Ők most a legszegényebb dolgozók Magyarországon: sokkoló, mennyi pénzből tengődnek

A 2025 első negyedévére vonatkozó megyei nettó átlagkereseti adatokból egyértelműen látszik, hogy továbbra is jelentős regionális különbségek jellemzik Magyarország bérviszonyait. A KSH adatai szerint legmagasabb nettó átlagkeresetet Budapesten mérték, ahol a havi átlagfizetés 565 614 forint volt, ez majdnem 100 ezer forinttal haladja meg az országos átlagot (467 587 forint). A fővárosi vízfej tehát jelentősen felhúzza az országos béradatokat, ami torz képet adhat a valós bérhelyzetről, különösen a vidéki térségekhez viszonyítva.

A fővárost követően Győr-Moson-Sopron (492 715 Ft) és Komárom-Esztergom vármegye (462 050 Ft) mutat még az országos átlaghoz közeli értékeket, köszönhetően a jelentős ipari jelenlétnek, az Audi vagy más autóipari és feldolgozóipari cégek hatásának.

Ezekben a térségekben az exportorientált gyártás és a multinacionális cégek jelenléte hajtja felfelé a kereseteket. Ugyanakkor az ország keleti és dél-keleti régióiban egészen más a helyzet: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés vagy Nógrád vármegye lakói átlagosan 200 ezer forinttal kevesebbet visznek haza havonta, mint a budapestiek.

A legalacsonyabb nettó átlagkeresetek Szabolcs-Szatmár-Bereg (351 885 Ft), Békés (353 313 Ft) és Nógrád (363 730 Ft) vármegyékben jellemzők. Ezek a régiók hosszú ideje gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek, ahol a kevésbé fejlett infrastruktúra, a gyengébb munkaerőpiac és a tőkevonzó képesség hiánya alacsonyabb kereseteket eredményez. Sok esetben a közfoglalkoztatás, illetve az alacsonyabb hozzáadott értékű mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységek dominálnak, amelyek nem teszik lehetővé a magasabb bérszínvonal kialakulását.

A különbségek tehát nem csupán a keresetek számadataiban, hanem a mögöttes gazdasági szerkezetben és lehetőségekben is megmutatkoznak. Míg Nyugat-Magyarország és Budapest erősebben integrálódik az európai gazdaságba, addig Kelet-Magyarországon még mindig komoly hátrányokat kell leküzdeni. A kiegyenlítettebb bérstruktúra kialakításához hosszú távú fejlesztési programok, beruházások, valamint a munkaerő mobilitásának ösztönzése is szükséges lehet.

Ők keresik a legkevesebbet

A 2025 első negyedévére vonatkozó adatok szerint drámai különbségek figyelhetők meg nemcsak megyék, hanem ágazatok szerint is a nettó átlagkeresetekben. A legalacsonyabb fizetések (minden esetben fizikai munkáról van szó) Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben jelentkeztek, különösen a közszférában és a szolgáltatási ágazatokban dolgozók körében. A legkirívóbb adat Nógrád vármegyéből származik, ahol a pénzügyi és biztosítási szektorban dolgozók nettó átlagfizetése mindössze 152 000 forint volt – ez még a közfoglalkoztatási béreket is alig haladja meg, és kiugróan alacsony országos szinten is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Te keresel ennyit? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 702 800 forint volt, 7,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.

Érdemes kiemelni, hogy a 2025-ös statisztikákban újdonságként jelent meg a „Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás” nevű ágazati kategória, és eltűnt a „humánegészségügyi, szociális ellátás” csoport. Ez a módosítás vélhetően pontosabb képet ad az állami alkalmazottak bérhelyzetéről, ugyanakkor nem változtat azon a tényen, hogy az ide sorolt dolgozók – akárcsak az egészségügyben és szociális ellátásban foglalkoztatottak korábban – továbbra is rendre a legrosszabbul keresők közé tartoznak. Több megyében is a legalacsonyabb nettó átlagkeresetet mutatták ebben a szektorban.

