Ennyiért robotolnak a napszámosok a magyar gyümölcsösökben

A mezőgazdasági munkák időszakának kellős közepén járunk, a szamóca, a cseresznye, a meggy betakarításán már túl vannak a termelők, jelenleg a baracknak és a szilvának van szezonja, augusztus közepén pedig érnek az almafélék. Ezeknek a gyümölcsöknek a betakarításához van szükség a legtöbb emberi erőforrásra. A mezőgazdasági idénymunkák április végétől október végéig tartanak, és nagyjából 100 ezer embernek nyújtanak megélhetést, illetve kereset-kiegészítést.

Jelentős változás nem történt a múlt évhez képest, annyiban talált tapasztalható javulás, hogy a termelőket már nem érte váratlanul a munkaerőhiány, fel tudtak rá készülni: többen a technológián változtattak, vagy a fajtán, amelyek kevésbé munkaigényesek, és többen már jó előre lekötötték a munkaerőt is - tudta meg a Pénzcentrum Lédó Ferenctől, a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökétől.

A termelőknek viszont nem csak a létszám, hanem a hatékony munkavégzés is nagyon fontos, ezért egyre elterjedtebb, hogy az alapbéren felül teljesítményhez és minőséghez kötött prémiumot is adnak. Ez a munkavállalók számára is ösztönző, jobb munkaerő több pénzt kap.

Hatalmas segítés a diákmeló

Idén országosan több diákszövetséggel is együttműködik sok termelő, és a tapasztalatok szerint a diákok részéről is van hajlandóság, hogy mezőgazdasági munkát végezzenek. Többségük csak augusztus 20-ig vállal, 4-6 hetes munkát a nyári szünet ideje alatt. Őket is főként teljesítmény alapú bérezéssel motiválnak hatékonyságra.

A munkaerőhiány és annak mértéke tájegységenként változó, de eddig úgy tűnik, hogy a termelők meg tudnak birkózni ezzel a nehézséggel. A legnagyobb gond, hogy ahol van munkaerő, ott nincs meló, ahol viszont lenne munka, ott embert nem találnak hozzá. Idén már a tavalyinál több vállalkozó foglalkozik munkaszervezéssel, és heti váltásokban viszik a napszámos-csapatokat a kertészeteknek. Részben ennek is köszönhető, hogy nem jelent annyira nagy problémát a munkaerőhiány, mint tavaly.

De olyan technológiai változtatásokat is végrehajtottak több helyen például, hogy alacsonyabbak lettek az ültetvények, így nem kell létrára mászni a munkásoknak, gyorsabb és egyszerűbb a betakarítás.

A munkaerőhiány látszik az árakon?

Idén egyébként drágább volt a meggy, így a napszámosoknak is gyakran több pénzt tudtak adni. És ha már a gyümölcsáraknál tartunk: mennyire befolyásolja a munkaerőhiány az árakat?

- mondta Lédó Ferenc.

Egy óra alatt nagyjából 3-4 kiló málnát lehet leszedni, tehát egy kiló málna leszedése 300-400 forintba kerül a termelőnek. És ebben még nincs benne a szállítás, a rakodás, és a többi. Tehát elsősorban nem a hazai munkaerőhiány befolyásolja a gyümölcsök árát, sokkal inkább az uniós árak.

A technika fejlődése ezen a téren is nagy fordulatot hoz, például Lengyelországban, Spanyolországban, és Dániában már gépekkel végzik a málna betakarítását, de már tesztelik az alma- valamint a paradicsomszedő gépeket is. A hollandoknál már robot szedi az uborkát. Tehát az a trend körvonalazódik, hogy akik nagy mennyiséget akarnak termelni, azok előbb-utóbb gépesíteni fognak.

Ennek a technikai fejlődésnek a hatására nagyjából 10 év múlva jóval kevesebb napszámosra lesz majd szükség, és főleg azok jutnak majd könnyen mezőgazdasági munkához, akik képzettek, hiszen értelemszerűen a sokmillió forintos gépekhez csak olyanokat engednek majd oda, akik értenek is hozzá.