229 ezer forint az átlagbér Magyarországon

A nemzetgazdasági béremelkedést a közszféra húzta le, némi meglepetésre a közszférában ugyanis (közfoglalkoztatottak nélkül) csökkentek az egy évvel korábbihoz képest a bruttó átlagkeresetek. Pedig korábban arról volt szó, júliustól kezdik meg az egészségügyben a keresetkiegészítések kifizetését, azok számára, akik a nyugdíj és a munka közül utóbbit választották, de a kormány keresetkiegészítést ad, hogy a nyugdíj kiesése ne okozzon problémát. Ehhez képest a humán egészségügyi, szociális ellátás csoportban a júliusi bruttó átlagkereset mindössze 80%-a volt az egy évvel korábbinak. Ebbe a csoportba tartoznak részben a közfoglalkoztatottak is, tehát nem csak az egészségügyi dolgozók, ugyanakkor a teljes munkaidős közfoglalkoztatottak keresete nagyjából 5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A versenyszférában a nemzetgazdasági átlagnál jobban emelkedtek a bruttó átlagbérek, 4,5 százalékkal, a rendszeres keresetek 4,9 százalékkal. A bérdinamika a tavalyihoz képest jóval szerényebb, de a tavalyi bérváltozást a minimálbér 19%-os emelése és az elvárt béremelés is mozgatta.

Közmunkások a versenyszférában

Júliusban a közmunkások száma nem emelkedett tovább, 148 ezer volt, ami 42 ezer fővel magasabb az egy évvel korábbinál. A KSH adatai szerint ugyanakkor a közszférában 130,9 ezer közmunkás van, tehát közel 18 ezer főt a statisztika a versenyszférában számol el. Az ugyanakkor nem látszik, hogy hol lehet ez a 18 ezer fő. Tippünk lehet az erdőgazdálkodás, de itt éves szinten inkább csökkent az alkalmazott létszám. Az építőiparban foglalkoztatottak száma nőtt dinamikusan, illetve nőtt az ingatlanügyek, a tudományos, műszaki tevékenységet végző, a bányászat, kereskedelem, járműgyártás terén.