Hol jó élni Magyarországon?

Mi van az indexben?

Kozák Ákos GfK Piackutató Intézet igazgatója elmondta, az adatok alapját a hivatalos jövedelemstatisztikák jelentik, azonban mivel a GfK szerint ez még kevésnek bizonyul a hazai speciális adózási viszonyok miatt, ezt korrigálják más KSH adatokkal. Ilyen például a foglalkoztatás, a demográfia, illetve ahol lehet, munkaerő-piaci adatokkal is. Mindebből következik, hogy egy aggregált mutatóról van szó.

Meglepő tendenciára bukkantak a 2008-as adatok értékelésekor, mivel, ha az abszolút értékeket viszonyítják egymáshoz, akkor egy jelentős emelkedés rajzolódik ki a 2006-os adatokhoz képest. Ez pedig nem igazolja vissza a mindennapi adatokat, így például a GfK fogyasztói bizalmi indexe is lefelé mutató tendenciát mutat. Emögött Kozák szerint az állhat, hogy a gazdaság kifehérítésére szolgáló intézkedéseknek van a vásárlóerőre gyakorolt pozitív hatása.

Kozák értékelése szerint nagyon nagy változások a felszínen nincsenek a régiókat, településtípusokat illetően. Abban sincs nagy változás az előző felmérésekhez képest, hogy hol jó élni: a kistelepülések lakói még mindig kedvezőtlenebb helyzetben vannak.

Európai (az egész kontinens országait számba vevő) vásárlóerő rangsor kialakításakor - Kozák tájékoztatása szerint - az indexeket az 1 főre jutó vásárlóerő alapján számítják. A lista élén Lichtenstein áll 359-es értékkel, míg a legutolsó Moldova 6,3, vagyis jelentős az eltérés Európán belül. Az indexszel kapcsolatosan fontos tudni, hogy az egyes országokban eltérő árszínvonalat nem vették figyelembe, azaz ezek nem a vásárlóerő-paritásos értékek. Magyarország a 44,4-rd indexszel az alsó középmezőnyben található, Lettország és Szlovákia is megelőz minket, Lengyelország közvetlenül mögöttünk áll.

Míg Kozák tavaly még úgy vélekedett, hogy 2015 környékén el fogjuk érni a görög-portugál értéket, mára már nem biztos benne, hogy erre 8 év elég.

Hol jó - hol nem jó lakni Magyarországon?

Kui János a kereskedelemkutatások szektor menedzsere elmondta, a NUTS 2 régiókat vizsgálva Közép-Magyarország haladja meg jelentős mértékben az országos átlagot. Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántól még valamelyest felette van, s 15-17 százalékponttal marad el a többi régió. Továbbra is jól nyomon követhető az eltérés kelet-nyugat között, illetve a főváros térségének kiemelkedése.

A megyék között - Budapestet külön vizsgálva - 2000. év óta Győr - Moson - Sopron, Hajdú-Bihar és Pest megye, illetve Budapest mutat csak növekvő tendenciát. A legutolsó a rangsorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

A megyei rangsorban nagy mértékű átrendeződés nem történt, azonban Vas megye 3 pozit esett, amely 2-2,1 százalékpontos csökkenés a többiek arányában, amely azt jelenti, hogy a többiek valamivel jobban fejlődtek - mondta el Kui János.

A rangsor

Első látásra minél nagyobb egy település annál nagyobb a vásárlóerő, azonban Budapestet leszámítva az 50-100 ezer lakos közötti településméret az, ahol a vidék viszonylatában a legjobb élni.