Bértranszparencia 2026: mégsem fogjuk tudni továbbra sem, mennyit keres a kollégánk?

Az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is június 7-ig kell átültetniük a hazai jogrendszerbe a bértranszparenciáról szóló új irányelvet. Az RSM Hungary szakértői rámutattak, hogy a jogszabály alapvető célja az esélyegyenlőség garantálása. Ennek értelmében az azonos pozícióban, megegyező feladatokat ellátó munkavállalók között tilos lesz nemi alapon bérkülönbséget tenni. Erre a lépésre nagy szükség van. Míg ugyanis az uniós átlag 12-13 százalékos bérszakadékot mutat a nők és férfiak között, addig Magyarországon ez az arány megközelíti a 18 százalékot.

Bár a munkakörökre és nemekre lebontott, részletes bérjelentési kötelezettség csak a száz főnél nagyobb cégekre vonatkozik majd, az átláthatósági előírások a kisebb vállalkozásokat is érintik. A jövőben cégmérettől függetlenül minden munkavállaló tájékoztatást kérhet a fizetési keretekről.

Joguk lesz megtudni, hogy a saját munkakörükben milyen bérsávok érvényesülnek, ők maguk hol helyezkednek el ebben a struktúrában, és milyen objektív szempontok indokolják a fizetésüket. Továbbá megismerhetik a hasonló munkakörben dolgozó kollégák átlagos bérszintjét is, méghozzá nemek szerinti bontásban.

Fontos ugyanakkor tisztázni, hogy a személyes béradatok továbbra sem lesznek nyilvánosak. A munkavállalók tehát ezután sem fogják megtudni a kollégáik hajszálpontos fizetését. Lényeges szempont az is, hogy egy meglévő bérkülönbség önmagában még nem jelent azonnali jogsértést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bértranszparencia: itt van minden fontos infó 2026 legfontosabb munkaügyi reformjával kapcsolatban

A közvélekedéssel ellentétben a jogszabály nem szó szerint azt írja elő, hogy mindenki megismerheti a kollégája pontos bérét.

Ha az eltérést olyan objektív tényezők indokolják, mint a megszerzett szakmai tapasztalat, a meglévő készségek, a felelősség mértéke vagy a nehezebb munkafeltételek, akkor a különbség jogszerű marad. A bérek összehasonlításakor ráadásul nemcsak az alapbért kell vizsgálni. A teljes juttatási csomagot, például a bónuszokat, a prémiumokat és a béren kívüli juttatásokat is figyelembe kell venni.

A szabályozás megkerülésére tett kísérletek nem fognak működni. Ilyen trükk lehet például az új, papíron eltérő, de valójában megegyező feladatokat takaró munkakörök létrehozása. Ez azonban nem jelent megoldást, mivel az ellenőrző hatóságok minden esetben a ténylegesen elvégzett munkát vizsgálják. Ennek ellenére a vállalatok jelentős része még nem kezdte meg a felkészülést az új rendszerre.

Sokan tartanak attól, hogy a fizetések átláthatóvá válása bérfeszültséget, kényszerű béremelési hullámot vagy felmondásokat okozhat. Az álláshirdetések esetében a jövőben ajánlott gyakorlat lesz az irányadó bérsávok megadása. Ezt az információt azonban alternatív, de a jogszabálynak megfelelő módokon is lehet majd kommunikálni a pályázók felé.

Az irányelv bevezetése alapvető cégkultúra-váltást követel meg a munkáltatóktól. A legszembetűnőbb változás az lesz, hogy a jövőben a munkaszerződésekben nem lehet üzleti titokká nyilvánítani a béradatokat. A vállalatoknak elkerülhetetlenül felül kell vizsgálniuk a javadalmazási rendszerüket. Egy olyan logikus és átlátható struktúrát kell kiépíteniük, amely alapján bármikor egyértelműen megindokolható a dolgozók bérbesorolása, a béremelések mértéke és a juttatások elosztása.