Nem felelnek meg a diplomák a piaci igényeknek

"Támogatandó, hogy a magyar lakosság egyre nagyobb hányada vegyen részt a felsőoktatásban, de fontos azt is látni - kizárólag objektív, minőségi kritériumok alapján -, hogy mely diploma mennyit ér a piacon" - mondta Hudecz Ferenc, az ELTE rektora, egyetemi tanára.

Bihall Tamás, az MKIK oktatási és képzési alelnöke szerint nem szerencsés az eltömegesedett felsőoktatás, s a munkaerőpiacon ennyi diplomásra nincs szükség. Ma, aki akar, diplomát kap, míg fontos szakmunkák elől elszívják a gyerekeket. Indokolt lenne megszüntetni - persze csak tervszerűen - a 72 felsőoktatási intézmény közül néhányat, különben ezt a piac fogja elvégezni - szögezte le. Minőségi problémák is jellemzik a felsőoktatást: be lehet jutni rossz tanulmányi eredményekkel is, mert az intézmények minél több gyereket szeretnének fölvenni, mivel ezután kapnak normatív támogatásokat.

Bihall kijelentette: számos olyan végzettség van - például a bölcsészettudományi, illetve a kommunikációs képzéseken -, amellyel a hallgatók nem tudnak elhelyezkedni: rengeteg diák tanul ezeken a szakokon, s a túlképzés rendkívüli mértékű. Emellett még mindig kevés a műszaki, természettudományos szakember.

Az ELTE például dolgozik olyan indikátorlista kialakításán, amely segítséget adhat a jövendőbeli egyetemistáknak, főiskolásoknak és szüleiknek annak megítélésében, hova és milyen szakra érdemes jelentkezni. E mutatók között fontos szerepe van a munkaerő-piaci visszajelzéseknek és a munkaadók véleményének is.

Az idén egyébként várhatóan igen keresettek lesznek a gépészmérnök, illetve a különböző felsőfokú informatikai végzettségű fiatalok - derül ki a szociális minisztérium, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az MKIK közös, őszi adatfelvételéből.