Például Borsodban és Szabolcsban 173–175 ezer forintot vihettek haza havonta a szektor munkavállalói, míg Nógrádban ez 198 ezer forint volt. Ez különösen aggasztó, mivel ezek a szektorok jellemzően stabil, államilag finanszírozott területek, ahol a béreknek legalább az alapmegélhetést kellene fedezniük.

Az „Egyéb szolgáltatás” ágazat szintén több helyen a legalacsonyabb keresetű szektorok közé tartozik, például Nógrádban és Szabolcsban, ahol a nettó fizetések 198–231 ezer forint körül mozogtak. Ez az ágazat jellemzően olyan, alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokat tartalmaz, mint a személyi szolgáltatások, kulturális vagy közösségi tevékenységek, amelyekre általában alacsonyabb a fizetőképesség és a kereslet. Emellett jelentős lehet a részmunkaidős foglalkoztatás aránya is, ami tovább csökkenti az átlagkereseteket.

Ugyancsak figyelemre méltó, hogy néhány iparágban, mint például a bányászat vagy a szállítás-raktározás, elvileg magasabb béreket várna az ember, ám ezekben is előfordulnak rendkívül alacsony fizetések bizonyos megyékben – például Tolnában vagy Nógrádban, ahol 209–232 ezer forintos átlagfizetések szerepelnek. Ez részben az alacsony aktivitású vagy visszaszorulóban lévő helyi iparágaknak, részben a kisebb cégek bérszintjeinek tudható be.

Összességében a legrosszabb helyzetben lévők jellemzően a keleti és északi megyék lakói, akik az alacsony gazdasági teljesítményű ágazatokban, és jellemzően állami vagy helyi intézményekben dolgoznak. Ezek a területek gyakran a fiatal és képzett munkaerő elvándorlásától is szenvednek, ami tovább csökkenti a bérfelhajtó erőt. A strukturális problémák enyhítéséhez nem elegendő csupán a minimálbér emelése: célzott regionális és ágazati bérfejlesztésekre, valamint befektetéseket ösztönző kormányzati programokra lenne szükség.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliós bért kapnak az egyházi vezetők? Akár ennyi is lehet a papok fizetése Magyarországon

Míg sok hivatás esetén köztudott a bérezés, egyes foglalkozások kapcsán viszont csak találgatni lehet, mennyit kereshetnek az adott területen dolgozók.

Ezek a legjobban fizetett szakemberek Magyarországon

A 2025 első negyedévi adatok szerint a legmagasabb nettó átlagkereseteket Magyarországon továbbra is az energetikai és bányászati ágazatok, valamint a nagy ipari központokban működő feldolgozóipar produkálta - minden esetben szellemi foglalkozásokban. A legkiemelkedőbb értéket Pest vármegyében mérték, ahol a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás területén dolgozók átlagosan 941 639 forintot kerestek havonta. Ez több mint két és félszerese az országos átlagnak, és még a fővárosi kereseti szintet is jócskán meghaladja. Hasonlóan magas fizetéseket találunk Tolnában (906 720 Ft) és Budapesten is, ahol az energetikai és bányászati területek dominálnak.

Budapest ebben a rangsorban is erősen felülreprezentált, több ágazatban is a legjobbak közé tartozik. Az információ, kommunikáció területén elért 826 085 forintos nettó bér például az egyik legmagasabb a tudásalapú szektorokon belül, ami jól mutatja a fővárosi munkaerőpiac specializáltságát és a magasan képzett dolgozók koncentrációját. A bányászat, pénzügy, valamint a műszaki-tudományos tevékenységek területén is kiemelkedő fizetések szerepelnek, rendre 794–798 ezer forintos havi átlaggal.

A feldolgozóiparban és a nehéziparban kiemelkedő szerep jut Győr-Moson-Sopron vármegyének. Itt a feldolgozóipari dolgozók nettó átlagkeresete meghaladta a 790 ezer forintot, ami az Audi-gyárhoz és más nyugat-magyarországi multinacionális cégekhez köthető. Hasonlóan magas jövedelmeket mutat a megye az ipar, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás nélküli iparágakban, ahol a nettó bér elérte a 775–786 ezer forintot.

Az is figyelemre méltó, hogy a bányászat szinte minden megyében kiemelkedő fizetéseket hozott – Fejér, Heves és Csongrád-Csanád vármegyében egyaránt 770–860 ezer forint közötti átlagbért jelentett ez az ágazat. Ez annak köszönhető, hogy a bányászat fizikai és műszaki munkakörei gyakran veszélyesek, speciális szaktudást igényelnek, valamint jellemzően alacsony a dolgozói létszám, így nagyobb bérnyomás alakulhat ki.

Összességében a legjobban fizető ágazatok jellemzően magas technológiai vagy energiaintenzitású, exportorientált szektorok, amelyek mögött erős vállalati jelenlét, jelentős beruházások és szakképzett munkaerő áll. A legmagasabb bérek így nemcsak a gazdasági teljesítményt, hanem a fejlettségi szintet, a hozzáadott értéket és a munkaerőpiaci versenyt is tükrözik.

Ekkora fizetéssel már jómódúnak mondhatod magad

Korábban a KSH adatai alapján megírtuk, hogy hiába emelkedett 5 évalatt duplájára a nettó mediánkereset Magyarországon (a 2024-es utolsó negyedévi adatok alapján), egyre többen csúsznak ki a középosztályból. A jövedelmi ötödök helyzetét megvizsgálva kiderült, hogy a magyarok legrosszabbul kereső 20 százalékának nettó átlagbére mindössze 183 ezer forint volt, de a bruttó sem volt sokkal nagyobb 275 ezernél. Ez azt is jelenti, hogy a bruttó mediánkereset a legrosszabb bérrel rendelkezőknél alig tízezer forinttal lépte át a 2024-es minimálbért, ami bruttó 266 ezer forint volt. Eközben a legjobban kereső társadalmi ötöd nettó átlagos bére átlépte az 1 millió forintot. 

Az adatokból kiderült, hogy ha valakinek a nettó fizetése elérte a 364 ezer forintot, ő már a harmadik jövedelmi ötödbe tartozott, azaz leegyszerűsítve a "középosztályhoz", nettó 494 ezer forint felett pedig már igencsak jó keresetűnek számított az ember.

Hornyák József, a Portfolio elemzője ennek kapcsán arról beszélt, hogy az ötszörös bérolló legfőképp azért alakult ki, mert legrosszabbul kereső 20%-nak a bérét a minimálbér és a garantált bérminimum alakulása befolyásolja, ami régiós szinten egyébként nem nőtt kiemelkedő mértékben az elmúlt évtizedben. A következő években arra lehet számítani, hogy kissé gyorsabban nőhet a minimálbéren keresők fizetése, mint a jobban fizetett dolgozóké, ha valóban megvalósul a tervezett, kétszámjegyű béremelés a legkisebb fizetéseknél.

Arra is emlékeztetett: 5 év alatt 20%-kal nőtt a keresetek vásárlóereje (vagyis a reálkereset), ami azt jelenti, hogy a béremelkedés nagyobb részét „megette” az infláció.

Molnár László, GKI Gazdaságkutató Intézet kutatója pedig akkor arról beszélt, fals képet ad, hogy a nyugdíjasok esetében nem számol a statisztika kvintiliseket annak ellenére, hogy a fogyasztás egy jelentős hányadát adják. A legfelső kvintilisekről pedig azt mondja: a rengeteg hazánkban működő multik ha nem is torzítják, de jelentősen eltérítik a legfelső ötöd kereseti számait, erre azonban még iskolázottsági mutatók is magyarázatul szolgálnak.