A Magyar Telekom hétfőn közölte, hogy több dologban us megállapodott a vállalatnál működő érdekképviseletekkel.
Az utóbbi hónapokban többször is elhangzott, hogy a kormány célja, hogy néhány éven belül elérjük a bruttó 1 millió forintos átlagkeresetet. A szakértők szerint mindez nem is lehetetlen - a bérek korábbi években tapasztalt növekedési ütemét a következő évekre is feltételezve könnyen lehet, hogy ez a cél teljesül. Csakhogy nagyon nem mindegy, ez hogyan valósul meg - amennyiben a béremelés nem a termelékenység növekedésével együtt történik, úgy az könnyen újabb inflációs sokkot eredményezhet, és könnyen lehet, hogy hamarosan 1 500 forintot kell fizetnünk egyetlen kiló kenyérért is.
A tavalyi év végén többször is szó esett arról a kormányzati célkitűzésről, amely a következő néhány évben szeretné elérni a bruttó 1 millió forintos átlagbért. A Pénzcentrum által korábban megkérdezett szakértők szerint mindez még csak nem is teljesen lehetetlen.
Hornyák József, a Portfolio makroelemzője például úgy nyilatkozott, hogy „biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül 1 millió forintra emelkedik a bruttó átlagbér Magyarországon”. Véleményét azzal támasztotta alá, hogy az elmúlt években is a keresetek éves átlagos növekedése meghaladta a 10%-ot. Ha pedig feltételezzük, hogy ez a mértékű béremelkedés a következő években is fennmarad, akkor „2028 és 2030 között elérhető lesz az 1 millió forintos bruttó átlagbér”.
Az 1 milliós átlagbér tehát nem lehetetlen, jóllehet nagyon nem mindegy, hogyan sikerül azt elérni. Amennyiben ugyanis a bérek emelkedése nem párosul a termelékenység növekedésével, úgy az ország egy (újabb) inflációs sokkal kell szembenézzen. Ennek oka, hogy a magasabb bérek miatt nőnek a termelési költségek is, amit a vállalatok gyakran a fogyasztói árak emelésével kompenzálnak.
A magasabb fogyasztói árak pedig csökkentik a vásárlóerőt, így a nominálisan magasabb bérek reálértéke nem, vagy csak kisebb mértékben növekszik. Ráadásul a magasabb bérköltségek az ország versenyképességét is rontják, elvégre a termékek és szolgáltatások drágábbá válnak a külföldi vásárlók számára.
Ahhoz tehát, hogy a magyar bérek ne csak papíron emelkedjenek, hanem a reálértékük is növekedjen, elengedhetetlen a termelékenység javulása. A vállalatok ugyanis úgy tudnak magasabb béreket fizetni az áraik növelése nélkül, hogy a termelékenység növekedésével csökken az egységnyi termékre jutó költségük. Mindez például technológiai fejlesztésekkel, hatékonyabb munkafolyamatok bevezetésével és a munkaerő képzésével érhető el.
Nem állunk túl jól
A fentiek fényében talán már jobban érthető, miért is baj, hogy Magyarországon éppen a termelékenység nem tudott jelentősen növekedni. A 2010-2024-re vonatkozó statisztikai adatok szerint 17%-os termelékenység-növekedés ment végbe az országban, ami évi 1,15%-nak felel meg. Márpedig az európai mezőnyben ez igazán nem számít kiemelkedőnek – ugyanebben az időszakban Románia, vagy a balti államok 3-4%-os éves termelékenység-növekedés elérése voltak képesek.
Az Eurostat vonatkozó adatai szerint 2010-ben a magyarországi termelékenység az EU-átlag 74,3%-át érte el, viszont 2023-ban már csak 73,3%-át. Mindeközben Románia 54,4%-ról 84,2%-ra, Lengyelország 69,8%-ról 82,7%-ra, Lettország 59,4%-ról 72,7%-ra javította a termelékenységét.
Jöhet az 5 000 forintos kenyér?
