Csaknem minden harmadik felsőoktatásban végzett magyar diák nem jut hozzá a diplomájához, mert nincs nyelvvizsgája. Az illetékes minisztérium nem szeretne enyhíteni az oklevél megszerzésének feltételein, inkább a középiskola nyelvoktatást erősítené.
A felsőoktatásban végzett hallgatók 30 százaléka nem kap diplomát, mert nincs nyelvvizsgája - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium adataiból. A Népszabadság írása szerint a legrosszabb a helyzet az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben, mert ezeknél átlagosan a hallgatók fele nem vette át az oklevelét. Az ELTE, a Budapesti Corvinus Egyetem és Rendőrtiszti Főiskolán ugyanakkor ez az arány 10 százalék alatti.
Tanulságosak az Állami Számvevőszék adatai is. Ezekből az derül ki, hogy a beiskolázott hallgatóknak csak a fele jut diplomához az előírt képzési időn belül. Az okok egyszerűek. Sok felvett diák csak később vagy egyátalán nem iratkozik be a korábban kiválasztott intézménybe, vagy csak néhány hónapot töltenek el ott. Sokan a rossz tanulmányi eredmények miatt nem tudnak diplomát szerezni. Több hallgatóval előfordul, hogy lustaságból vagy rossz szervezés miatt az indokoltnál jóval több időt töltenek el a felsőoktatásban.
A legtöbben azonban az utolsó évben buknak el, melynek fő oka az ÁSZ szerint is a nyelvvizsga hiánya. A végzett, ám diplomával nem rendelkező diákok helyzete nem könnyű. Az elhelyezkedésre kevés az esélyük, hiszen a legtöbb munkahelyen alapkövetelmény az oklevél. Ha mégis állást adnak a végzősnek, diploma nélkül általában kevesebb fizetést kap. A felsőoktatási tanulmányok befejezése után megszűnik a diák tb jogviszonya és el kell kezdenie törleszteni a diákhitelt is.
A riasztó adatok ellenére a nem lehet arra számítani, hogy a kormányzat enyhít a diploma megszerzésének feltételein, hiszen a magyarok a környező országok lakóinál jóval kisebb arányban beszélnek idegen nyelvet - írja a Népszabadság. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ezért a középiskolai nyelvoktatás megerősítését tervezi, mert a felsőoktatásban inkább a szakmai nyelvtudást szeretnék fejleszteni.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







