Ezek a legrosszabbul fizetett szakmák most Magyarországon: ki képes ennyiből megélni?

Ismét frissítette foglalkozás szintű keresetstatisztikáját a Központi Statisztikai Hivatal, így megtudhattuk, mennyi volt az egyes szakmákban dolgozók átlagkeresete három egymást követő évben, 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben.

Az NFSZ, azaz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábban évről évre közölte, mely szakmákban hogy alakulnak az átlagbérek, ám egy ideje ez az adatközlés leállt, helyette a KSH által kiadott nemzetgazdasági ágakra lebontott bruttó, illetve nettó fizetések összegét tudtuk vizsgálni. De tavaly ősszel ez megváltozott, így ismét sokkal több adathoz jutha hozzá az érdeklődő.

A fellélegzés éve?

A 2021-es év valamivel könnyebb volt már, mint az azt megelőző, hiszen tavasztól már egyre szélesebb rétegek számára vált elérhetővé a koronavírus elleni védőoltás, így a járvány miatt bevezetett szigor az őszi hullámra már enyhült.

Már csak ezért is a 21-es évünk könnyebb volt, mint a 20-as, a gazdasági növekedés meg is haladta az utolsó „békeév”, 2019. 4,19 százalékát. A statisztikai hivatal közlése szerint ezt a hazai fizetések is tükrözik, ám az átlagbérek gyors növekedése összefügg magyar gazdaságot egyre inkább sújtó munkaerőhiánnyal. A cégek leghatékonyabban pénzzel tudják motiválni, elcsábítani egymástól a dolgozókat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre égetőbb a munkaerőhiány Magyarországon: már így is vadásznak fiatalokra a cégek

Fiatalokat a pályára - most érdemes karriert csinálni a turizmusban és vendéglátásban.

Ugyanakkor vannak szakmák, amelyekre egyre kevesebb az igény a modern gazdaságokban, sok közülük semmiféle képzettséget nem igényel, ők azok, akiknek a fizetése kétségbeejtően kevés.

És ne feledjük el, ezek bruttó bérek, azaz egy seprűgyártó nettó bére 85 ezer forint. Ők azok, akik a fűzfa vesszőjéből használati tárgyakat készítenek, nádból az építőipar számára tetőfedő anyagot, nádszövetet, nádpadlót vagy nádlemezt állítanak elő. Ez közepesen nehéz fizikai munkának számít, ennek ellenére a könnyűiparban jellemzően alacsony munkabérért foglalkoztatják a munkaerőt. A könnyűipari foglalkozások közül szintén extrém alacsonyak a kereseti lehetőségek textilműves, hímző, csipkeverőként (br. 173 784 forint), ruházati gép kezelőjeként és gyártósor mellett dolgozóként (br. 233 633 forint) és egyéb kézműipari foglalkozásúként (br. 230 933 forint).

Átlagkeresetek

2019-ben hazánkban a bruttó átlagkereset 356 286 forint volt, 2021-ben 425 915 forint – ez 69 629 ezer forintos, valamivel több, mint 19 százalékos növekedést jelent. (A nettó átlagkereset 244 609 forintról 291 812 forintra emelkedett 2 év alatt). Tehát még ha nem is érzi mindenki közvetlenül a bőrén, a fizetések nagy átlagban emelkednek.

Egy év eleji kutatásában megkérdezettek közül tízből hét cégnél 2021-ben történt bérfejlesztés, és ugyanennyi vállalatnál tervezik ezt 2022-ben is. Tavaly szeptemberben a béremelést tervezők aránya még csak 57 százalék volt, azonban januárra több mint 10 százalékpontot nőtt azon cégek száma, akik – ha csak minimális mértékben is, de – tervezik idén a bérek emelését.

A leggyakoribb indok az emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását, ezt követően pedig az új kollégák megszerzését említette a válaszadók többsége.

Persze nem mindenki ilyen szerencsés. Vannak  olyanok, akik mindezek ellenére kevesebbet kaptak készhez 2021-ben, mint 2 évvel korábban.Szinte hihetetlen, de a statisztikák szerint 4 olyan foglalkozás is van, amelyekben az átlagkereset csökkent.

Ez részben magyarázható a járványhelyzettel, hiszen a turizmus teljes visszaszorulása miatt, kevesebb pilótára, a rendezvények betiltása miatt, pedig nyilván lényegesen kevesebb jelnyelvi tolmácsra volt szükség. Ugyanakkor van rajtuk kívül még számos olyan szakterület, ahol csak minimálisan, csupán pár ezer forinttal emelkedtek a fizetések, amelyek így nem hogy nem őrizték meg reálértéküket, de 2021-ben sokkal kevesebbet értek, mint 2 évvel korábban. Csak egészen minimálisan emelkedett a fizetése

• a vegyes profilú gazdálkodóknak: 2428 forint
• a vám- és pénzügyőröknek: 3208 forint
• a szőr- és tollfeldolgozóknak 3668 forint
• nád- és fűzfeldolgozó, seprű-, kefegyártóknak 7172 forint
• kéményseprő, épületszerkezet-tisztítóknak: 11 068 forint

Ezek persze ma már csak csekély számú embert foglalkoztató szakmák, nyilván kereslet sincs akkora rájuk (bár a kéményseprők talán mást mondanának), így igazi bérverseny sem alakulhat ki, ezért is stagnálnak a fizetések. A statisztikai hivatal által számolt bruttó 69 ezer forintos átlagos összeggel azonban a felsorolt 462 különböző FEOR számú szakma közül 270-nél ennél kisebb mértékű volt az emelkedés.