Két évenként készül el a GfK Piackutató Intézet gondozásában a vásárlóerő-index elnevezésű mutató, amely tulajdonképpen egy térképként értékelhető. Ennek alapján választ kaphatunk azokra a kérdésekre, hogy hol jó ma Magyarországon élni, fennállnak-e még a régiók, települések közötti különbségek, s hol tart hazánk Európában.
Mi van az indexben?
Kozák Ákos GfK Piackutató Intézet igazgatója elmondta, az adatok alapját a hivatalos jövedelemstatisztikák jelentik, azonban mivel a GfK szerint ez még kevésnek bizonyul a hazai speciális adózási viszonyok miatt, ezt korrigálják más KSH adatokkal. Ilyen például a foglalkoztatás, a demográfia, illetve ahol lehet, munkaerő-piaci adatokkal is. Mindebből következik, hogy egy aggregált mutatóról van szó.
Meglepő tendenciára bukkantak a 2008-as adatok értékelésekor, mivel, ha az abszolút értékeket viszonyítják egymáshoz, akkor egy jelentős emelkedés rajzolódik ki a 2006-os adatokhoz képest. Ez pedig nem igazolja vissza a mindennapi adatokat, így például a GfK fogyasztói bizalmi indexe is lefelé mutató tendenciát mutat. Emögött Kozák szerint az állhat, hogy a gazdaság kifehérítésére szolgáló intézkedéseknek van a vásárlóerőre gyakorolt pozitív hatása.
Kozák értékelése szerint nagyon nagy változások a felszínen nincsenek a régiókat, településtípusokat illetően. Abban sincs nagy változás az előző felmérésekhez képest, hogy hol jó élni: a kistelepülések lakói még mindig kedvezőtlenebb helyzetben vannak.
Európai (az egész kontinens országait számba vevő) vásárlóerő rangsor kialakításakor - Kozák tájékoztatása szerint - az indexeket az 1 főre jutó vásárlóerő alapján számítják. A lista élén Lichtenstein áll 359-es értékkel, míg a legutolsó Moldova 6,3, vagyis jelentős az eltérés Európán belül. Az indexszel kapcsolatosan fontos tudni, hogy az egyes országokban eltérő árszínvonalat nem vették figyelembe, azaz ezek nem a vásárlóerő-paritásos értékek. Magyarország a 44,4-rd indexszel az alsó középmezőnyben található, Lettország és Szlovákia is megelőz minket, Lengyelország közvetlenül mögöttünk áll.
Míg Kozák tavaly még úgy vélekedett, hogy 2015 környékén el fogjuk érni a görög-portugál értéket, mára már nem biztos benne, hogy erre 8 év elég.
Hol jó - hol nem jó lakni Magyarországon?
Kui János a kereskedelemkutatások szektor menedzsere elmondta, a NUTS 2 régiókat vizsgálva Közép-Magyarország haladja meg jelentős mértékben az országos átlagot. Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántól még valamelyest felette van, s 15-17 százalékponttal marad el a többi régió. Továbbra is jól nyomon követhető az eltérés kelet-nyugat között, illetve a főváros térségének kiemelkedése.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A megyék között - Budapestet külön vizsgálva - 2000. év óta Győr - Moson - Sopron, Hajdú-Bihar és Pest megye, illetve Budapest mutat csak növekvő tendenciát. A legutolsó a rangsorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
A megyei rangsorban nagy mértékű átrendeződés nem történt, azonban Vas megye 3 pozit esett, amely 2-2,1 százalékpontos csökkenés a többiek arányában, amely azt jelenti, hogy a többiek valamivel jobban fejlődtek - mondta el Kui János.
A rangsor
Első látásra minél nagyobb egy település annál nagyobb a vásárlóerő, azonban Budapestet leszámítva az 50-100 ezer lakos közötti településméret az, ahol a vidék viszonylatában a legjobb élni.










