Dánia: félnek a kelet-európaiaktól?

Pénzcentrum

2005. március 17. 14:39

A külföldi munkavállalók szigorúbb ellenőrzése mellett döntött a dán kormány az ellenzékkel karöltve. A problémát az okozza, hogy a Kelet-Európából érkező munkavállalókat a törvényi minimumnál alacsonyabb bérért foglalkoztatják.

2004. május elsejével a legtöbb uniós ország teljes mértékben megnyitotta munkaerőpiacát az új uniós tagokkal szemben. A nyitás több esetben bizonyos rejtett adminisztrációs akadályokat azért meghagyott. A Dániában munkát vállaló külföldieknek munkavállalási engedéllyel kell rendelkezniük, illetve ugyanúgy vonatkozik rájuk a minimálbér rendelet a szociális szolgáltatásokra vonatkozó fizetési kötelezettségekkel.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A törvények ellenére elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban alkalmaztak olyan külföldi (elsősorban kelet-európai) munkavállalókat, akiknek fizetése nem érte el a minimálbért. Ez a dán munkavállalókat hátrányosan érinti. Az EUobserver adatai szerint eddig 26 esetben kezdeményeztek a hatóságok bírósági eljárást, az első tárgyalások most tavasszal lesznek.

Az új rendelkezések következtében az ilyen típusú alkalmazás a jövőben még nehezebb lesz, ugyanis a külföldi munkavállalóknak kötelező lesz kitölteni az E101-es nyomtatványt. Ezzel a nyilvántartás sokkal átláthatóbbá válik. Az E101-es "státusz" lehetővé teszi a külföldi munkavállalóknak, hogy igény szerint saját országuk szociális ellátórendszerén belül maradjanak 12 hónapig.

Az EU tavalyi bővítése óta Koppenhágában 1,500 munkavállalási engedélyt adtak ki.

Forrnak az indulatok a magyar munkahelyeken: egyre többen veszítik el az állásukat, nekik csak a munkanélküli marad

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 609 ezer fő volt Magyarországon.

Elképesztő mértékben fogynak el a magyarok az országból: ennek nagyon szomorú vége lesz

A házasságkötések száma látványosan emelkedett: 2026 januárjában 2100 pár kötött házasságot, ami 31 százalékos, 497-es növekedést jelent éves alapon.

Kegyetlen bérolló tátong Magyarországon: borzasztó, mennyiért robotolnak a legszegényebb melósok

A 2025 harmadik negyedévi nettó átlagkereseti adatok alapján ismét kirajzolódik, mennyire brutális a bérolló Magyarországon.

Döbbenetes a bérszakadék: ennyivel keresnek rosszabbul a magyar nők, mint a férfiak

Összesen 17,8% mínusz. Ennyivel keresnek kevesebbet a magyar nők, mint a férfi társaik. De mit mutatnak az európai adatok? Mutatjuk!

Ekkora fizetéssel már jómódúnak mondhatod magad Magyarországon: rengetegen csúsznak ki a középosztályból

2025-ben a bruttó átlagfizetés 705 ezer volt, de a leggazdagabbak már 1,48 milliót keretnek - brutálisan nőttek a jövedelmi különbségek az év során.

Egyre súlyosabb a munkaerőhiány: vészhelyzet szélén táncol a magyar gazdaság húzóágazata?

A tartós szakemberhiány okozta nehézségekre reagálva önálló HR-munkacsoportot hozott létre az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Óriási változás élesedik a magyar dolgozók fizetéseinél: erről mindenkinek tudnia kell, az összes dolgozót érinti

A munkaerő-kölcsönzők szerint a magyar cégeknek nemcsak adminisztratív, hanem kulturális és bérstratégiai szempontból is fel kell készülniük a bértranszparencia-szabályok életbe lépésére.

Itt az osztrák hiányszakmák 2026-os listája, milliós fizetéssel vadásszák a magyarokat: tényleg könnyű elhelyezkedni?

Az osztrák bevándorlási hivatal közzétette a 2026-ra vonatkozó országos hiányszakma-listát, amely jelzi, mely foglalkozásokban küzd az ország tartós munkaerőhiánnyal.

Az járhat most igazán jól, akinek ilyen végzettsége van: kapkodnak értük a cégek, jó pénzt fizetnek

Az alacsony munkanélküliségi rátával jellemezhető térségekben a toborzás intenzív piaci versennyé alakult.

Vírusként terjed a távmunka a magyar munkahelyeken? Ismét a dolgozók lehetnek nyeregben: szívhatja a fogát sok cég

A tavalyi évben már 6,3 százalékkal többen végeztek rendszeresen távmunkát, mint a járvány legsúlyosabb időszakában, 2021-ben.

Hidegzuhany a németországi magyaroknak: nem kapkodnak már értük a korábbi slágerszakmákban

A német munkaerőpiac alakulása Magyarország szempontjából is meghatározó, hiszen Németország a külföldön munkát vállaló magyarok elsődleges célországa.

Komoly leépítés mellett döntött a népszerű szállásfoglaló cég: ennyi embertől válnak meg

A magyar online szállásfoglalási piac egyik meghatározó szereplője 2007-ben kezdte meg működését.

Ennyit visz most haza egy átlagos magyar dolgozó: te keresel ennyit?

2025 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt.

Szinte senki sem beszél róla: így változtak az ápolók bérei az elöregedő társadalom árnyékában

Az ápolók bruttó átlagbére 338 ezerről 746 ezer forintra nőtt, a segédápolóknál is hasonló a tendencia.

Sokaknak nem jött meg a várva várt béremelés: a dolgozók harmada kimaradt a jóból

2025 decemberéhez képest idén januárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedett a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Brutális különbségek a sofőrök fizetésében: vannak, akik milliókat keresnek – ezért nem mindegy, minek a volánja mögé ülsz

Ugyanaz a szakma, mégis meglepőek a különbségek a különböző sofőrök fizetései között.

Milliós fizetések, brutális bérverseny: teljesen átrendeződött a magyar munkaerőpiac

A demográfiai kihívások és a gazdasági stagnálás kettős szorításában telt a 2025-ös év a hazai munkaerőpiacon.

Megijedtek a sztrájktól a magyarok: mitől kezdtek el félni ennyien - minden egy irányba mutat

2025-ben rekordkevesen sztrájkoltak Magyarországon. Mindössze 373 ember vett részt munkabeszüntetésben.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír