Ők a kínai autóipari térnyerés valódi áldozatai: tömegével kerülnek melósok az utcára, pénz nélkül

Ahogy azt már mi is többször megírtuk az európai autóipar jelentős kihívásokkal néz szembe a kínai gyártók térnyerése miatt. A Kínából importált járművek előállítási költségei közel 40%-kal alacsonyabbak, elsősorban az olcsó energia és a kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások következtében. Ez az árkülönbség komoly versenyhátrányt jelent az európai gyártók számára.

A kínai autógyártók nemcsak a költségek terén előnyösek, hanem technológiai fejlesztésekben is jelentős előrelépéseket tettek, különösen az elektromos járművek és akkumulátorok terén. Az európai gyártók évente közel 60 milliárd eurót fordítanak kutatás-fejlesztésre, ami az EU teljes K+F (kutatás és fejlesztés) ráfordításainak 31%-át teszi ki, mégis versenyképességi hátrányban vannak.

A magyar autóipar szorosan kapcsolódik az európai piacokhoz, különösen a német autógyártókhoz. Az európai autóipar válsága közvetlen hatással van a magyarországi üzemekre is. Az elmúlt években több tízezer munkahely szűnt meg a hazai autóiparban, különösen a kábelgyártó szektorban, ahol a megrendelések csökkenése és a költségek növekedése miatt jelentős leépítések történtek. A jelenlegi helyzet arra kényszeríti a magyarországi autóipari vállalatokat, hogy létszámcsökkentéseket hajtsanak végre.

Kívülről nem látszik, de az egész hazai járműiparban elterjedt már az a hír, miszerint a vállalatok töredék időben termelnek, jellemzően 30–40 százalékos kapacitással működnek. A hétvégi termelésről le is álltak az üzemek, túlórák pedig csak bizonyos területen vannak

- mondta el László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az elbocsátott munkavállalók számára az újraelhelyezkedés komoly kihívást jelent. Felmérések szerint a hazai cégek 18%-a tervez létszámcsökkentést az év végéig, különösen az autóiparban, ami tovább szűkíti az elhelyezkedési lehetőségeket ebben a szektorban. Az autóiparból elbocsátott dolgozók számára a legjobb esélyt az átképzési programok és a munkaerőpiac más szektoraiba történő átirányítás jelentheti. Az információtechnológia és a kommunikációs szolgáltatások területén például jelentős létszámbővítést terveznek a vállalatok, ami lehetőséget kínálhat a megfelelően képzett munkavállalók számára.

Azonban az átképzési programok hatékonysága és a munkaerőpiac rugalmassága kulcsfontosságú lesz abban, hogy az elbocsátott dolgozók milyen gyorsan és sikeresen tudnak újra elhelyezkedni. A kormányzati és vállalati szintű támogatások, valamint a szakszervezetek szerepe is meghatározó ebben a folyamatban. Összességében a magyar autóipari dolgozók számára a jelenlegi helyzet komoly kihívásokat tartogat, de megfelelő támogatással és képzéssel lehetőség nyílhat a munkaerőpiac más területein történő sikeres elhelyezkedésre.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorra tűnnek el a férfi melósok ezekről a helyekről: nagy a baj, rengetegen állnak fel ezekből a melókból

Munkaerőpiaci prognózis 2025-re – ezzel a címmel szervezett szakmai rendezvényt a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya 2025. január 9-én, csütörtökön 14 órától.

Mi lesz a munka nélkül maradt munkásokkal?

Kérdéses az is, hogy a kínai dömpingstratégiát, amely a napelemek és az e-akkuk esetében gyümölcsözőnek bizonyult, mennyire engedi érvényesülni az EU akkor, amikor az unió zászlóshajó-iparágának, az autóiparnak a versenyképességéről, sőt akár túléléséről van szó

- írja Antalóczy Katalin és Sass Magdolna tanulmányukban. A publikációjuk tavaly májusban jelent meg, melyben azt vizsgálták, hogy a növekvő szuverenitás helyett hogyan alakult ki egy hármas függőségi gazdasági helyzet itthon. Azóta durván fél év telt el és ahogy már fentebb írtuk a kínai autóipar helyrehozhatatlannak tűnő károkat okozott az európai és ezzel párhuzamosan a magyar autóipari gyáraknál. Aminek számos aggasztó aspektusa mellett az így utcára kerülő munkások helyzete az egyik legkétségbeejtőbb.

A magyar munkajog szigorú előírásokat tartalmaz a létszámleépítésekre vonatkozóan, különösen, ha azok jelentős számú munkavállalót érintenek. A Munka Törvénykönyve szerint a csoportos létszámcsökkentés esetén a munkáltatónak kötelessége előzetesen konzultálni az üzemi tanáccsal vagy a szakszervezettel, és tájékoztatni a tervezett intézkedésekről. Ezen túlmenően a munkáltatónak értesítenie kell a területileg illetékes munkaügyi központot is. A konzultáció célja, hogy a felek közösen találjanak megoldásokat a leépítés hatásainak enyhítésére, például átképzési programok vagy más foglalkoztatási lehetőségek felajánlásával.

Az elbocsátott munkavállalók számára a magyar jogrendszer többféle támogatást biztosít. A munkanélküli ellátás mellett a munkaügyi központok különböző átképzési és foglalkoztatási programokat kínálnak, amelyek célja a munkaerőpiacra való gyors visszatérés elősegítése. Azonban a gyakorlatban ezek a programok nem mindig nyújtanak azonnali megoldást, különösen akkor, ha a leépítések hirtelen és nagy létszámban történnek. A helyzet komplexitását mutatja ugyanakkor, hogy 

minden országban más és más a munkajogi és egyéb jogi szabályozás, azon felül kollektív szerződések és más kollektív megállapodások is befolyásolják a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos rendelkezéseket, ezért nem lehetséges pontos válaszokat adni anélkül, hogy ne szűkítenénk le a vizsgálódást, illetve a meglévő vagy éppen még meg sem kötött megállapodásokat ne ismernénk (illetve azokhoz nem is lehet minden esetben hozzáférni)

- fejtette ki Dr. Petrovics Zoltán, az NKE egyetemi docense kérdésünkre. Emellett a hirtelen létszámleépítések nemcsak gazdasági, hanem jelentős társadalmi hatásokkal is járnak. A LIGA Szakszervezetek által kiadott "Válságkezelési útmutató szakszervezeteknek" című tanulmány rámutat, hogy a gyors és váratlan elbocsátások destabilizálhatják a helyi közösségeket, növelhetik a munkanélküliséget és csökkenthetik a munkavállalók biztonságérzetét. A tanulmány hangsúlyozza a szakszervezetek szerepét a válságkezelésben, különösen a munkavállalók jogainak védelmében és a megfelelő tájékoztatás biztosításában.

A szakszervezetek és a munkavállalói érdekképviseletek kulcsszerepet játszanak a munkavállalók jogainak védelmében a létszámleépítések során. A LIGA Szakszervezetek útmutatója kiemeli, hogy a szakszervezeteknek proaktívan kell fellépniük a munkáltatókkal szemben, biztosítva, hogy a leépítések a jogszabályoknak megfelelően történjenek, és minimalizálják a munkavállalókra gyakorolt negatív hatásokat. Az útmutató javasolja a szakszervezetek számára, hogy tárgyaljanak a munkáltatókkal a leépítések alternatíváiról, például a munkaidő csökkentéséről vagy a bérkompenzációról, valamint támogassák a munkavállalókat az átképzési lehetőségek kihasználásában.

Összességében a hirtelen létszámleépítések komoly kihívások elé állítják a munkavállalókat és a társadalmat. A jogi védelem és a szakszervezetek támogatása mellett elengedhetetlen a kormányzati és civil szervezetek bevonása is a munkanélküliség kezelésében és a munkaerőpiacra való visszatérés elősegítésében. A megfelelően kidolgozott válságkezelési stratégiák és a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása hozzájárulhat a társadalmi stabilitás megőrzéséhez és a gazdasági fellendüléshez.