Itt az igazság: segélyek nélkül rengeteg magyar lehetetlenülne el

A szociálisan rászorulók védelme kiemelten fontos, az azonban már nem egyértelmű, hogy az erre elköltött források milyen mértékben segítik őket a szegénység elkerülésében. Magyarul: megtérül-e valaha az a pénz, amelyet szociális juttatásokra költünk? Az Eurostat friss közzétételét elemezve most mutatjuk, milyen mértékben csökkentik a szegénység veszélyét a szociális transzferek.

Az adatok szerint Magyarországon a szegénység elleni intézkedések között kiemelt jelentőséggel bírnak a szociális transzferek. A nyugdíjak kizárásával elvégzett kutatásból kiderül, hogy Finnország és Dánia után, Svédországot megelőzve Magyarország a szociális transzferek felhasználásának tekintetében a harmadik leghatékonyabb ország: nálunk a szegénységnek való kitettséget közel 50 százalékban csökkentik a szociális juttatások. Ez az eredmény bár hízelgő, értelmezhető úgy is, hogy a szegénységgel veszélyeztetettek felére lecsúszás várna állami támogatás nélkül.

Nem meglepő, hogy a kiterjedt szociális rendszerrel rendelkező északi államok teljesítettek a legjobban. A régiós államok közül Csehországban és Ausztriában is nagy szerep jut a juttatásoknak, nem sokkal, de Szlovákia is az uniós átlag fölött van. Az egész közösség arányát tekintve az átlag 24 százalék, azaz uniós szinten szegénységgel a veszélyeztetett polgárok negyede köszönheti a lecsúszás elkerülését a szociális hálónak. Legrosszabbul a déli államok szociális hálója teljesített, Görögországban például ez az arány csak 16 százalék.

A magyar szám bár magasnak tűnik, érdemes az adatokat időbeli áttekintésben vizsgálni. A 2005-tól végzett kutatás adatait összesítve kiderül ugyanis, hogy az adat 12 év alatt kis mértékben romlott: akkor 54 százalékon álltunk. Ez nem egyedi eset, az akkor legjobban teljesítő svédek ugyanis közel húsz százalékot rontottak, de a legtöbb régiós állam esetén is visszaesés tapasztalható.

Az ábrán látható, hogy a román szociális transzferekből felkapaszkodók aránya nem csak most, de 2007-ben is alacsony volt, de ők is - akárcsak a szlovákok és a csehek - rontottak a teljesítményükön. Az adatsor Ausztria esetén is romló tendenciát mutat, összességében pedig az uniós átlag is 2 százalékkal romlott az elmúlt 12 évben.