A nyugdíjpénztáraknál vizsgálódott az Állami Számvevőszék: íme a megállapítások

A vizsgálat a 2000-2009 közötti évekre terjedt ki. Az 1998-tól működő PGA az Mpt.-ben előírtak szerint garanciát nyújt a pénztártagok magánnyugdíjpénztárakkal szemben fennálló követeléseinek teljesítésére, amennyiben a pénztár a törvényben előírt mértékben és határidőben nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének. Új garanciális elem a 2010. január 1-jétől bevezetett a hozamgarancia, amely szerint, ha a pénztártag követelése a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a megtakarítás reálértékét, a különbözetet a PGA-nak kell finanszíroznia. A PGA fizetőképességét az állam a központi költségvetés által garantálja. A PGA működését a magánnyugdíjpénztárak rendszeres tagdíjfizetései befektetéséből származó hozamok 2003-tól finanszírozzák. Ezt megelőzően az állam a központi költségvetés terhére nyújtott 0,3 Mrd Ft támogatással járult hozzá a működés finanszírozásához. A PGA saját tőkéje 2009 végén 9,7 Mrd Ft volt, éves átlagos kezelt vagyonarányos nettó hozama a vizsgált tíz év alatt 2% és 13% között alakult. Szabad pénzeszközeit a jogszabályok előírásainak megfelelően pénzben és állampapírokban tartotta, amelynek kezelését letétkezelő és vagyonkezelő végezte.

A számvevőszék zt ellenőrizte, hogy a PGA betöltötte-e szerepét a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben, a jogszabályi előírások megfelelő keretet biztosítottak-e működéséhez és garanciális feladatainak ellátásához, továbbá azt, hogy tevékenysége és gazdálkodása szabályozott és szabályszerű, vagyonkezelése eredményes volt-e.

Főbb megállapítások

A tagok kockázatközösségén alapuló magánnyugdíjpénztári rendszer fizetőképességének garantálására létrehozott PGA feladatellátásának szabályozási hiányosságai és a tőkepiacok hozamainak ingadozása növelik az állam Mpt.-ben rögzített garanciális fizetési kötelezettségének kockázatát, mivel végső soron a központi költségvetés tartozik helytállni a magánnyugdíjpénztári tagok követeléséért. A magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetésével az állam azt is vállalta, hogy a kieső járulékbevételt a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a központi költségvetésből megtéríti, ami 2009 végéig 2043 Mrd Ft kiadást és egyben államadósság növekedést okozott.

A magányugdíjpénztári rendszer fennállása óta az állam vállalta át azt a kockázatot, hogy a rokkanttá vált magánnyugdíjpénztári tag - amennyiben az számára kedvezőbb ellátást biztosít - visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. 2009 végéig közel 28 ezer fő magánnyugdíjpénztári tag vált rokkanttá, akik 100%-ban a visszalépés mellett döntöttek.

A pénzügyi-gazdasági válság miatt az egyéni számlákon bekövetkezett tőkevesztés a közel jövőben nyugdíjba vonulók járadékát jelentősen csökkentette volna. Az ezzel járó kockázatot is az állam vállalta át, lehetővé téve az 52. életévüket betöltött magánnyugdíjpénztári tagok számára, hogy 2009 végéig visszalépjenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A rendelkezésre álló hat hónap alatt az érintettek több mint 50%-a, 62 ezer fő élt a lehetőséggel. A visszalépések miatt a pénztárak 88,8 Mrd forintot adtak át a központi költségvetésnek, ami az államadósságot csökkentette.

A PGA garanciális feladatainak végrehajtási szabályait a kormány - a törvényben kapott felhatalmazás ellenére - 1998-tól a helyszíni ellenőrzés végéig nem készítette el. Nem szabályozta a járadékmegállapítás, a rendkívüli befizetés, a rokkant és a hozzátartozói ellátások, valamint a hozamgarancia biztosításának rendjét. A végrehajtási rendelkezések hiányában a rendszer nem átlátható és nem kiszámítható, a magánnyugdíjpénztár tagja megközelítőleg sem tudja kalkulálni, hogy mekkora járadékszolgáltatásra számíthat. Nem volt megállapítható továbbá, hogy a PGA tevékenysége megfelelő mértékű garanciális biztosítékot nyújt-e a magánnyugdíjpénztári rendszer működéséhez, a pénztártagok egyéni megtakarításainak védelméhez és a pénztárak szolgáltatásainak teljesítéséhez.

A PGA garanciális feladatai teljesítéséhez szükséges forrás meghatározásához teljes körű modellszámításokat sem a Pénzügyminisztérium, sem a PGA nem készített. Ezek hiányában nem állapítható meg, hogy a PGA mindenkori vagyona milyen terjedelmű és mértékű pénzügyi nehézségek áthidalására elegendő, ami növeli az állam kockázatát. A vizsgált tíz évben a PGA és a magánnyugdíjpénztárak garanciális vagyonának aránya 0,31%-0,41% között alakult. Az ÁSZ számítása szerint a PGA 2009. év végi vagyona mintegy 12 ezer fő átlagos összegű egyéni számlakövetelésre biztosított volna fedezetet, ami a több mint 3 millió fő taglétszámhoz viszonyítva aránytalanul kevés.

A PGA igazgatósága és ellenőrző bizottsága az Mpt.-ben meghatározott feladatait ellátta, azonban a jogszabályok változásaival nem módosította ügyrendjét, nem követte nyomon, hogy a PGA SZMSZ-e és belső szabályzatai mindenkor megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak.

A PGA működési ráfordításai a 2000.évi 105,5 millió forintról 2009-re 143,5 millió forintra nőttek, amelyek mintegy 70%-át a személyi jellegű ráfordítások tették ki. Az éves pénzügyi tervek nem biztosították a tervezés átláthatóságát és nem adtak támpontot a tervteljesítés tételes értékeléséhez.

Javaslatok

Az ellenőrzés megállapításai alapján a számvevőszék javasolta a kormánynak, hogy méresse fel, mekkora kockázatot jelent a központi költségvetés számára az Mpt.-ben előírt állami garanciavállalás, továbbá azt, hogy a PGA garanciális kötelezettségei teljesítéséhez milyen mértékű pénzügyi fedezet szükséges és szükség esetén intézkedjen a jogi szabályozás módosításáról. Javasolták továbbá, hogy szabályozza a magánnyugdíjrendszer átláthatóságához és a PGA feladatainak ellátásához szükséges végrehajtási előírásokat, valamint az igazgatósági és az ellenőrző bizottsági tagok tiszteletdíja és költségtérítése megállapításának rendjét.

Az igazgatóságnak és az ellenőrző bizottságnak javasolták az ügyrend és a PGA belső szabályzatainak felülvizsgálatát és azok folyamatos aktualizálását. Javasolták az igazgatóságnak az éves pénzügyi terv és a tervteljesítés részletesebb bemutatását, továbbá a béren kívüli juttatások teljes körű előírását a munkaügyi szabályzatban.