Itt áll feketén-fehéren: ezt várnák munkahelyüktől a magyar dolgozók az inflációs pokolban

A munkabéren felüli juttatásoknál is a mindennapi megélhetés került a hazai munkavállalók érdeklődésének középpontjába az utóbbi időszakban gyors ütemben növekvő infláció következtében – derül ki az Edenred novemberben készített kutatásából. A csaknem 1000 hazai munkavállaló megkérdezésével készült felmérés szerint a válaszadók legnagyobb része – 34 százaléka – 5 és 10 százalék közötti béremelést kapott ebben az évben, 22 százalékuknak 5 százalék alatti emeléssel kellett beérnie, míg 31 százalékuknál egyáltalán nem történt változtatás. (A béremelés elmaradása egyébként a kisebb – 5-50 főt foglalkoztató – vállalkozásoknál volt a leginkább jellemző.)

Évközi, elsősorban az infláció hatásait mérsékelni hivatott támogatásról viszont már a válaszadók 31 százaléka számolt be: ezen belül 6 százalékot tett ki a béren kívüli juttatást, 8 százalékot az évközi béremelést és 17 százalékot az időszakos támogatást kapók aránya.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 35 százaléka részesül idén valamilyen béren kívüli juttatásban: érdekes viszont, hogy a szellemi munkát végzőknél jóval magasabb – közel 40 százalékos – ez az arány, miközben a fizikai dolgozóknál 30 százalékos. A gyakoriságot vizsgálva a leggyakoribbak az évi egyszeri, illetve a havonta adott juttatások. Ezek összege ugyanakkor nagyon széles tartományban – és viszonylag egyenletesen – szóródik az évi 50 ezer forint alatti sávtól egészen az 500 ezer felettiig. A szellemi munkát végzőknél magasabb a juttatások átlagos összege: miközben náluk 58 százalék az évi 200 ezer forintnál többet kapók aránya, addig a fizikai dolgozóknál pont fordított a helyzet, náluk 66 százalék azok aránya, akiknél 200 ezer forint alatt marad az éves nettó összeg.

A kutatás egyértelműen rávilágított arra is, hogy a munkavállalók számára – az összegen felül – a gyakorlati haszon is kiemelten fontos a juttatások esetében: egy ötpontos skálán a válaszadók 75 százaléka adott maximális pontszámot a lehető legmagasabb nettó összegre, viszont 72 százalékuknál az is kiemelten lényeges szempont, hogy olyan juttatást kapjon, amelyre igazán szüksége van, és a széles körű elköltési lehetőség biztosított legyen. A válaszadók közel 68 százalékánál a mindennapi megélhetés támogatása is maximális pontot kapott, viszont a jól-lét, a pihenés biztosítása már csak a megkérdezettek 37 százalékának volt fontos.

Érdekes az is, hogy a válaszadóknak mindössze 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a juttatásaival, miközben 58 százalék csak részben mondhatta el ezt magáról. A fix juttatásban részesülőknél viszont az átlagnál jóval alacsonyabb – 24,1 százalékos – a magukat elégedettnek vallók aránya, miközben a választási lehetőséggel rendelkezőknél sokkal magasabb, több mint 33 százalékos. A munkavállalók egyébként ragaszkodnak is a juttatásaikhoz: 30 százalékuknak jelentősen csökkenne a motivációja, ha megszűnne ez a támogatás 2023-ban, közel 40 százalékuknál pedig a mindennapi megélhetést is megnehezítené.

A felmérés szerint már a saját megítélésük szerint átlagos színvonalon élők mindennapi életére is jelentős hatást gyakorol a növekvő infláció: ennek nyomán a megkérdezettek 96 százaléka változtat – vagy már változtatott is – a vásárlási szokásain, 80 százalékuk jobban átgondolja, hogy mire költi a pénzét, 62 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy próbál áttérni az olcsóbb élelmiszerek vásárlására.

Ami a munkahelyváltás kérdéskörét illeti, a válaszadók közel 80 százaléka a jobb fizetés és a magasabb juttatások miatt váltana, és a megkérdezettek nagyjából 30 százaléka jelenleg is gondolkodik ilyen lépésen. A magasabb fizetés, mint fő munkahelyváltási motiváció ugyanakkor kissé erősebb a fizikai dolgozóknál. Ami viszont különösen figyelemre méltó – és a mindennapi megélhetés támogatásának fontosságát támasztja alá –, hogy a válaszadók 84 százaléka inkább beérné 20 százalékkal kevesebb évi nettó juttatással, ha azt teljes egészében a mindennapi megélhetésére (pl. élelmiszerre, rezsire) fordíthatná.

„A felmérésünk eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a növekvő infláció közepette a korábbinál is fontosabbá vált a munkavállalók számára, hogy olyan béren kívüli juttatásokban részesüljenek, amelyekre valóban szükségük van, és ténylegesen arra tudják fordítani, amire szeretnék. Emellett az is fontos, hogy a munkaadók valamilyen formában próbálják kompenzálni a növekvő infláció hatásait, amelyre a béremelésen kívül a juttatások bővítése is egy hatékony és rugalmas eszköz lehet” – nyilatkozta Szendrő Tamás, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója.