Keresztbe tettek maguknak a britek: parlamenti szavazás kell a brexitről

A Lordok Háza a kedd esti döntéssel annak a kormányzati határozattervezetnek a felsőházi vitáját zárta le, amelynek parlamenti elfogadása szükséges a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválásának március végéig tervezett bejelentése hivatalosan el is indítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból.

A Lordok Háza a vita múlt heti szakaszában - szintén az 50. cikkely aktiválásának engedélyezéséről szóló határozattervezet módosításával - a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel Theresa May miniszterelnököt. A tervezet a jövő héten visszakerül az alsóház elé, amely mindkét felsőházi módosítást érvénytelenítheti.

David Davis, a Brexit-folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetője a felsőház keddi esti szavazása után be is jelentette, hogy a kormány kezdeményezi a határozattervezet újabb alsóházi vitáján a Lordok Háza által megszavazott módosítások érvénytelenítését. Davis szerint "egyértelmű", hogy a Lordok Házának egyes tagjai "meg akarják zavarni" a Brexit-folyamatot, de a kormány eltökélten arra törekszik, hogy ez ne következzék be. A brit kormány a Lordok Házában elfogadott mindkét módosítás tartalmával egyetért, és jelezte is szándékát arra, hogy

és ha a várhatóan kétévi tárgyalássorozat végén létrejön a kilépési feltételekről szóló megállapodás, akkor azt is a parlament elé terjeszti jóváhagyásra. Theresa May ugyanakkor elveti, hogy ezekben a kérdésekben - különösen a külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálása ügyében - a törvényhozás előre, még a hivatalos kilépési tárgyalássorozat kezdete előtt megkösse a kormány kezét. London ugyanis attól tart, hogy a kötelező egyoldalú brit garanciavállalás esetén az Európai Unióban maradó országokkal nehezebb lenne egyezségre jutni az ott élő britek jogosultságainak viszonos garantálásáról.

A Lordok Háza által elfogadott módosító indítványok az 50. cikkely aktiválására adandó felhatalmazás törvénytervezetének februárban tartott alsóházi vitájában is felmerültek. Az alsóház azonban végül módosítások nélkül, kényelmes többséggel adta jóváhagyását a cikkely aktiválásához, és a tervezet ezután került a felső kamara elé. Ha az alsóház érvényteleníti a felső kamara módosításait, a tervezet ismét a Lordok Háza elé kerül. Az előzetes nyilatkozatok alapján azonban az biztosra vehető, hogy a felső kamara nem fogja útját állni a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításának, és nem is késlelteti jelentősen a felhatalmazásról szóló törvénytervezet elfogadását, így nagy valószínűséggel tartható lesz a kormány által a kilépési folyamat márciusi elkezdésére kidolgozott menetrend.