Na ne! Havi 255 ezer alatt nem hajlandóak dolgozni a fiatalok?

- emelte ki Gion Gábor, az "Első lépések a munkaerőpiacon" című kutatást készítő Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Mindazonáltal a pályakezdők kezdő bérigénye a valóságtól elrugaszkodott: míg 2013-ban a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 170 ezer forintos fizetésre számítottak, a 2015-ben készült felmérésben átlagosan nettó 255 ezer forint kezdő fizetést adtak meg, holott a KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon mindössze 160 ezer forint, míg egy értelmiségi dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210 ezer forintot visz haza a hónap végén. (2012-ben a frissen diplomázottak kezdő fizetése nettó 159.700 Ft volt.)

A közép-európai régió válaszadóira is kirobbanó önbizalom jellemző a saját kompetenciák tekintetében: 75 százalékuk sorolta magát "jó" és "nagyon jó" kategóriákba, meggyőződésük, hogy kemény munkával előrébb juthatnak jövendőbeli kollégáiknál, 89 százalékuk szerint pedig egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán a személyes elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása. Számukra az a legfontosabb, hogy a leendő munkájuk során új képességeket, képzettségeket tudjanak elsajátítani, a magas fizetés a régióban is a második helyre szorult.

Vegyes képet mutat a munka világára való felkészültség

Már a 2013-as felmérésből is kiderült, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket - hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak -, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek. 2015-ben a régióban csupán a válaszadók 16 százaléka vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészíti a munka világára, Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41 százalék felkészültnek érzi magát.

Munkakeresés - maximum három hónap

A válaszadók 80 százaléka szerint legfeljebb három hónap elég ahhoz, hogy állást találjon, ami kicsit kevesebb a négy hónapos, valódi átlagnál. 65 százalékuk szerint egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán az elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása, a magyar munkaerőpiacra frissen kilépők mégis a leginkább pesszimisták régiós összehasonlításban.

A megkérdezettek nagy része egy ígéretes munkáért hajlandó lenne elköltözni: többségük (76,6%) inkább külföldre menne, kicsit kevesebben az országon belül költöznének (67,1%). (Azonban csak a válaszadók 15 százaléka mondta, hogy egyértelműen külföldre menne dolgozni, míg igen magas, 78,8 százalékos hányad inkább csak tanulmányait tervezi külföldön.)

A válaszadók többsége (52%) multinacionális céghez szerződne, elsősorban az open space munkahely, a home office lehetősége és a rugalmas munkaórák miatt. Különösen érdekes, hogy csak nagyon kevesen (4,2%) mennének startup vállalkozáshoz dolgozni, ahogy saját üzletet is csak elenyészően (8,2%) indítanának.

Személyes értékek és karrierút

A válaszadók a szociális kapcsolatokat (család: 87%, barátok: 53%), illetve az egészségi állapotot (81%) tartják a legfontosabbaknak. Ugyanakkor a magyar frissdiplomások életében sokkal nagyobb szerepet tölt be a siker és a hírnév, mint a felmérésben résztvevő országok megkérdezettjei között. A válaszadók 55 százaléka dédelget vezetői álmokat, a többiek inkább szakértői pozícióban képzelik el magukat.

- tette hozzá Gion Gábor.

Milyen az ideális vezető?

A frissdiplomások és a munkaerőpiacra először belépők szerint a jó vezető szakértője a saját területének, tud döntést hozni, de közben demokratikusan irányítja a céget. Az ideális főnök inspirál, stratégiai gondolkodásával új ötleteket és innovációkat támogat. Egy jó cégvezető legfőbb prioritásának tekinti a vállalat jövőjének biztosítását és az ügyfelekre gyakorolt pozitív benyomás elősegítését.

A megkérdezettek szerint ideális esetben a főnökük 5-15 évvel idősebb náluk, bár 50 év feletti főnököt csak 2,5 százalékuk választana. A főnök neme a válaszadók 65 százalékánál nem lényeges tényező, akiknél mégis az, azok inkább férfi főnököt képzelnének el maguknak.