezések, amelyek ebből a rendeletből kiderültek:
- A külképviseleti megfigyelőt, nemzetközi megfigyelőt, illetve a 2013. évi XXXVI. törvény 245. § (2) és 281. § (3) bekezdése szerinti megfigyelőket legkásőbb 2026. április 2-án 16.00 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
- Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testülete legkésőbb 2026. március 1-jén 16.00 óráig választja meg.
- A szavazatszámláló bizottság tagjait a települési önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb 2026. március 23-án 16.00 óráig választja meg.
Az alábbi bizottsági tagokat is legkésőbb 2026. április 2-án 16.00 óráig lehet bejelenteni:
- a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megbízott tagját az NVB elnökénél,
- a területi választási bizottság megbízott tagját területi választási bizottság elnökénél,
- az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megbízott tagját az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökénél
- az egy szavazókörös településen működő helyi választási bizottság megbízott tagját a helyi választási bizottság elnökénél
- a szavazatszámláló bizottság megbízott tagját a helyi választási iroda vezetőjénél
- a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös településen működő helyi választási bizottság megbízott tagját személyesen vagy meghatalmazott útján bejelenteni a helyi választási iroda fekvése szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjénél.
Meghatározták továbbá, hogy
- a szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője legkésőbb 2026. április 9-én a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja
- a szavazatszámláló bizottság tagja legkésőbb 2026. április 10-én tesz esküt vagy fogadalmat
- a a helyi választási iroda vezetője a névjegyzéket a törvény 257/A. §-a szerint több részre osztja, az érintett szavazatszámláló bizottságba tagot megbízó jelölő szervezet, illetve független jelölt 2026. április 10-én 16.00 óráig további tagokat bízhat meg a szavazatszámláló bizottságba.
- a választási bizottság a törvény 245. § (4) bekezdése szerint megbízott tagja legkésőbb 2026. április 11-én tesz esküt vagy fogadalmat
A helyi választási iroda vezetője legkésőbb 2026. április 9-én osztja be a megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagokat a szavazatszámláló bizottságokba.
Így járhat a plusz szabadnap
A 1/2026. (I. 13.) IM rendelet alapján a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól mentesül
- a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja 2026. április 12-én és 13-án,
- a 2013. évi XXXVI. törvény 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság tagja 2026. április 12-én és 13-án, továbbá
- az említett törvény 292. § (4) bekezdése szerinti szavazatszámlálás napján, legkésőbb 2026. április 18-án,
- az újraszámlálást végző helyi választási bizottság tagja az újraszámlálás napján, április 13-án, 14-én vagy 15-én, illetve 19-én,
- az újraszámlálást végző egyéni választókerületi választási bizottság tagja április 19-én, és erre az időre távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató fizet.
A munkáltató a választási bizottság tagját megillető távolléti díj és járulékai megtérítését
- a 2026. április 12-én végzett szavazatszámlálás esetén legkésőbb 2026. április 17-én 16.00 óráig,
- a törvény 294. § (2) bekezdése szerinti szavazatszámlálás esetén legkésőbb 2026. április 23-án 16.00 óráig,
- a törvény 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben legkésőbb az újraszámlálást követő 5. nap 16.00 óráig igényelheti a helyi választási irodától.
Az említett IM rendelet azt is rögzíti, hogy 2026. április 12-ig nem lehet szavazókör sorszámát megváltoztatni, szavazókörbe sorolt cím besorolását megváltoztatni, továbbá település megnevezésének, közterület nevének és jellegének, ház számának, épület vagy lépcsőház jelének megváltozását a címnyilvántartásban átvezetni.
Ennyi tiszteletdíj járhat a szavazatszámlálóknak
A két tavaly szeptemberben megjelent rendelet a közelgő jövő tavaszi választások körülményeit, szabályait, költségvetését, stb. hivatott meghatározni. A 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról meghatározza továbbá többek közt a választási bizottságok, választási irodák, a szavazókörök, a központi és szavazóköri névjegyzék, a szavazás előkészítése és lebonyolítása, illetve a jogorvoslat kapcsán érvényes szabályokat. Ez a törvény rendelkezik tehát arról is a 10. A választási bizottság című pontjának 15. §-ban, hogy a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól mentesül:
- a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja a szavazás napján és az azt követő napon,
- a 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság tagja a szavazás napján és az azt követő napon, továbbá a szavazatszámlálás napján, valamint
- a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagja a szavazatszámlálás napján
és erre az időre távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a távolléti díj és járulékai megtérítését a szavazatszámlálást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától - szól a törvény, illetve a fent említett rendelet. A szavazás lebonyolításában aktívan részt vevők tiszteletdíját minden választás előtt rendelet határozza meg: a díj általában növekszik. 2022-ben a szavazatszámlálók tiszteletdíja bruttó 50 ezer forint volt, 2026-ban már ennek az összegnek több mint másfélszerese lesz a tiszteletdíj.
Az igazságügyi miniszter 11/2025. (IX. 15.) IM rendelete azt írja a választási irodák, választási bizottságok tagjainak személyi juttatásai kapcsán, hogy
- 11. § (1) A HVI - helyi választási iroda - és az OEVI - országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda - tagjának személyi juttatásáról a HVI, illetve az OEVI vezetője, a TVI tagjainak személyi juttatásáról a TVI - vármegyei, illetve fővárosi választási iroda - vezetője dönt, döntését az informatikai rendszerben rögzíti legkésőbb a szavazás napját követő tizedik napig.
- (2) A választási iroda vezetője – az (1) bekezdésben foglalt határidőig – az informatikai rendszerben tesz javaslatot a saját személyi juttatásának összegére. (3) A HVI és az OEVI vezetőjének személyi juttatásáról a TVI vezetője, a TVI vezetőjének személyi juttatásáról a - Nemzeti Választási Iroda - NVI elnöke dönt, döntését az informatikai rendszerben rögzíti a szavazás napját követő tizenöt napon belül.
- (4) A választási iroda vezetőjének személyi juttatása nem haladhatja meg az 1. mellékletben a részére megállapított normatíva összegét (...) és (7) A választási bizottság elnökének és tagjainak 1. mellékletben meghatározott tiszteletdíja kizárólag akkor csökkenthető, ha a feladatellátásban személyi változás történt (díjmegosztás).
Ez talán bonyolultnak hat, de ha megnézzük a rendelet 1. mellékletét, abból kiderülnek a pontos összegek. A személyi juttatások alpontban látható, hogy a 2026-os választáson várhatóan bruttó 90 ezer forint lesz a normatíva alapján a SZSZB - szavazatszámláló bizottság - elnökének díja és bruttó 80 ezer forint a SZSZB választott tagjainak díja. A külképviseleti szavazatok és az átjelentkezők szavazatainak megszámlálására kijelölt SZSZB szavazatszámlálásban részt vevő választott tagjainak további tiszteletdíja bruttó 56 ezer forint. Ez pedig csak a szavazatszámláló bizottság tiszteletdíja, a rendelet melléklete pontosan meghatározza a továbbiak a
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
- helyi választási bizottság (HVB) választott tagjainak tiszteletdíját,
- választási bizottságok tagjainak egyéb díját utólagos igényléssel, tényleges igénybevétel alapján
- HVI vezetőjének és tagjainak díját választási naponként, az érintett választópolgárok száma függvényében
- SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető díját és további jegyzőkönyvvezetők díját
- HVI vezetőjének és tagjainak díját újraszámlálás esetén, az újraszámlálással érintett szavazókörök száma alapján, utólagos igényléssel, tényleges igénybevétel alapján.
A felsoroltakra alesetenként még mind külön tételek vonatkoznak. A pontos összegek megismeréséhez érdemes a vonatkozó rendelet mellékletét megvizsgálni:
A teljes melléklet innen tölthető le.
Ki lehet választási bizottsági tag?
A választási törvény szerint a választási bizottság választott és megbízott tagokból áll. A Nemzeti Választási Bizottságnak csak magyarországi lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja. A választási bizottság választott tagja és a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat. Fontos, hogy a választási bizottságnak nem lehet tagja többek között képviselő, alpolgármester, jegyző, vagy másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja. Szintén nem lehet tag a Magyar Honvédséggel szolgálati viszonyban álló hivatásos és szerződéses katona, továbbá a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint jelölt. Nem lehet – a szavazatszámláló bizottság kivételével – a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl párt tagja, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója. Hogy ki lehet és ki nem lehet tag, azt a törvény 16-18. §-a részletesen tárgyalja.
Fontos tudni, hogy a választási bizottság tagjaira számos feladat hárul: nemcsak a választások napján, hanem előtte és utána is. A bizottsági tagok előzetesen oktatáson vesznek részt, a választás napján is számos feladatot látnak el, és később is lehet teendőjük. Aki tehát jelentkezne valamilyen szerepkör betöltésére, mérlegelje, hogy nem csak egy napnyi elfoglaltságról lehet szó.
A törvény szerint a szavazatszámláló bizottságok tagjait a szükséges számban a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg, személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait települési szinten kell megválasztani.
Ezután a helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon osztja be a megválasztott tagokat az adott választásra a szavazatszámláló bizottságokba. A beosztást a helyi választási iroda vezetője – a szavazás napja kivételével – bármikor módosíthatja. A törvény szerint egy szavazatszámláló bizottságba három választott tagot kell beosztani. Ha a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjainak száma kettőnél kevesebb, a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságot kiegészíti úgy, hogy tagjainak száma öt legyen. (Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottsági tagot választani.)
A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki, ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma több mint negyven. Továbbá a helyi választási iroda vezetője a szavazókör szavazatszámláló bizottságát – legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon – a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha a névjegyzékben lévő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat.
A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak.
Tehát aki szeretne részt venni a szavazatszámlálásban, az lehet választott vagy megbízott (delegált) tag. A választott tagokat a helyi önkormányzat képviselői választják meg, illetve a helyi választási iroda jelöli ki. Ezért a választott tagok gyakran önkormányzati dolgozók, vagy már "bejáratott" bizottsági tagok. Ha valaki választott tag szeretne lenni, a helyi önkormányzatot, jegyzőt érdemes megkeresni.
Vannak még a bizottságokban megbízott tagok is, akiket a szavazatszámláló bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, esetleg a független jelöltek bíznak meg. Ebben az esetben tehát a pártokon, jelölteken keresztül lehet bekerülni megbízás útján a bizottságba, ehhez velük kell felvenni a kapcsolatot. Illetve országosan működnek olyan civil szervezetek, amelyek tagok megbízását is intézik. Mind a pártok, mind a szervezetek szívesen fogadják a jelentkezőket és többnyire képzéseket is biztosítanak számukra. Fontos azonban, hogy a megbízott tagok nem a központi normatíva alapján kapján a díjazásukat, hanem ez megegyezés kérdése a megbízó párttal, szervezettel, mekkora lesz a tiszteletdíj.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







