Kevés a vagyonadó: erősíteni kéne ezen a területen!

Pénzcentrum

2008. június 20. 09:15

Magyarországon az összes adóbevétel alig egy százaléka származik vagyonadóból, s ennek is mindössze a felét teszik ki az ingatlanokhoz kötődő terhek. Az önkormányzati adók esetén már jóval nagyobb arányban vannak jelen az ilyen típusú adók, és a települések igyekeznek is tovább növelni az ebből származó bevételeiket.

Európában a bevétel helyett inkább a vagyont adóztatják, Magyarországnak is ebbe az irányba kell haladnia, legalább is ezzel indokolta a kormány korábban az általános ingatlanadó bevezetésének ötletét, amiből végül nem lett semmi. A Pénzügyminisztérium nem tervezi új vagyoni adó bevezetését, ami érthető, mivel ennek viszonylag alacsony az elfogadottsága.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A fejlett országokban viszont a vagyoni típusú adók aránya eléri a 10 százalékot, míg Magyarországon az állami és önkormányzati adóbevételeknek alig egy százalékát teszik ki. Tavaly az önkormányzati hatáskörben kivetett adók több mint 560 milliárd forintot hoztak a konyhára, amelynek valamivel kevesebb mint a negyede, közel 125 milliárd forint volt a vagyoni adókból származó bevétel. Ez pedig már nagyjából megfelel az Európai Unióban jellemző szintnek.

Az önkormányzatok által kivetett vagyoni adók közül a legjelentősebb a gépjárműadó, amelyből tavaly mintegy 62 milliárd forint folyt be. A második legfontosabb bevételi forrás az építményadó 54,5 milliárd forinttal, míg a telekadóból és az üdülők után fizetendő idegenforgalmi adóból összesen csupán 8,3 milliárd forinttal lettek gazdagabbak az önkormányzatok.

Jóval elterjedtebb a magánszemélyek kommunális adója, amelyet a települések kétharmada alkalmaz. Ám míg a kommunális adó felső határa évente és lakásonként idén nem éri el a 15 ezer forintot, az építményadó plafonja 1083 forint évente és négyzetmétereként, tehát például egy átlagos méretű, 60 négyzetméteres ingatlan után csaknem 65 ezer forint bevételre tehetne szert a helyhatóság.

Leépítésbe kezdett a Tesco: brutális, hogy mennyi embert fog érinteni

A döntés elsősorban a működési struktúra átalakításához, valamint az üzleti folyamatok racionalizálásához kapcsolódik.

Komoly fordulat jöhet a munkaerőpiacon: erre kell készülnöd a jövőben, ha állást keresel

Ketyeg az óra az uniós bértranszparencia-irányelv bevezetéséig, miközben a hazai munkaerőpiacon még alacsony az új szabályozás ismertsége és támogatottsága.

Érik az összeomlás? Több mint 200 ezer magyar dolgozó veszítheti el az állását egyik napról a másikra

Az Európai Unióban és Magyarországon is ismét csökkent a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya.

Forrnak az indulatok a magyar munkahelyeken: egyre többen veszítik el az állásukat, nekik csak a munkanélküli marad

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 609 ezer fő volt Magyarországon.

Elképesztő mértékben fogynak el a magyarok az országból: ennek nagyon szomorú vége lesz

A házasságkötések száma látványosan emelkedett: 2026 januárjában 2100 pár kötött házasságot, ami 31 százalékos, 497-es növekedést jelent éves alapon.

Kegyetlen bérolló tátong Magyarországon: borzasztó, mennyiért robotolnak a legszegényebb melósok

A 2025 harmadik negyedévi nettó átlagkereseti adatok alapján ismét kirajzolódik, mennyire brutális a bérolló Magyarországon.

Döbbenetes a bérszakadék: ennyivel keresnek rosszabbul a magyar nők, mint a férfiak

Összesen 17,8% mínusz. Ennyivel keresnek kevesebbet a magyar nők, mint a férfi társaik. De mit mutatnak az európai adatok? Mutatjuk!

Ekkora fizetéssel már jómódúnak mondhatod magad Magyarországon: rengetegen csúsznak ki a középosztályból

2025-ben a bruttó átlagfizetés 705 ezer volt, de a leggazdagabbak már 1,48 milliót keretnek - brutálisan nőttek a jövedelmi különbségek az év során.

Egyre súlyosabb a munkaerőhiány: vészhelyzet szélén táncol a magyar gazdaság húzóágazata?

A tartós szakemberhiány okozta nehézségekre reagálva önálló HR-munkacsoportot hozott létre az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Óriási változás élesedik a magyar dolgozók fizetéseinél: erről mindenkinek tudnia kell, az összes dolgozót érinti

A munkaerő-kölcsönzők szerint a magyar cégeknek nemcsak adminisztratív, hanem kulturális és bérstratégiai szempontból is fel kell készülniük a bértranszparencia-szabályok életbe lépésére.

Itt az osztrák hiányszakmák 2026-os listája, milliós fizetéssel vadásszák a magyarokat: tényleg könnyű elhelyezkedni?

Az osztrák bevándorlási hivatal közzétette a 2026-ra vonatkozó országos hiányszakma-listát, amely jelzi, mely foglalkozásokban küzd az ország tartós munkaerőhiánnyal.

Az járhat most igazán jól, akinek ilyen végzettsége van: kapkodnak értük a cégek, jó pénzt fizetnek

Az alacsony munkanélküliségi rátával jellemezhető térségekben a toborzás intenzív piaci versennyé alakult.

Vírusként terjed a távmunka a magyar munkahelyeken? Ismét a dolgozók lehetnek nyeregben: szívhatja a fogát sok cég

A tavalyi évben már 6,3 százalékkal többen végeztek rendszeresen távmunkát, mint a járvány legsúlyosabb időszakában, 2021-ben.

Hidegzuhany a németországi magyaroknak: nem kapkodnak már értük a korábbi slágerszakmákban

A német munkaerőpiac alakulása Magyarország szempontjából is meghatározó, hiszen Németország a külföldön munkát vállaló magyarok elsődleges célországa.

Komoly leépítés mellett döntött a népszerű szállásfoglaló cég: ennyi embertől válnak meg

A magyar online szállásfoglalási piac egyik meghatározó szereplője 2007-ben kezdte meg működését.

Ennyit visz most haza egy átlagos magyar dolgozó: te keresel ennyit?

2025 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt.

Szinte senki sem beszél róla: így változtak az ápolók bérei az elöregedő társadalom árnyékában

Az ápolók bruttó átlagbére 338 ezerről 746 ezer forintra nőtt, a segédápolóknál is hasonló a tendencia.

Sokaknak nem jött meg a várva várt béremelés: a dolgozók harmada kimaradt a jóból

2025 decemberéhez képest idén januárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedett a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír