Forrnak az indulatok a magyarországi 700 ezres átlagbér körül: tényleg ilyen gazdagok a magyarok?

A KSH havi kereseti statisztikái rendszeresen heves reakciókat váltanak ki a közvéleményből. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset sokak számára hihetetlennek tűnik, ami nem véletlen, hiszen a dolgozók jelentős része ennél kevesebbet keres.

A statisztikai adatok szerint 2023-ban a munkavállalók közel kétharmada, pontosan 65,5%-a keresett az átlag alatt. Ez az ellentmondás abból fakad, hogy amit sokan átlagkeresetnek gondolnak, az valójában a mediánbér, ami tavaly bruttó 520 ezer forint volt, szemben a 647 ezres átlagkeresettel.

A bérek eloszlását vizsgálva jelentős különbségek rajzolódnak ki: a legalacsonyabb keresetű 10% bruttó 226 ezer forintot vitt haza havonta, míg a legjobban kereső tized átlagosan 1,833 millió forintot keresett. Ez nyolcszoros különbséget jelent, ami azonban javulást mutat a 2022-es kilencszeres szorzóhoz képest.

A bérkülönbségek csökkenése elsősorban annak köszönhető, hogy az alacsonyabb jövedelműek bére nagyobb mértékben emelkedett. Az alsó tizedben 15%-os volt a bérnövekedés, míg a legfelső kategóriában csak 10%-os emelkedést regisztráltak.

Figyelemre méltó fejlemény, hogy a középső jövedelmi kategóriákban (4-8. decilis) gyorsabb volt a bérnövekedés, mint a 2. és 3. tizedben. Ez főként az állami szférában végrehajtott jelentős, helyenként 20-30%-os béremeléseknek tulajdonítható, különösen az oktatási szektorban.

2024-re vonatkozóan a minimálbér 9%-os, a garantált bérminimum 7%-os emelkedése várható. A szakértők 8% feletti átlagos bérnövekedést prognosztizálnak, bár a vállalati felmérések ennél szerényebb emeléseket jeleznek előre.

Fontos megjegyezni, hogy a KSH 2023-tól megújított kereseti statisztikája már az összes teljes munkaidőben foglalkoztatott béradatait tartalmazza, beleértve a kisebb vállalkozásokat is, ami pontosabb képet ad a hazai bérviszonyokról.