A régiós konvergencia-folyamatokról - második leglassabb felzárkózás Magyarországon

Magyarország főbb mutatóit tekintve az idén valamelyest közeledik az Európai Unióhoz, de a nyolc kelet-közép-európai ország mezőnyében a 2005-ös konvergencia-index eredményei alapján még mindig a középmezőny alján foglal helyet. A javulást elsősorban az inflációcsökkenés területén érte el hazánk, de a 2002-es mélypont óta az is hozzájárult az index enyhe emelkedéséhez, hogy - bár a kívántnál és a tervezettnél lassabban, de - csökkent a költségvetési hiány.

Magyarország a 2005-ös előrejelzések alapján csupán Lettországot és Litvániát előzi meg a konvergenciaindex alapján felállított rangsorban. A két balti ország lemaradásának az az oka, hogy a reálgazdasági felzárkózásban (egy főre jutó GDP, bér-, árszínvonal) jóval hátrébb tartanak, mint a többi ország, és ezt sem a magas növekedési ütem, sem a példás államháztartási fegyelem nem képes teljes egészében ellensúlyozni. Litvániától idén azért veszi vissza a hatodik helyet hazánk, mert a balti országban kissé megugrott az infláció.

Hazánk a maastrichti kritériumok közül az államháztartási hiányra, illetve az államadósságra vonatkozó kritériumokban a leggyengébben teljesít (ami "lehúzza" az összteljesítményt): a nyolc ország közül a GDP-arányos államháztartási deficit egyedül nálunk haladja majd meg az öt százalékot, és rajtunk kívül mindenki messze áll (lefelé) az államadósság 60 százalékos kritériumától.

Öt év alatt a magyar konvergencia-index mindössze 0.2 ponttal gyarapodott, a 2000-es 6.2 pont akkor még a harmadik helyre elegendő volt. A nyolc ország átlagában öt év alatt a az index átlagos emelkedése 0,8 pont volt. A legnagyobb előrelépést - amint az az alábbi ábrán is jól látható - Szlovákia tette meg. Amennyiben a konvergencia-folyamatbeli előrelépésünket a 2001-es mélyponthoz képest tekintjük, akkor sem kedvezőbb a helyzet, mivel az azóta bekövetkezett növekedést csak a balti országok múlták alul.

Az index számítása

Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság által kidolgozott index tíz olyan makrogazdasági mutató összevonásával készült, amelyek kifejezik az Európai Unió régi és új tagállamai közötti fejlettségbeli különbségek néhány fontos dimenzióját. Az indexben egyszerre szerepelnek olyan mutatók, amelyek azt vizsgálják, hogy a maastrichti kritériumoknak megfelel-e az ország; reálfejlettségben hol tart a gazdaság és milyen mértékben térnek el fontos szerkezeti mutatói az EU15 átlagától.

A 0-tól 10-ig terjedő skálán 10-es osztályzatot egy olyan gazdaság érne el, amelyik éppen teljesíti a maastrichti kritériumokat (vagy jobb annál), és a reálfejlettség, valamint a szerkezeti mutatók tekintetében az uniós átlagnak megfelelő értékekkel bír. A súlyozáskor nagyobb szerepet adtunk az állomány- (stock-) változóknak (ár- és bérszínvonal, egy főre jutó GDP), míg a hektikusabban ingadozó, úgynevezett folyó (flow-) mutatók (infláció, költségvetési egyenleg stb.) relatíve kisebb súllyal szerepelnek.