Milyen forint és kamatszint lenne kívánatos? Mit mond egy lehetséges Monetáris Tanács tag?

A kutató szerint az MNB monetáris döntéseire a politika túl nagy befolyást kíván gyakorolni, ennek ellenére a jegybanktörvény változtatásával kapcsolatos aggodalmakat megalapozatlannak tartja.

A Pénzügykutató főmunkatársa szerint az inflációs célok eléréséhez elegendő lenne 9-9.5% közüli jegybanki alapkamat. Várhegyi szerint ugyanakkor az MNB döntései arra utalnak, hogy a bank sokkal inkább a költségvetési folyamatokkal, mint az infláció alakulásával foglalkozik.

A kutató - aki az MNB Felügyelő Bizottságában is helyet foglal - hozzátette, hogy a jegybank erős forintra vonatkozó politikája nem feltétlenül a legmegfelelőbb a magas költségvetési hiány "kezelésére", máshogy kellene rákényszeríteni a kormányt a probléma valódi kezelésére. A szakértő szerint ha a költségvetés nem kellően szigorú, és a jegybank fenntartja mostani politikáját, "akkor az a buborék kipukkadásához vezet". Ennek a hatása az inflációban is megmutatkozhat, de a kormányt vélhetőleg tényleg arra kényszerítené, hogy tegyen érdemi lépéseket a költségvetés szigorítása irányába. Várhegyi szerint azonban ha az MNB valóban a feladatával törődne, akkor a forint a piaci viszonyok szerint a 255-260 sávban mozogna. A jegybank most inkább a "buborék kipukkadását próbálja megelőzni".

Várhegyi kifejtette, hogy az erős forint nem tesz jót az ország versenyképességének, az exportszektornak. "Érvelhetünk úgy az erős forint mellett, ahogy azt az MNB teszi, de a piac ezzel nem ért egyet." A kutató véleménye szerint a Jegybanktörvény tervezett módosítása nem sértené az MNB függetlenségét, mivel a változtatások összhangban lennének a nemzetközi normákkal.