Már nem London Magyarország második fővárosa: ebbe az országba lépnek most le a legtöbben itthonról

Az Európai Unión belül nem valósult még meg olyan mértékű munkaerő-áramlás és munkaerő-kiegyenlítődés tagországok, régiók között, mint például az USA-ban - írja tanulmányában Erdélyi Dóra. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint egyrészt jelentős eltéréseket láthatunk a munkanélküliségi rátákban tagországonként (legalacsonyabb Csehországban 2,7%, legmagasabb Spanyolországban 12%, 2023 októbere, Eurostat (2023)). Másrészt az Eurostat (2023) közlése szerint 2022-ben a munkaképes korú (15 és 64 év közötti) uniós polgárok 3,7%-a élt az állampolgárságától eltérő uniós országban – mely viszonylag alacsony érték.

Ugyanakkor a tagországok között jelentős a szórás abban a tekintetben, hogy az adott év január 1-jén adott tagországban élő népesség mekkora arányát tették ki más uniós tagországok ott élő állampolgárai. Messze az élen áll Luxemburg, ahol a 2022. év eleji népesség 40,5%-a más uniós tagország állampolgára volt, majd következik Ciprus (12,6%), Ausztria (10,8%) és Málta (10,7%). A skála másik végén kelet-közép-európai tagországok foglalnak helyet: Románia, Lengyelország és Litvánia lakosságának csupán 0,1%-át tették ki 2022. év elején más uniós tagországok állampolgárai.

Magyarországon ez az arány 1% volt.

A szakember szerint másik szempontból is vizsgálhatjuk az Európai Unió állampolgárainak mobilitását, eszerint 2022-ben a legnagyobb arányban a horvátok és a románok vándoroltak ki hazájukból, míg a német, francia (svájci és norvég) állampolgárokra ennek ellenkezője igaz. 2022-ben az EU-n belül külföldön élő, munkaképes korú (20–64) horvát állampolgárok a Horvátországban élő lakosság 21%-át, míg a romának 19,5%-át tették ki. Az elvándorlási rangsorban a bolgárok (12,4%) és a portugálok (13,5%) követték őket. Az EU-tagállamok közül Németországban és Franciaországban a legalacsonyabb a mobil állampolgárok aránya, mindkettőben 1,4% volt 2022-ban (az állampolgárság szerinti ország lakosságán belül). További nyolc tagállamban ez az arány legfeljebb 3% volt 2022-ben. Magyarországon 2022-ben a lakosság 5,3%-át érintette az elvándorlás, Szlovákiában 6%-ot, Csehországban 1,5%-ot, míg Lengyelországban 4,9%-ot az Eurostat módszertana alapján. 

S ha már Magyarország, a KSH tavalyi adatbázisában három fő célországba vándorló magyar állampolgárok migrációját tette közzé: Ausztria, Németország és Egyesült Királyság mint fő célországok. 2010-ben a kivándorló magyar állampolgároknak fő célországa még az Egyesült Királyság volt (kivándorlók 41%-a), azonban fokozatosan csökkent a népszerűsége a következő években. 2022-re a kivándorlók 4,2%-a választotta csak a szigetországot. Az Egyesült Királyságot a 2010-es évek elején – közepén Németország váltotta fel, 2014-2025-ben a kivándorló magyarok egyharmada választotta új otthonául – majd 2016-tól kezdve fokozatosan csökkent a népszerűsége a kivándorlók körében. Ausztria az új leginkább kedvelt célország 2019-től kezdve az adott évben kivándorlók körében.

Míg 2010-ben a kivándorló magyarok 15%-a ment Ausztriába, addig 2022-ban 45%-uk. Itt fontos hozzátenni az ingázást, mely megnöveli az Ausztriában dolgozók létszámát, ahogy a fejezet elején kifejtettük - áll a tanulmányban.

Ennél részletesebb adatokat tesz közzé az Eurostat (2023), melyek alapján meg lehet vizsgálni, az Európai Unió egészében és egyes tagországokban mennyi magyar állampolgár élt adott év elején. 2004-ben az adatok alapján közel 80 ezer magyar állampolgár élt más uniós tagországban, a teljes magyar népesség 0,8%-a[6]. Az Unió más országában élő magyarok arányszáma 2009-ig emelkedett (1,2%), majd megtorpant a globális pénzügyi és gazdasági válság elején (2010-2011). 2012-től ismét emelkedett az EU-ban élők aránya a teljes magyar népességen belül, 2022-ben 375 ezren, a teljes magyar népesség 3,8%-a élt más EU-tagországban. 

Az EU-ban élő magyar állampolgárok közül a legtöbben, 191 ezren Németországban éltek 2022. január 1-jén (2018 óta 190 ezer körül mozog a Németországban élő magyar állampolgárok száma).

A második helyen, Ausztriában a 100 ezret közelítette a magyar állampolgárok száma 2022-ben, illetve Hollandiában volt még 10 ezer feletti a létszámuk (19 ezer). Az első két helyezett célország 2008-ban, az uniós csatlakozásunk után 4 évvel is Németország (60 ezer fő) és Ausztria (19 ezer fő) volt.

Erdélyi Dóra szerint érdemes külön is megvizsgálni, hogy az elvándorolt magyarok milyen arányban kaptak munkát az EU más tagországaiban. Az Eurostat LFS adatai szerint „a magyarok esetében nagyon magas foglalkoztatási arányt látunk, az összesen arány a régió országai között a legmagasabbak egyike volt, és mindegyik iskolázottsági szint esetében hasonló a kép. A magas foglalkoztatási arány arra utal, hogy a magyarországi elvándorlás nagymértékben gazdasági, munkavállalási célú, aki külföldön él, sikeresen talált is munkát.