A fentiek persze nem azt jelentik, hogy nem jöhet a bruttó 1 millió forintos átlagbér, csupán azt, hogy a magasabb bérek magasabb fogyasztói árakkal karöltve fognak bekopogtatni az ajtónkon. Magyarul, hiába fogunk papíron többet keresni, könnyen lehet, hogy semmivel sem fogunk tudni több terméket hazavinni a boltokból.
Jó példa erre a Pénzcentrum által minden hónapban elkészített ún. zsemleindex, amelyből kiderül, hogy míg 2016-ban átlagosan 6 371 darab, addig 2024-ben már csak 3 809 darab (-40,2%) zsemlét lehetett megvásárolni egyhavi átlagos öregségi nyugdíj összegéből. Pedig tavaly decemberben már 234 426 forint volt az öregségi nyugdíj átlagos összege, szemben a 2016-os 123 725 forinttal.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel (és 100 ezer forint jóváírással) a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank 69 937 forintos törlesztőt (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mindez azt jelenti, hogy a decemberi átlagnyugdíj 89,5%-kal múlta felül a 2016-ost, a vásárlóereje (legalábbis a zsemle tekintetében) mégis 40%-ot csökkent. Márpedig ez a 89,5% még több is, mint amit a mostani átlagbérnek nőnie kellene ahhoz, hogy elérje az 1 millió forintot – a 2024. január-novemberre mért 639 500 forintos bruttó átlagkeresetnek 56,4%-ot kellene nőnie a milliós álomcélhoz.
De ha nem számolunk a fentihez hasonló vásárlóerő-csökkenéssel, csupán azt feltételezzük, hogy az egymilliós átlagbér elérése után – a termelékenység növekedésének esetleges elmaradása miatt - is mindenből ugyanannyit tudunk majd hazavinni, mint jelenleg, úgy a következő árakkal találkozhatunk majd a hazai boltokban (a KSH idén januári adataiból kiindulva):
- egy darab zsemle ára ~106 forint,
- egy kiló fehér kenyér ára ~1 414 forint,
- egy kiló félbarna kenyér ára ~1 171 forint,
- tíz darab tojás ára ~1 455 forint,
- egy liter 2,8%-os tej ára ~835 forint,
- egy kiló párizsi felvágott ára ~4 301 forint,
- egy kiló burgonya ára ~629 forint,
- egy kiló alma ára ~945 forint,
- egy kiló liszt ára ~425 forint,
- egy kiló kristálycukor ára ~604 forint,
- egy kiló sertéscomb ára ~3 144 forint,
- egy kiló bontott csirke ára ~2 111 forint.
Még egy példa
Végezetül még egy példa annak alátámasztására, hogy önmagában a számok nem feltétlen sokat jelentenek. A második világháború előestéjén, 1938 márciusában hirdették meg Magyarországon a győri program néven elhíresült hadseregfejlesztési programot. Az 1 milliárd pengős program célja az újabb háborúra készülő ország hadfejlesztési terveinek gazdasági megalapozása volt.
A program kifejezetten sikeresnek bizonyult, az ország ipari termelése hamarosan 22%-kal haladta meg a program meghirdetése előtti szintet, de az 1 milliárd pengőből a mezőgazdaság, a közlekedés, az infrastruktúra és a bányászat fejlesztésére is futotta.
Ehhez képest 1946-ban már sor került a valaha forgalomba hozott legnagyobb címletű bankjegy, a 100 millió billpengős kibocsátásra, ami éppen az egymilliárd 100 milliárdszorosa. Csakhogy míg az 1938-as 1 milliárd pengő még elegendő volt az ország gazdaságának számottevő fejlesztésére, addig az 1946-os 100 millió billpengős már tökéletesen értéktelen volt. Ennek okait aligha kell magyarázni – az 1938-1946 közötti években nemhogy nőtt volna, hanem csökkent is az ország termelékenysége, köszönhetően a második világháborús pusztításnak.
Címlapkép: Lakatos Péter, MTI/MTVA
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
4000 műtétre készülnek: nagy dobás ez a magyar magánkórháztól
A Dr. Rose Magánkórház a meglévő fekvőbetegosztályt 1500 négyzetméterrel, 2 műtővel és 22 betegszobával növelte.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








